Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-10 / 211. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2016. SZEPTEMBER 10. INTERJÚ 17 Nem a színpad a legfontosabb, hanem Bendegúz de jólesett újra találkozni a stábbal, amelyet nagyon szerettem. A fiam már másfél éves. Kilenc és fél hóna­pos korában elindult, azóta leállít- hatadan. Már mondja is a magáét, de csak mi, a szülei értjük, meg a nagyik, hogy mit mond. Már na­gyon várom azt az időszakot, ami­kor nagyokat dumálhatunk. Andy Krausszal milyen a kapcso­latotok? Nem vagyunk barátok, inkább munkakapcsolat a miénk. Akkori­ban népszerű voltam, s gondolom, ez is közrejátszott, hogy kiszemelt. Azoknak a sorozatoknak magas volt a nézettsége. Sokan mondják, hogy nem sikerült még egy olyat készíteni, mint amilyen a Szomszé­dok voltak, de ez nézőpont kérdése. Tény, hogy jókor, jó helyen, jó csa­pat jött össze. A tévés reklám, melyben szerepelek, nagyon jól jött, megnyugtatott, hogy nem kell azon töprengenem, mikor kell visszamennem dolgozni. Annak idején Kassán voltál a Tháliában. Két-három éve jöttem el onnan, akkor úgy minden egyszerre jött. Elmentem a „panelházból”, sza­badúszó lettem. Ügy éreztem, hogy lelkileg meg kell erősödnöm, s ez segített. Volt egy nem sikerült kap­csolatom, nem voltunk egymáshoz valók Olyan érzésem volt, hogy mindent fel kell adnom mellette. Le kellett zárnom néhány dolgot, sok mindent át kellett gondolni, megpróbálni talpra állni, erőt gyűj­„Már nem az a lényeg, hogy a színpadon áll­jak, s tapsoljanak ne­kem, a legfontosabb Bendegúz” - mondja teni. Sikerült is. Most már látom, hogy jó döntés volt. A párod, Lakatos Róbert a Thá­liában zenei vezető, a kis család viszont Komáromban él. Robi viszonylag keveset van Kas­sán, a zenét otthon is meg tudja csinálni. Amikor betanítás van, a főpróba hetében általában ott van. Sorozatokban, filmben nem kí­nálkozik lehetőség számodra? Filmben nem, szerintem egyáltalán nem vagyok fotogén, nincs jó ka­meraarcom. Ezt látom. Meg zavar­ban is vagyok attól, ha kamera vesz. A színpadon semmi sem zavar. A színházzal egyébként úgy vagyok, hogy ez az egy előadás, ami most fut, jelenleg elég a gyerek mellett. Már így is lelküsmeret-fúrdalásom van néha, de arra jó, hogy egy kicsit kiessek otthonról, és egy pár órára átváltozzam. Kivel van ilyenkor a gyerek? Robival vagy a nagyikkal. ,A fiam már másfél éves, egy kis bitang, aki egy pillanatra nem áll meg' Az édesanyád Gömörben él. Már nyugdíjas? Nem, de óvónő, és a nyári szünidő alatt két hétig nálunk volt. Nagyon szeretik egymást Bendegúzzal. A párom anyukája is eljön Sellyéről, s ha nincsenek a nagyik, ott van a na­gyon aranyos Kati néni, ő szokott besegíteni. Bendegúz mennyi szabadságot ad a szülőknek? Nagyon keveset, egy kis bitang, aki egy pillanatra nem áll meg. Imádja a gyerekeket, imád emberek között lenni. Ügy veszem észre, igényli, hogy mindig menjünk vele valaho­va, hogy új ingerek érjék. Nagyon jó fej egyébként, társasági emberke. Benned is van temperamentum, te is sok mindenben benne vagy. Júniusban nyitottunk egy gyerek­barát kávézót Komáromban, az Európa-udvarban. Hál’ istennek nagyon jól megy. Annak idején ezt már a Pozsonyi Magyar Intézetben is kipróbál­tad. Az teljesen más helyzet volt. A Nappaliban minden adott volt. A Kút cafét viszont mi álmodtuk meg. A saját elképzeléseink szerint valósítottuk meg. Kassán jártam egy gyerekbarát kávézóban, ahol volt egy hatalmas játszósarok. Épp rossz idő volt, Bendegúzzal betér­tünk oda, s arra gondoltam, milyen jó, hogy az anyukák nyugodtan elüldögélhetnek, amíg a gyerekek játszanak Ott jött az ödet, hogy Komáromban nincs ilyen, anyu­ka viszont rengeteg. Gondoltam, megpróbáljuk. A magyar intézetben sütöttél, fel­szolgáltál, mindent csináltál. Itt is volt egy időszak, amikor én sü­töttem, mert nem találtunk olyan cukrászdát, amely megfelelt volna. Szerettünk volna egy olyan kíná­latot, amely más, egy kicsit új, vi­szont van rá igény. Ügy látom, ma már az anyukák is jobban figyelnek arra, mit esznek vagy mit adnak a gyermekeknek A süteményeink glutén- vagy laktózmentesek, és tényleg minimális cukorral vagy mézzel készülnek. Egyeden itteni cukrász sem akart ilyesmit sümi, de most már találtunk két ügyes lányt, aki elkészíti őket. Szója-, rizs-, kó­kusztej is található nálunk, lehet vá­lasztani, ha valaki nem tehéntejjel kéri a turmixot vagy a kávét. A gasztronómiában is otthono­san mozogsz? Szeretek főzni. Szeretem a külön­leges ízeket. Előtte is figyeltem arra, hogy mit eszem, amikor pe­dig várandós lettem Bendegúzzal, még inkább ügyeltem, mi az, ami egészséges. Keresni kezdtem ezeket a termékeket, így főztem, sütöttem, s azóta megmaradt. Mennyit híztál a terhesség alatt? Nagyon keveset. Szülés után egy hónappal 43 kiló voltam, most már 46 vagyok. Nem akkor eszik az ember, amikor éhes, hanem amikor tud. Eleve sok a futkosás Bendegúz körül, de az az igazság, hegy nem is tudnék megülni egy helyen. Nem vagyok édesszájú, de nyilván édes­apám után vagyok ilyen vékony. Az anyaság mellett nehéz valami más feladatot elvállalni? Bevallom, hogy nekem a tévés rek­lám, amelyben szerepelek, nagyon jól jött, megnyugtatott, hogy nem kell állandóan azon töprengenem, mikor kell visszamennem dolgozni. Anyagi biztonságot adott ahhoz, hogy nyugodt legyek, és csak azt vállaljam el, amit szereméit. Nem is tudom, hogy vissza tudnék-e térni a kőszínházhoz. Nem hiányzik? Mert gyerekko­rod óta erre vágytál. így van, de most nem hiányzik. Amikor anya leszel, átértékelődik minden. El tudtad képzelni, hogy egy gye­rek ennyire megváltoztat? Mert ezek szerint nagyon megváltozott az életed. Harmincnégy évesen szültem, ad­dig kiéltem, amire vágytam. Forgat­tam, táncoltam, színháznál voltam, mostanra lenyugodtam. Nem az a fontos, hogy a színpadon álljak, és tapsoljanak nekem, hanem a gye­rekem. Nem a színpad hiányzik, hanem inkább a színházi emberek. Mert bolondosak, s én is bolon­dos vagyok. Néha jó visszaesni egy olyan közegbe, ahol lehet bolon­dozni, nem kell viselkedni, nem kell tartani semmitől. Jó feloldódni, be­szélgetni, aztán hazamenni, s helyre­áll az egyensúly. Mert bolondozunk otthon is a gyerekkel, de az más, az huncutkodás. (Fotók: Rák Viki archívuma) Szoktál neki mesélni? Most még nem érdekli a mese. In­kább hancúrozni akar, vagy hogy énekeljünk, tapsikoljunk. A zenét, az éneket imádja. Amikor pár he­tes volt, s az apja hegedült neki, megszűnt a világ körülötte, le se vette a szemét róla. Ha Robi elkezd hegedülni, most is teljesen el van varázsolva. Én sokat olvastam neki, de lecsapta a könyvet, szerintem még nem érti, túl monoton neki. Vettem neki képeskönyveket, most kezdi keresgélni, mi hol van. Mi jelentette a legtöbb gondot az anyaság elején? Nem is tudom. Felkészültem rá, elolvastam egy csomó könyvet, megkérdeztem barátokat, le is je­gyeztem, hogy ezt így vagy úgy fo­gom csinálni. De minden máshogy alakult. Izgultam sokat, rájövök-e majd, mikor szomjas, éhes, hogy fogom lenyírni a körmét, hogyan tartsam. De nagy szerencsém volt, mert amikor megszültem, belené­zett a szemembe, s olyan nyugalom áradt belőle, mintha azt akarta vol­na mondani: nyugi, minden jó lesz. Abban a pillanatban én is megnyu­godtam. Amikor hazavittük, azt vettem észre, hogy borzasztóan tü­relmes, mindig mosolygott, egyet­len fürdetésnél sem sín, tűrte, hogy az elején szerencsédenkedek. Színészkedtél, táncoltál, szervez­tél, sütöttél, főztél. Melyik szerep áll legközelebb hozzád? Az anyaszerep a főszerep. Sok türel­met igényel, ami néha elfogy. Ez a legnehezebb, de Bendegúz mellett nagyon sokat tanulok A párod türelmes? Ő sem a megtestesült türelem. Mi ilyan habitusúak vagyunk Min­dent azonnal. Korábban budapesti terveket szőttél. Ezekkel mi lett? Készültem Pestre, most is készülök, úgy beszéltük meg, jó lenne, ha Bendegúz már ott kezdené az alap­iskolát. Urbán Klára Rák Viki. A Szomszédokban is­merte meg az ország, a népszerű Panelházi történetek sorozatból sok év után egyszer csak eltűnt. Közben játszott a kas­sai Tháliában, gyereket szült, Ko­máromban gyermekbarát kávézót nyitott, most Pozsonyban próbál. Marc Camoletti Leszállás Párizsban című darabjának olvasópróbáira jár, hetente kétszer. Egy színházi előadásokat szervező produkciós iroda összeszedett egy jó kis csa­patot - Henrieta Mičkovicová, Ján Dobrík, Richard Stanke, Ivana Kubíčková, Maja Breinerová és Rák Viki -, s október 7-ére tervezi a be­mutatót Eperjesen. A mozgószín­ház előbb bejárja keletet, Pozsony­ban — még pontosan nem tudni, mikor - az Aréna Színházban lesz látható az előadás. Hogy kerültél ebbe a társaságba? Felhívtak, hogy lenne-e hozzá ked­vem. Azt mondtam, ha Bendegúz egy picit nagyobb lesz, s pont úgy jött ki, hogy most elvállalhattam. Milyen a szerep? Francia stewardesst játszom, egyéb­ként a darab egy tipikus Camo- letti-komédia, amolyan ajtócsap- kodós, három nő, egy hapsi, a nők nem tudnak egymásról. A tévében tavaly februárban je­lentél meg utoljára. A forgató­könyvíró Andy Kraus már ter­hesen cipelt vissza a Panelházi történetekbe. Szerintem ez amolyan reklámhúzás volt, sejtettem, s be is igazolódott, A gyerekbarát kávézóban. Júniusban nyitották az Európa-udvarban.

Next

/
Thumbnails
Contents