Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-07 / 208. szám, szerda
16i KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. szeptember 7. | www.ujszo.com Nemcsak a húszéveseké a világ, vallják a makranci asszonyok Egyre kevesebben vannak, főleg az utánpótlást hiányolják, de folytatják a hagyományőrző munkát Aférfiaksajnos lemorzsolódtak (Képarchívum) NÉMETI RÓBERT Nemcsak a húszéveseké a világ - ezzel a rövid mondattal jellemezték a Csemadok Makranci Alapszervezete Cserépszín asszonykérusát fennállásuk huszadik évfordulóján. A13 tagú csoport neve a falu melletti mező színéből ered, ugyanis a helyiek szerint eső után cserépszínben pompázik, olyan színűvé válik, mint a tetőcserép. umm* „Nagyon szép volt a kezdet. 1994 februárjában összeállt 16 menyecske Zsupcsán Erzsébet vezetésével. Az éneklőcsoport vezetését később Fi- lakovszky Gabriella vette át, közel egy esztendeig irányította az együttest. 1997-től Fekete Ilona vezetése alatt működik” - nyilatkozta lapunknak Pelegrin János, a Csemadok Makranci Alapszervezetének elnöke. Hozzátette, 2000-ben öt férfi is csatlakozott hozzájuk, egy darabig vegyes kórusként működtek, de a férfiak később elmaradtak, és lassacskán megint asszonykórus lett belőlük. „Egyedül Fekete László maradt velünk” tette hozzá Pelegrin János. Az elmúlt 20 évben az éneklőcsoport rendszeresen részt vett a járási dal- és táncünnepélyen Szep| Cserépszín I asszonykórus I A megalakulás éve: 1994 ! A csoport vezetője: I Fekete Ilona •A tagok száma: 13 j I • ■ Éh &í r síben, illetve az előző évek folyamán Somodiban. Hat alkalommal szerepeltek a magyarországi Bogácson a hagyományőrzők seregszemléjén. „Az éneklőcsoport rendszeres közreműködője a Makranci nyárnak, az anyák napi ünnepségeknek, a nyugdíjasok találkozójának, pár éve közös karácsonyi műsort adtunk a makranci kultúrházban. Az éneklőcsoport, a leánytánccsoport és a gyermekcsoport részvételével összesen 44 szereplő lépett fel azon az estén, háromtól 70 éves korig. Felidéztük őseink hagyományait, szokásait, például a kukoricafosztást, a Luca-napot, Szent Miklós ünnepét, a kántálást, az új év köszöntését. Az eseményről a Duna TV is felvételt készített” - magyarázta Pelegrin János, és hozzátette, évente több mint húsz fellépésük van. Nagy gondot jelent az utánpótlás. A fiatalokat nem érdekli a hagyományőrzés, magyar iskola sincs a faluban, és ennek hiánya nagyon érződik. „Szerencsés helyzetben vannak azok a községek, ahol anyanyelvükön tanulják a gyerekek a versikéket, a mondókákat. Mi tesszük, amit tehetünk, ragaszkodunk a gyökereinkhez, ápoljuk és igyekszünk továbbadni az őseinktől örökölt hagyományokat, de szinte lehetetlen bevonni a fiatalokat. Ennek ellenére nagyon büszke vagyok az asszonyok munkájára, és remélem, továbbra is színvonalasan képviseljük községünket itthon és a határon túl” — zárta Pelegrin János. Legközelebb az Orösi Kőkút népdalkört mutatjuk be. Ahonnan az egész országot belátni SZÁSZI ZOLTÁN A Királyhegy talán az egyik legszebb, viszonylag könnyen megközelíthető kilátóhely az országban. LOVAHOIAI Mágikus hely ez, négy folyó ered a lankái tövében s fut szét észak, dél, kelet, nyugat felé: a Fekete Vág, a Gölnic, a Hemád és a Garam. Egy kis geológia Az Alacsony-Tátra masszívuma a Nyugati Kárpátok belső, ősi kristályos vonulatának második legmagasabb hegysége. Alapkőzete a gránit, amelyet helyenként másodkori mészkőrétegek és dolomitrétegek borítanak, igen változatos geológiai képet mutatva. Szlovákia egyik legmélyebb és leghosszabb földalatti képződménye, a Halott denevérek barlangja is itt található. Felszíne erősen tagolt, az erdőkultúrák a lomberdőkkel indulnak, majd fe- nyőerdőkbe váltanak, amelyek ezer méter tengerszint feletti magasságnál törpefenyős cserjésbe váltanak, ezektől magasabban már csak bizonyos füfajták, mohák és zuzmók maradnak meg. A Királyhegy csúcsára túrázók három vagy három és fél órányi útjukon maguk is megtapasztalhatják az erdő változásait. Feledhetetlen élmény felérni 1946 méteres magasságba, ahonnan jó időben szinte az egész ország látszik. Teljes panorámáját kínálja az egész Magas- Tátra, a Gömör-Szepesi Erchegység, a légvonalban alig 50 kilométerre lévő Gömör-Tomai Karszt vagy a Ve- por hegység. A Börzsöny bércei, a Mátra és a Bükk hegység sziluettjei is kiválóan láthatók, de a Dobsina feletti jellegzetes elefánthát formájú Radzim és a Rozsnyó feletti Pozsálló masszívumát is azonosítani lehetett. A Királyhegyen 1960-tól televíziós adóállomás működik, ennek egy része turistákat is szolgáló menedékhely. Legendák hegye Királyhegy szlovákul Kráľova hoľa, németül Königsberg, azaz valóban királyi birtok. A hegycsúcs valamikor a honfoglalás idején északi határszéli pont lehetett, majd a magyar királyság terjeszkedése idején királyi vadászbirtok részeként kezelhették. Nevét állítólag onnan kapta, hogy 1474-ben maga Corvin Mátyás vadászott itt, s egyik vadászatakor a csúcson heverő hatalmas szögletes gránittömböt használta ebédlőasztalnak. A legenda szerint miután jól megebédelt, az alábbi szöveget véKllátás a Garam völgyére Tájoló AKirályhegyet a Breznóbánya és Poprád közti 66-os útról Šumiac (Királyhegyalja) Úközségbe letérve közelíthetjük meg. A tévétoronyhoz viszonylag jó állapotban lévő aszfaltos út vezet, a hegycsúcsot pedig tíz, különböző nehézségi fokozatú gyalogtúraútvonalon is el lehet érni, általában három, legfeljebb négy óra normális tempójú gyaloglással. sette a kőbe: ,Jlic hospitatus est Matthias, Rex Hungáriáé Anno 1474 - Itt ebédelt Mátyás, a Magyarok királya anno 1474. Kár, hogy e kő nem maradt fenn, de állítólag a 18. században a szepesi ispán, aki itt járt fent a hegyen, még olvasta a fentebbi felirat töredékeit. Bél Mátyás IV. Bélához köti a Királyhegy elnevezését, a tudós által felgyújtott legenda szerint a Muhi csatából nyugat felé menekülő király ezen a csúcson pihent meg, itt bújt el üldözői elől. A szlovák legendák szerint maga Jánošík és csapata portyázott sokat a Királyhegy alatti völgyekben, s ha a pandúrok megszorították a betyárokat, akkor a hegycsúcsra menekültek, ott bujkáltak. Ján Botto szlovák költő a Jánošík halála című versében írt a Királyhegyről. T uristák kedvence Az Alacsony-Tátra Nemzeti Park s annak része, a Királyhegy kedvelt kirándulóhely. Minden túrázó képes leküzdeni a hegyet, akár gyalogosan, akár terepkerékpárral, de tény, hogy némi elszántság is kell hozzá, és egy kis kondíció sem árt. A Királyhegy meghódítását akár ilyenkor, szeptemberben is megpróbálhatja a kiránduló. Az őszi színekbe öltözött táj, a páratlan élményt kínáló panoráma még a meredekebb lejtőkön való kapaszkodás kissé fárasztó élményét is elfeledtetik. A Királyhegyről királyi kilátás nyílik, szinte az egész országra.
