Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-04 / 181. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. augusztus 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A magyar diplomácia különutas illúziója Nekifutásból segíteni az orosz médiának szerencsétlen döntés A varsói NATO-csúcs- találkozó arról szólt, hogy hány katonát küldjön a szövetség az oroszok miatt Lengyelországba és a balti államokba. A túlzott felépítést Németország mellett Görögország és Magyarország ellenezte különösen. Ez diplomáciai alku volt, zárt ajtók mögött, amelynek eredményeképpen több ezer szövetséges katona kerül a NATO-orosz határ közelébe. Ez a szám továbbra is szimbolikus, de üzenetértékű Moszkva felé, amely az amerikai hadihajóktól néhány méterre repteti gépeit, vagy a brit nemzetközi légtérben, vagy más, érzékeny helyeken kikapcsolt rádióval szálldosnak néha atombomba hordozására is képes eszközökkel. Az orosz titkosszolgálat „vállalkozói”, félállami hekkercsoportok segítik Trump amerikai elnökjelölti kampányát. Orosz kötődésű hekkerek buktak le azzal, hogy a Kiber Kalifátus nevű, az úgynevezett Iszlám Államhoz köthető hekkerként működtek. Azzal is megvádolta őket a német titkosszolgálat, hogy a mig- ránsválság idején a görög-macedón határon aktív intézkedéseket hozott a Kreml. Nos, ebben a geopolitikai helyzetben nyilatkozott a magyar külügyminiszter e héten kedden egy írásos interjúban. Tehát a szöveget biztosan olvasta, jóváhagyta, átgondolta, nem szólta el magát. A NATO-tag Magyarország diplomáciájának feje kijelentette, nem gondolja, hogy „Oroszország bármilyen fenyegető cselekményre sort kerítene bármilyen NATO-tagál- lammal szemben”. Mondta a fenti események után, miután már 2008- ban kibertámadást intéztek Észtország ellen, miután Lengyelország és Csehország számtalan orosz kémet utasított már ki. A szövetségesi szolidaritásba sok minden belefér. Biztos, hogy nem fogunk mindig mindenben egyetérteni. De nekifutásból segíteni az orosz médiának e percben legalábbis olyan szerencsétlen döntés, amellyel feleslegesen húzzuk magunkra az „oroszok trójai falova” matricát. Nem először. Márpedig az orosz médiában végigment teljes szélességében a magyar külügyér kijelentése, mutogatva egy uniós tagállam friss „kiállását”. Az, hogy egy ország igyekszik egyensúlyozni, még rendben lenne. De Magyarország egy szövetségesi rendszer tagjaként ezt nem ugyanúgy teheti meg, mint a Kállay- kormány vagy a monarchia diplomáciája idején. Sőt, alapvetően az ország mérete, vállalt nemzetközi kötelezettségei az unióban és a NATO-ban némileg korlátozott mozgásteret adnak neki. Persze csak akkor, ha szövetségesei szolidaritását szeretné megtartani. Ezzel a kommunikatív oroszbarátsággal már rég nem egyensúlyozunk. Nem nyer vele az ország. Nem nemzeti érdek. De akkor kinek és miért éri meg? (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A kukkolók FINTA MÁRK L együnk egymással őszinték. Érdekli önt, mi zajlik Robert Fico, Andrej Danko, Andrej Hrnčiar vagy Bugár Béla hálószobájában? A válasz, némi cinkos összekacsintással nyilván az igen lenne, hiszen ha nem így lenne, nem fogyna annyi bulvárlap, és nem a valóságshow-k lennének a legnézettebb műsorok a tévében. Azt azért mindannyian elismeijük, ez az érdeklődés bűnös kukkolás csupán, a törvény elementáris erejével védett magánélet megsértése, mely után van némi lelkifurdalásunk. És mi van, ha azt mondom, Fico, Danko, Hrnčiar vagy Bugár árgus szemmel lesi az ön hálószobatitkait? Kíváncsiak arra, ön kivel osztja meg ágyát, de az életét, örömét, bánatát is. Érdekli őket, ki méltó a szeretetére, és ki szereti önt viszont. S miután belesnek az ablakán, és jól megnézik a titkait, mérlegre teszik - és bizony ön könnyűnek találtatik, ha párja szerintük nem megfelelő. Nevezetesen, ha például önnel azonos nemű. Persze ezt nem mondják ki, nem fenyegeti önt börtön, komoly pénz- büntetés, semmi ilyesmi. Csak csendben megsértik emberi méltóságában. Nem házasodhat, hiába szeretik egymást élete párjával, nem nevelhet gyereket, hiába tudná megteremteni a boldog családi környezetet. Nem örökölhet párja után, ha esetleg meghalna, de még csak meg sem kérdezheti a kórházban, hogy van, ha megbetegszik, hiszen hivatalosan nem lehet az élettársa. S bár nem tagadják meg öntől, hogy tiltakozzon ez ellen, meg sem hallgatják. Ha pedig más is kiállna ön mellett, azt alaposan lehordják, visszahívását követelik, és elfogadhatatlannak minősítik tettét. „Mi el tudjuk képzelni, hogy megkönnyítsük ezeknek az embereknek az életét” - mondja egyikük, olyan éllel, mintha legalábbis alamizsnát osztana. Holott kutya kötelessége lenne megteremteni és megvédeni az azonos, mindenkit megillető alapvető jogokat minden törvénytisztelő állampolgár számára. Természetesen tekintet nélkül vallási és szexuális hovatartozásra vagy nemzetiségre, mert hát ugye demokratikus jogállamban élünk. „El tudjuk képzelni, de csak akkor, ha megegyezünk a többiekkel” - teszi hozzá, és ismerve a többieket, elenyésző a valószínűsége, hogy belemennének ebbe. Pontosan azért, mert nem tudnak elvonatkoztatni a hálószobatitkoktól, az ember legszigorúbban védett magánéletétől, és nem tudják deszexualizálni az emberi párkapcsolatokat - ahogy egyébként a jog megkívánná. A hálószobatitok ugyanis magánügy. A mindenkit megilletőjogok kérdése pedig közügy. A budapesti szlovák nagykövetségre felhúzott szivárványos zászló épp ezekről a jogokról és értékekről szólt: az emberi méltóságról, a szabadságról és arról, hogy meg kell akadályozni a kisebbségek diszkriminációját. Szomorú, hogy valakinek engedélyt kell kérnie arra, hogy kiálljon ezek mellett. És most, miután ezt a témát megbeszéltük, képzelje el a következő helyzetet: ön szlovákiai magyar... FIGYELŐ Merkelt senki sem veszélyezteti A würzburgi és az ansbachi merénylet után Németországban kismértékben csökkent Angela Merkel támogatottsága, de a lakosság túlnyomó többsége nem gondolja, hogy a kancellár menekültpolitikája felelős a támadásokért - mutatta ki a Stem hírmagazin és az RTL kereskedelmi televízió megbízásából hetente elvégzett, Stem-RTL-Wahltrend reprezentatív felmérés. Most a németek 46%-a szavazna Merkelre, ha közvetlenül választhatnának kancellárt. Ez 1 százalékpontos gyengülés az egy héttel korábbihoz képest. A kancellár támogatottsága legutóbb január közepén - a szilveszterkor nők ellen többnyire észak-afrikai férfiak által elkövetett tömeges támadások után - volt hasonló szinten, akkor 44%-ot mért a Forsa közvélemény-kutató. Tavaly júliusban 56%-ot. Ám nincs olyan politikus, akinek támogatottsága megközelítené Merkelét. (MTI) Trumpot segíti a szlovákiai magyar nő Trump minden egyes negatív megnyflvánuláea csak a kampány része, a republikánus elnökjelölt tulajdonképpen jé ember - állítja Trump támogatója, aki Csehszlovákiában születott. Donald Trump személyes jó ismerőse a pozsonyi születésű Varga Ildikó, aki az Egyesült Államokban 27 olyan nőszervezetet indított be, amelyek a republikánus elnökjelöltet támogatják. Az Indexnek adott inteijút. Varga Ildikó meggyőződése, hogy mindenkinek az lenne jobb, ha Trumpot választanák elnöknek. Huszonkét éve ismeri a Trump családot, és nagyra becsüli az elnökjelöltet. A Women fór Trump (Nők Trumpért). szervezetek névadójuk jó hírét terjesztik, azért is, mert Trump cégében több a nő, mint a férfi, a női vezetők fizetése egy centtel sem alacsonyabb, mint a férfiaké, segíti a kismamákat, sőt országosan is be akarja vezetni a nők és férfiak egyenlő fizetését. (Amerikában ugyanis a nők fizetése csak 83 százaléka a férfiakénak.) Az, hogy az elnökjelölt időnként tiszteletlenül beszél a nőkről, Varga Ildikót nem érdekli, ő úgy véli, nem általában a nőkről beszél tiszteletlenül, hanem egy-egy nőre mond olyanokat, hogy undorító állat, kutyafejű. Arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy 1991-ben azt mondta az Esquire magazinnak adott interjújában az újságíró nőkről, „mindegy, mit írnak, amíg fiatalok és gyönyörű a seggük”; Rosie O'Don- nell színésznőről, hogy kívül és belül is gusztustalan; Hillary Clintonról azt twittelte tavaly, hogy ha nem tudta kielégíteni a férjét, vajon hogyan fogja kielégíteni Amerikát; Megyn Kelly politikai riporterre, hogy biztos azért tesz fel neki kemény kérdéseket, mert menstruál annyit válaszolt „a kampány harc, amikor olyanokat is mondanak az emberek, amiket amúgy nem mondanának, és utána békésen élnek egy országban együtt. Nem a jellemét mutatják ezek a megjegyzések, hanem a kampány adta harc természetét”. Varga Ildikó azt gondolja, Trump nem meggyőződésből változtatta meg a véleményét az abortuszról - korábban azt mondta, döntsék el a nők, meg akarják-e tartani a gyermeküket, újabban viszont nem tartja jónak a művi terhességmegszakítást -, mert ez is a kampány része, az ő véleménye az, hogy a nőknek maguknak kell dönteniük erről. Orbán Viktor első kormányfőként állt ki Trump mellett, ezzel kapcsolatban Varga Ildikó azt mondta: „Egyetértek Orbán Viktor politikájával, és a menekülteket tekintve ugyanaz az álláspontja, mint Donald Trumpnak. A menekültekből aztán terrorista lehet, vannak erre példák Európában, ezért abszolút egyetértek vele. A radikális muszlimok ne jöjjenek be az országba, ha nem tudják igazolni a múltjukat.” Bevándorlóellenesnek azonban nem nevezi Trumpot, már csak azért sem, mert ő maga is bevándorló, Trump sem első, sem harmadik felesége nem az Egyesült Államokban született. Őket- mármint Trumpot és Varga Ildikót- csak az zavarja, „ha illegálisan jönnek be. Az európaiakkal kapcsolatban csak úgy értette, hogy az elmúlt időszak terroristái között jócskán voltak európai állampolgárok, (Trump) csak annyit mondott, hogy az európaiak múltját kellene jobban megnézni”. (end)
