Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-10 / 211. szám, szombat
www.ujszo.com SZALON ■ 2016. SZEPTEMBER 10. 211 Az oktatás a legjobb fegyver a kirekesztettség ellen - állítja Stefan Ludwig fiatal német rendező Sajókazán forgatott dokumentumfilmje, a Mérges Buddha (Der zornige Buddha), amely egy különleges magyar iskoláról szól. Az alkotás több nemzetközi szemlén élénk visszhangot keltett, a közelmúltban elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat a német Fünf Seen filmfesztiválon. Szeptember végén műsorra tűzik az ausztriai mozik, és Magyarországon is vetítik. m jp Jt i Pillanatképek a filmből (Képarchívum) S ajókaza 3000 lakosú község Eszakkelet-Ma- gyarországon, otthona az egyre növekvő lélekszámú, de elképesztő szegénységben élő roma kisebbségnek és egy előítéletekkel teli, elöregedő magyar populációnak. A két csoport között tapintható a feszültség. Azonban néhány évvel ezelőtt két, egymástól nagyon különböző háttérből érkező buddhista reményt hozott a község életébe Jön a Mérges Buddha- az ott élők nem kis megrökönyödésére. Orsós János roma Waldorf-tanár és a politikusi pályát otthagyó Derdák Tibor szociológus megalapította a buddhista Ámbédkar Iskolát a község és a roma gettó határán. Ez a tanintézmény lehetőséget teremtett a legszegényebb roma családok gyerekei számára is, hogy eljuthassanak az érettségi vizsgáig. Orsóst és Derdákot az indiai kirekesztettek kasztja, az érinthetedenek - dalitok - története inspirálta. Az ortodox hindu hagyomány szerint aki Indiában az érinthetetlen kasztba született, nem juthatott oktatáshoz, nem szerezhetett tulajdont, csak a leg- alantasabb munkákat vállalhatta el, és nem léphetett fizikai érintkezésbe a magasabb kasztbeliekkel. 1956-ban egyikük, Bhimrao Ámbédkar hivatalosan áttért a buddhista hitre, ezzel áthágta a hindu kasztrendszer szigorú szabályait. Ámbédkar később ügyvédként és polgárjogi harcosként vált ismertté, mielőtt miniszter lett Indiában. Példáját milliók követték, akik néhány éven belül vécépuco- lókból orvosok, mikrobiológusok vagy köztisztviselők lettek. Orsós és Derdák feltette a kérdést: miért ne lenne ugyanez lehetséges Európa érinthetedenjei, a romák esetében? A film a két férfi elszánt küzdelmét mutatja be az egyre növekvő befolyással bíró Jobbik előítéletei és agressziója, valamint a romák rezignáltsága ellen, akik nem látják egy jobb jövő lehetőségét a napi roboton és a guberáláson túl. Megismerkedhetünk az Ámbédkar Iskolába járó roma gyerekek világával is. Ezek a történetek nem kiglancolt sikersztorik, inkább személyes sorsok, amelyek érzékeltetik, milyen hosszú az út a romatelepről _ az egyetemig. Orsós János maga is folyamatosan megkérdőjelezi munkája hasznosságát. A film végén Indiába utazik inspirációért, és ismét megtapasztalja, hogy találták meg India érinthetedenjei politikai és spirituális szabadságukat. Egy tömeggyűlésen felszólal és megígéri, hogy nem adja fel. Visszatér Magyarországra és folytatja küzdelmét, bár tudja, hogy akár több száz évbe is telhet, míg pártfogoltjainak helyzete tartósan megváltozhat. Stefan Ludwig több mint három éven át forgatott a sajókazai romatelepen. ,A nyugati ember hajlamos azt hinni, hogy elegendő pénzzel és megfelelő szakértőkkel mindent meg lehet oldani. De a cigány emberek életének már évszázadok óta része a kirekesztettség. Csak pénzzel és szakértőkkel nem lehet rajtuk segíteni - húzta alá a sajókazai történet tanulságát a Bécsben élő német rendező. — Remélhetőleg az Orsós Jánoshoz hasonló tanárok kitartása segíthet azokon, akiknek alapvető tapasztalatuk a megbélyegzettség. Orsós Jánosnak és kollégájának, Derdák Tibornak nincsenek kész megoldásai. Folyamatosan kísérleteznek, bele is buknak, feltámad velük szemben is az ellenségeskedés, de ennek ellenére újra és újra próbálkoznak. Olyan forradalmárok ők, » akik megfogyatkozott sereggel és szinte fegyvertelenül is folytatják a harcot. Az oktatás a fegyverük. Indiában bebizonyosodott, hogy az oktatás működik. Ott az érinthetedenek elhagyták a kasztrendszert, hogy buddhistákká váljanak. János és Tibor szerint ezt a romák is megtehetik. Le a kalappal a ko- nokságuk előtt.” A Mérges Buddha magyar bemutatója a német nyelvterület legújabb filmjeit bemutató Szemrevaló > filmhéten lesz, szeptember 28-án, a budapesti Művész moziban, a film főszereplőinek jelenlétében, közönségbeszélgetéssel egybekötve, (manda, ú) ZENEBONA cselló, dobok Hegedű, E ötvös Péter zenéje eredendően kommunikációs alapú és drámaorientált: szereti, ha egy konkrét előadó képességeihez illeszkedik (és ha az előadó teljesítőképességének határait feszegeti), és azt is szereti, ha a zene színházi allúziókat kelt, ha rituális vagy jó értelemben véve teátrális. A DoReMi című kompozíciót 2013-ban mutatták be Los Angelesben. A cím nem pusztán a szolmizációs hangsor kezdetére, az őseredetre utal vissza, hanem megidézi a híres hegedűművész, Midori nevét is. A háromtételes hegedűverseny a hangszert egy drámai monológ dinamikáját idéző struktúrába helyezi: a sűrű szövésű zenemű lan- kadadan érzelmi átváltozások sorozatát produkálja, melyet beragyog a nyitó struktúrában felbukkanó három triangulum hangzásának kristályos ragyogása. A hangszer emlékezete, őstörténete a hangzás genezisével párhuzamosan bontakozik ki: a zeneszerző mindvégig antropomorf, emberképzetű szerkezetekben gondolkodik. A 2011-ben bemutatott cselló- koncert kiélezettebb drámaisággal szólal meg: a szóló cselló részint a zenekar nyolc csellójával szemben határozza meg önmaga identitását, részint a teljes zenekarral kénytelen szembesülni. Az erőteljes bartóki reminiszcenciák talán a zenei alapanyag természetével vannak összefüggésben: Eötvös egy erdélyi férfitánc kulturális háttérmintázatait használja. Az archaikus férfiasságmítoszok és a modern elbizonytalanodás kettősségeként leírható zenemű így sokszorozza meg drámai hatókörét. Jean-Guihen Queyras játéka nem csak a keménységet az érzékenységgel váltogató lendület érzékeltetése miatt izgalmas: olyan különleges otthonosságot teremt, mely egy természeti képződmény ösztönös magabiztosságát idézi a létezés félelmetesen gyanús terepein. A Beszélő dobok (2012/13) című kompozíció főhőse Martin Grubinger, korunk egyik ütősfenoménje: szenvedélyes játéka szinte a rögtönzés természetességével és frissességével hat, s az ütőshangzást az emberi hang ritmikája ellenpontozza. A művet az indiai zenei hagyomány inspirálta, az ún. tablá-zene. Ez a speciális ütőhangszer két eltérő méretű és hangszínű dobból áll, a játékos pedig nemegyszer beveti a beszédhangok ritmikáját is. A harmadik tétel Dzsajadéva szanszkrit verssorain alapszik: ez a moraszámláló verselésben írt költemény eleve felfokozott zeneiségű, és szinte kiprovokálja a kompozíció táncszerűségét. Eötvös Péter CD-je különlegesen intenzív zenei élményt kínál: ereje a felfokozott drá- maiságban, a hagyománytudat folyamatos átértelmezésében, a létesztétikává emelt megismerés elapadhatadan vágyában van. A francia rádió zenekarát maga Eötvös vezényli. Eötvös Péter: DoReMi, DűRtMi SPfcAKINQ DRUMS NCfRTO GROSSO MIDORI MARTIN GRUBINGER ■IEAN-GUIHEN queyras estre philharmonique DE RADIO FRANCE PETER EÖTVÖS tnlkVo fiam* Csehy Zoltán Cello Concerto Grosso, Speaking Drums. Alpha 208,2015■ A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. Telefon: 02/59233 427. E-mail: szalon@ujszo.com. Levélcím: Szalon, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. V
