Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-04 / 181. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2016. augusztus 4. RÉGIÓ A roma holokausztra emlékeztek BARTALOS ÉVA Arra figyelmeztettek a szónokok, hogy a gyűlölet nem tűnt el, ós a történelem megismételheti magát. D U NASZERPAH ELY A roma holokauszt áldozataira emlékeztek a járási székhelyen. A szónokok rámutattak a szélsőséges ideológiák elleni harc fontosságára. 1944. augusztus 2-án éjjel, az Auschwitz Birkenaui-koncentrációs tábor felszámolásakor 2900 romát és szintót gyilkoltak meg. A mészárlás napja a Roma holokauszt emléknapja. A tíz éve felavatott dunaszerda- helyi emlékműnél megemlékeztek arról a mintegy hatvan roma áldozatról, akiket 1945-ben a magyar nyilasok és a náci katonák Nyárasd és Vásárát között a Kis-Dunába lőttek, és Janovits Ödön dunaszerdahelyi esperesplébánosról, akinek köszönhetően 1945-ben a dunaszerdahelyi cigányság megmenekült a deportálástól. Minden évben több közjogi méltóság, hazai és külföldi politikus vesz részt a dunaszerdahelyi megemlékezésen. , Aroma nép több mint 700 éve jelen van Európában mérhetetlen bizakodással készen állva a kihívásokra” - mondta Ravasz József, a Ro- mológiai kutatóintézet vezetője. Ravasz rámutatott arra, hogy veszélyben vannak a romák, Európa-szerte rasszista megnyilvánulások fenyegetik őket, az asszimilációs kezdeményezések láthatatlanná tették a cigányság értékrendjét. Lucia Zitňanská igazságügyi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az extrémizmus és a másságból fakadó gyűlölet nem új keletű és nem legyőzött jelenség Európában. ,A roma holokauszt emlékműve jelentős szimbólum, arra figyelmeztet, hogy ne feledkezzenek meg a rasszista és nemzetiségi gyűlölet tragikus következményeiről” - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a történelem megismétlődhet. Hájos Zoltán, Duna- szerdahely polgármestere és Pavol Mešťan, a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumának igazgatója is üdvözölte az oktatási program módosítását, amelynek értelmében a középiskolák diákjai számára azt ajánlják, a szélsőséges ideológiák elleni küzdelem része legyen, hogy ellátogatnak a dunaszerdahelyi roma holokauszt emlékműhöz. „Dunaszerdahely súlyos múltú város. A mi felelősségünk is, hogy az, ami megtörtént 1939 és 1945 között, többé soha ne ismétlődhessen meg. A legfontosabb, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk, hogy másokkal is megismertessük a múlt történéseit” - közölte Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos. Az ünnepi beszédek után a vendégek megkoszorúzták a tíz éve felavatott emlékművet. Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az extrémizmus és a másságból fakadó gyűlölet nem új keletű és nem legyőzött jelenség Európában. (A szerző felvétele) Újabb párakapukat állítottak fel Kassán NÉMETI RÓBERT Pára kapukkal igyekeznek elviselhetőbbó tenni a kánikulát a keleti nagyvárosban. rama Az első kapukat tavaly állították fel a Fő utcai sétányon, a közeljövőben a város más pontjain is beszerelik őket. Idén az alsókapunál, illetve a premontreiek temploma előtt helyezték el aberendezéseket. „A két kapu, melyeket automatikus rendszer működtet, egész nyáron a Fő utcán marad” - mondta Miroslav Sambor, a város szóvivője. A két párakapu délelőtt tíztől este hat óráig üzemel. Kassán nemcsak a párakapuknál, hanem 15 szökőkútnál frissülhetnek az emberek. Sambor hozzátette, lehetséges, hogy a közeljövőben még több párakaput helyeznek el a városban. Jólesik a hűsítő pára a közel 30 fokos hőségben (A szerző felvétele) I 5 A tárlat több bodrogközi és Ung-vidéki településen is látható lesz (A szerző felvétele) Kiállítás az elhurcoltak emlékére LECZO ZOLTÁN r?rj^i7iwj7n Magyar hadifoglyok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 címmel nyílt kiállítás a Tisza-parti faluban. Kopasz József, Nagytárkány polgármestere lapunknak elmondta, a Veritas Történetkutató Intézet által összeállított — 24 roll upból álló - vándorkiállítás Magyarország Kassai Főkonzulátusának közvetítésével jutott el a községbe. Két hét múlva a tárlat több bodrogközi és Ung-vidéki településen is látható lesz, egyebek mellett Perbenyikben, Nagykapo- son és Királyhelmecen is. Á történészek szerint az említett időszakban a Kárpát-medencéből közel 800 ezer magyart hurcoltak el szovjet táborokba, közülük legalább 300 ezren nem tértek haza. 1944 őszétől például a szovjet katonák Kárpátaljáról, Kelet- Szlovákiából és Kelet-Magyar- országról is hurcoltak el magyarokat „málenkij robotra”. Az áldozatok pontos számát senki sem ismeri, egyes becslések szerint meghaladja a 30—40 ezret is, 5-6 ezren pedig nem tértek vissza a munkatáborokból. Kisgéresből 130 embert vittek el 1944. december 3-án, százan nem kerültek haza. A Bodrogköz és az Ung-vidék szinte minden településéről deportáltak civileket. A Kassától a Szoroskőig húzódó vidéken is volt szervezett deportálás, de a Rimaszombat melletti Nagybalogról is vittek el férfiakat. A szovjetek 1944-ben a 18 és 50 év közötti férfi lakosságot felszólították, hogy jelentkezzenek háromnapos munkára. Az elsők csak 1946/47-ben tértek vissza. A fiatalokat azért küldték haza, hogy agitáljanak a szovjet hatalom mellett. Akiket mindenfajta fizikai munkára alkalmatlannak tartottak, szintén elengedték. A legtöbben 1948/49-ben érkeztek haza, a többiek csak 1952/53-ban, Sztálin halála után, amnesztiával szabadultak. A szolyvai táborban a Bodrogközből és az Ung-vidékről elhurcoltak közül rengetegen elpusztultak. A halálozási arány jócskán meghaladta a 30 százalékot. A települések vezetőinek egyébként komoly felelősségük volt akkoriban is. Tudunk olyan faluról, ahonnan senkit sem vittek el, mert a bíró előre értesítette a férfiakat arról, hogy mi várható. Sokan azonban nem tudták, mi vár rájuk, hisz a parancs értelmében háromnapi élelemmel kellett munkára jelentkezniük. Aztán egyszer csak katonák vették körül az embereket, nem engedték meg nekik, hogy elmenjenek, és munkatáborokba szállították őket. Nagytárkányból 68 embert vittek el málenkij robotra, közülük tizenegyen valamelyik szovjet táborban haltak meg. A faluban az I. és a II. világháború áldozatainak tiszteletére emlékművet állítottak, melyre felvésték az elhurcoltak nevét. Mégis megnyitják a két szlovák speciális óvodai csoportot az érsekújvári magyar alapiskola épületében SZÁZ ILDIKÓ Speciális óvodai csoportok számára kárt helyet a Czuczor Gergely Alapiskola ápületáben az Anton Bernolák Egyházi Alapiskola ás a Nári Szent Fülöp Óvoda vezetáse. immnxa Hozlár Katalin iskolaigazgató kérelmét a testület elutasította, néhány napja mégis megkezdték a magyar alapiskola eddig nem használt épületszámyának felújítását. Klein Ottokár polgármester az ön- kormányzati ülésen elmondta, nagy segítség a városnak, hogy az egyházi iskola és az óvoda felvállalja az önkormányzat helyett a hiányzó óvodai csoportok megnyitását. A Czuczor Gergely Alapiskola iskolatanácsa eljuttatta állásfoglalását a város vezetéséhez, ebben az állt, hogy egy tagot kivéve mindenki egyetértett a speciális osztályok megnyitásával, de szeretnék, ha az egyházi óvoda csak egy évre venné bérbe a helyiségeket. Az egyházi intézmény vezetésének kérelmét végül a képviselőknek csak 42,85 százaléka támogatta, ezért nem fogadták el a határozatot. „Amikor úgy döntöttünk, hogy az egyházi intézmény nyitná meg a speciális óvodai osztályokat, 12 kérvényt kaptunk a szülőktől. Nem tartottam kizártnak azt sem, hogy az egyik speciális óvodai osztály magyar legyen, de nem akadt elég jelentkező. Sajnálom, hogy a testület elutasította a kérelmet, mert segíteni szerettünk volna” - mondta Hozlár Katalin igazgatónő, városi képviselő. Elmondta továbbá, hogy a képviselők beleegyezésére csak akkor van szükség, ha nem önkormányzati intézmény igazgatása alá vonják a városi óvodai csoportokat. Végül ezért döntött úgy a város vezetése, hogy a két speciális osztályt a Blaho Pál utcai óvoda igazgatása alá vonja, és a magyar alapiskola üresen álló termeiben nyitja meg. A Czuczor Gergely Alapiskola külön bejáratú épületrészéhez zárt udvar tartozik, ahol játszótér is van. Ebédre a szomszédos egyházi alapiskolába járnak majd a gyerekek. A tizenkét speciális nevelési igényű gyerekhez a tanév első felében várhatóan újabbak érkeznek, mivel az óvodába beíratottak szoktatási ideje három hónap. Az óvodapedagógusok az első hónapokban mérik fel az óvodások képességeit. Ha az óvónők úgy érzik, viselkedési, beszéd-, illetve egyéb zavarokkal küzd a gyerek, a szülőkkel folytatott megbeszélést követően orvosi szakvéleményt kérhetnek. Előfordul, hogy az óvodás szülei csak jóval a tanévkezdés után, néhány hónappal később kérik a gyerek felvételét a speciális osztályba.
