Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-08 / 209. szám, csütörtök
12 UTAZAS ■ 2016. SZEPTEMBER 8. www.ujszo.com Százéves a legnépszerűbb bécsi piac Norvégia gyönyörű, de az alkohol megfizethetetlen (Képarchívum) Hova utazzanak a spórolós nagyivók Európán belül? Délre kell menni K étnapos bulival ünnepelte 100. születésnapját a bécsi Naschmarkt. Az osztrák főváros egyik legismertebb piacán hetente 64 ezren fordulnak meg. A 2,3 hektáros területével a Naschmarkt Bécs legnagyobb piacának számít. Mai formájában 1916-ban nyitotta meg kapuit, terveit Otto Wagner készítette. Nagyjából a mai Karlsplatz helyén már korábban is működött ugyan egy piac, a város nagyszabású modernizációja és átépítése miatt azonban a századforduló környékén át kellett költöznie a Wienfluss fölé. Az eredeti elképzelés az volt, hogy csak átmenetileg marad itt, a végleges helye pedig egy vásárcsarnokban lesz. Aztán jött az első, majd a második világháború, a bécsiek azonban gyorsan megszerették, nem is költöztették inkább sehova. 2010 és 2015 között felújították a piacot: kicserélték az összes víz-, szennyvíz- és villanyvezetéket, és akadálymentesítették a területet. A kereskedők a piacon ma 123 állandó standnál kínálják portékáikat, 60 helyet pedig a termelőknek tartanak fenn. Kétszázötvenféle fűszer, 300 fajta sajt és 60-féle ecet vonzza a heti 64 ezer látogatót. Azonban Michael Horák, a bécsi piacfelügyelet munkatársa szerint a Naschmarkt igazi titka abban rejlik, hogy „itt kicsit úgy érzik magukat az emberek, mintha nyaralnának. Belépnek egy másik világba, és elmerülnek a színes forgatagban”. (MTI) A nyaralás a lazítás időszaka, ilyenkor sokan felöntenek a garatra. Az azonban nem mindegy, mennyiért. T7 urópában különösen az északi és a nyugati országokban sokkolhatja a hazai utazót az alkoholos italok ára, de akadnak olcsóbb árfekvésű országok is. Az Eurostat felmérése a tavalyi adatokat hasonlította össze Európán belül. A statisztikából kiderül, hogy Magyarország és Szlovákia az egyik legolcsóbb ország volt 2015-ben, már ami a szeszes italokat illeti. Az Európai Unió 28 tagországa közül csak Romániában és Bulgáriában került kevesebbe az alkohol, mint Magyarországon, Szlovákia picit drágább, igaz, még így is az alsó harmadban találjunk hazánkat. Míg Szlovákiában az EU-ádag 80 százalékáért mérték a szeszes italokat, a legolcsóbb Bulgáriában ez az arány 63,8 százalék Van azonban még Bulgáriánál is olcsóbb hely Európában. Az Eurostat néhány EU-n kívüli országot is bevett a vizsgálatba, és kiderült, hogy a volt Jugoszlávia fiiggedenné vált államainak némelyikében szintén jó áron lehet hozzájutni az alkoholhoz: Macedóniában például az EU-ádag 61 százalékát mérték, ami a legalacsonyabb érték. Hideg van, és a sör is drága Ha viszont valaki nem délnek, hanem nyugatnak vagy északnak indul úrnak, az magasabb árakba bot- ük. A legdurvább a helyzet a nem EU-tag Norvégiában, ahol az uniós ádag két és félszeresét kell fizetni, azaz a szlovákiai árak több mint háromszorosát. De a többi északi állam sem sokkal marad le a sorban, és a briteknél és íreknél is mélyen a pénztárcába kell nyúlni egy sörért ALKOHOLOS ITALOK ÁRSZÍNVONALA (2015-ben, EU-átlag = 100) Norvégia 249,6 Izland 225,6 Törökország 189,7 Írország 175,1 Finnország 171,9 Egyesült Királyság 162,5 Svédország 141,5 Dánia 138,1 Svájc 121,1 Görögország 117,3 Lettország 105,9 Hollandia 104,4 Észtország 103,5 Ciprus 103,2 Málta 101,5 EU-átlag 100,0 Szlovénia 98,9 Olaszország 98,2 Montenegró 94,5 Ausztria 93,1 Portugália 92,8 Horvátország 92,4 Belgium 91,9 Euróövezet 91,7 Luxemburg 89,5 Litvánia 87,7 Franciaország 86,1 Lengyelország 85,0 Németország 84,01 Spanyolország 81,5 J Szlovákia 80,2 Csehország 78,7 Albánia 76,9 Magyarország 74,4 Románia 72,0 Bosznia-Hercegovina 71,9 Szerbia 67,8 Bulgária 63,8 Macedónia 61,0 vagy borért. A hazai utazók kedvelt tengerparti célországai is többnyire drágák ebből a szempontból. Közülük a felmérésben Európához sorolt Törökországban a legrosszabb a helyzet, ahol az árszínvonal majdnem a kétszerese az uniós ádagnak De Görögország, Ciprus is az átlag felett van, Szlovénia, Olaszország, Montenegró és Horvátország pedig alig marad el tőle. Az egyeden üdítő kivétel Spanyolország, ahol az alkoholt aüg árulják drágábban, mint nálunk, (origo) Az osztrák főváros egyik legismertebb piacán hetente 64 ezren fordulnak meg (Képarchívum) Turistaözön Spanyolországban: áldás vagy átok? B ár a helyi turizmusipar jelentősen profitál abból, hogy a számos nyaralódesztináció- ban fennálló biztonsági kockázatok miatt az eddiginél is több turista keresi fel Spanyol- országot, a helyi lakosok már nem örülnek ennek ennyire. Az utóbbi időben például Palma de Mallorca történelmi épületeit lepték el olyan graffitik, amelyeken azt írják: „Turisták, menjetek haza! Bevándorlók, üdvözlünk titeketi” vagy „Turista: te vagy a terrorista”. De már tüntetések is voltak az országon belül, például a barcelonai Sagrada Famíliánál a mindennapos „turistahorda” miatt, vagy a tengerparton részegen randalírozó látogatók és a megnövekedett számú - turisztikai célú - illegális lakáskiadók miatt. Spanyolországban idén 67 millió turista látogatására számítanak, ami jóval több, mint az ország teljes, 47 milliós lakossága. A legtöbben Nagy-Britanniából érkeznek (körülbelül 15 millióan), őket követik a franciák és a németek Bár sokan a turisták ellen vannak, mások üdvözlik a látogatókat, mondván, a turizmus teszi ki az ország gazdaságának jelentős részét. Volt, aki azonban azt nyilatkozta a külföldi sajtónak, hogy nem kellene hagyni, hogy a turizmus legyen a legfontosabb gazdasági ágazat, hiszen nagy bajban lennének, ha az utazási szokások megváltoznának, vagyis ebben a formában ez nem egy fenntartható növekedési koncepció. A Baleár-szigeteken jelenleg az összes munkavállaló egy- harmada a turizmusban dolgozik, a szektor a gazdasági teljesítmény felét teszi ki. Mindeközben azonban Ibiza vízkészletei már igencsak szűkösek, Menorca szigetén pedig a természeti kincsek vannak veszélyben. A Baleár-szigeteken volt egy olyan nyári nap, amikor majdnem még egyszer annyi turista volt a térségben, ahány lakosa van a szigeteknek. La Pálmán a helyiek már tudják, hogy mikor kerüljék el a városközpontot — főként akkor, amikor a több ezer utast szállító tengerjáró hajók befutnak a kikötőbe. A Baleár- szigeteken nemrég bevezették az idegenforgalmi adót: a számítások szerint az új adóból 40 millió euró bevételt remélhetnek, amelyet a természeti és kulturális örökség védelmére, valamint a turisztikai ágazat minőségének javítására fordítanának A hivatalos adatok szerint a szigetekre, amelyek közül a legnépszerűbb Mallorca, Menorca és Ibiza, tavaly 14 millió turista érkezett, akik összesen 54,3 millió vendégéjszakát töltöttek el. Spanyolország nincs egyedül ezzel a problémával: a világ számos, népszerű úti céljában egyre nagyobb problémát jelent a hatalmas turistaáradat, amely rendkívüli módon zavarja a helyi lakosokat vagy rombolja a környezetet. Éppen ezért egyre több desztinációban döntenek úgy, hogy bizonyos szigorításokat vezetnek be annak érdekében, hogy csökkenjen vagy legalább ne emelkedjen a látogatók száma, de van, ahol egyenesen kitiltják őket, vagy a nagy komplexumok építését nem engedélyezik. Ezzel kapcsolatban Mark Tänzer, a brit utazási irodák szövetségének feje arra figyelmeztetett, hogy megfelelő kontroll nélkül pont a turisták azok, akik megölhetik a turizmust, ennek ellenére a helyi hivataloknak óvatosan kell eljárniuk, ha helyre akarják őket tenni. A turizmus ugyanis ma már a globális GDP tizedét teszi ki, és számos olyan ország gazdasági növekedéséhez járul hozzá, amelyek egyébként sokkal rosszabbul teljesítenének. (turizmusonline) A Güell park Barcelonában (Képarchívum) A mellékletet szerkeszti: Szabó Laci, Laci.Szabo@ujszo.com. Levélcím: Új Szó - Utazás, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.
