Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-04 / 181. szám, csütörtök
2 | KÖZÉLET 2016. augusztus 4. | www.ujszo.com Kotleba ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Formálisan betiltotta Marian Kotleba (ĽSNS) pártjának polgári járőreit a vonatokon a Szlovák Vasúttársaság (ZSSK). Kotlebáák szerint nincs az az előírás, amely alapján leszállíthatnák a szerelvényekről az érvényes jeggyel utazá járőröket. Ősztől így még több vonalon jelennek majd meg a rend kopaszra borotvált őrei. A polgári járőröket április közepén indította be Kotleba. „Az állam nem képes megvédeni a rendes embereket. Amíg nem történik ezen a téren változás, addig nekünk magunknak kell eljárnunk” - jelentette ki akkor a ĽSNS elnöke. Az önkéntes járőrözés elindításával arra az eseményre reagált, amikor egy 17 éves roma fiú durván megtámadott egy 21 éves lányt, fojtogatta, és ökmég több járőrt akar A zöld trikósok a vasút VIP-klienseinek tartják magukat (SiTA-feivétei) lével az arcába vágott. Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos sajnálatosnak nevezte, hogy egyes csoportok úgy tesznek, mintha ilyen esetekben etnikai kérdésről lenne szó. Szerinte az ilyen Járőrözés” veszélyességét bizonyította Magyarországon a Magyar Gárda és más félkatonai szervezetek masírozása a romák által lakott településeken. A ZSSK újabban egy rendelettel próbálja formálisan letiltani a szerelvényekről Kotleba embereit. Ebben az áll, hogy a vasúttársaságtól kapott engedély nélkül tilos olyan tevékenységet folytatni a vonaton, amely nincs összefüggésben a személyszállítással, akár van az illetőknek érvényes vonatjegyük, akár nincs. Ugyanúgy tilos politikai párt népszerűsítése vagy röplapok osztogatása. Kotlebáék azt állítják, ha a járőröknek van érvényes vonatjegyük, senki sem tilthatja le őket a szerelvényekről, még akkor sem, ha a párt zöld színű trikóiban sétálnak. „A ZSSK VIP-kliensei közé tartozunk. Jelenleg kilenc egész évre szóló és minden vonatjáratra érvényes bérletünk van összesen több mint 8600 euró értékben” - közölte Milan Uh- rík, a ĽSNS alelnöke. A párt képviselője, Milan Mazurek a Facebook közösségi portálon kijelentette: ha megpróbálják leszállítani a vonatról, akkor nagyon érdekes videót fog a történtekről közzétenni, ugyanis másképp, mint erőszakkal nem fognak tudni megszabadulni tőle. Azt, hogy a ZSSK mi alapján akarja letiltani az érvényes jegyekkel utazó járőröket a vonatról, nem teljesen nyilvánvaló, s evidens, hogy a tilalom nem ér semmit. A rendelet ugyanis már egy hónapja, július 1 -tői érvényes, s változás nem történt. A Denník N lap például több jegyellenőrrel is beszélt, egyikük sem hallott a tiltásról semmit. (dem, sita) Nem akart törököket a hotel Pozsony. Hátrányos megkülönböztetésben részesült három török diák a fővárosban. Az abszurd helyzet egy szállásfoglalást követően alakult ki, amikor a diákokat a pozsonyi Stella nevű panzió azzal az indokkal utasította el, hogy biztonsági okokból nem szállásolhatja el a Törökországból és arab országokból érkező vendégeket. „Elnézést. Foglalásukat nem fogadhatjuk el” - fűzték hozzá a panzió képviselői. A Nový Čas értesülése szerint a három török diák az egyetemi Erasmus program keretein belül látogatott hazánkba. A diákok ezt követően a szociális hálón osztották meg a panzió reakcióját, amely azóta bejárta az internetet. A Nový Čas megkereste a panzió tulajdonosát, de az nem volt haj landó nyilatkozni. (nv) Egységes finanszírozást szeretnének a pedagógusok IBOS EMESE ősszel kerülhet térítőkre az iskolák finanszírozását szabályzá törvény, melybon a tárcának megoldást kell találnia a pedagógusok diszkriminatív bárezásáre is. Pozsony. A pedagógus társadalom szerint a normatív finanszírozás - a kisiskolák nehéz anyagi helyzete mellett - magával hozta a színvonal csökkenését is. Ez elsősorban a középiskoláknál mutatkozik meg. „A kvóták bevezetésével gyakorlatilag értelmét vesztette a kilencedikes diákok tesztelése és a felvételi vizsga. Már évek óta nem beszélhetünk felvételi vizsgáról, csak toborzásról” - mondta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő pedagógus, aki állítja, hogy a diákok létszámának drasztikus csökkenése és a fejkvóta bevezetése miatt gyakorlatilag minden diákot felvesznek az iskolák. „Az utóbbi tíz évben a diákok tudása mellékessé vált” - mondja a pedagógus, hozzátéve, hogy természetesen vannak jó nevű iskolák, ahová manapság is a teljesítmény alapján lehet bejutni. Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója az osztály alapú, illetve a normatív finanszírozás helyett sokkal súlyosabb és sürgősen megoldan- dóbb problémának tartja, hogy az oktatási intézmények dolgozóit két forrásból finanszírozzák. A pedagógusokat a normatív finanszírozáson keresztül, míg a nevelőnők bérét, illetve az óvodák, művészeti alapiskolák, kollégiumok, szabadidő központok és az iskolai étkezdék teljes költségét az önkormányzatok fedezik. „Ez egy kettős helyzetet szül, a pedagógusok béremelésével a normatív finanszírozás számol, és a pedagógusok gond nélkül meg is kapják. Ellenben az óvodai nevelőnőkkel és a napközis nevelőnőkkel, mert az ő bérüket az önkormányzatnak kell előteremtenie, szeptemberre 6%-os emelést” - magyarázza Orosz István. Az igazgató szerint meg kellene találni a módját annak, hogy az ő bérüket is a normatív finanszírozásból fedezzék, mert ez a csoport így a polgármesterek kénye kedvének van kitéve. Nyílt titok, hogy az önkormányzatok és a megyék mellőzik a nevelőnők béremelését, és nem folyósítják a kreditrendszer alapján járó bérkiegészítést sem. Bár ezzel törvényt sértenek, általában azzal érvelnek, hogy nincs rá anyagi keretük. „Az érintettek pedig gyakorlatilag tehetetlenek, vagy alacsonyabb fizetésért dolgoznak, vagy felmondhatnak” - mondta Orosz István. A törvénysértést egyébként csak a pénzügyminisztérium átfogó ellenőrzése leplezné le, arra pedig csak elvétve van példa az önkormányzatoknál. Az oktatásügy finanszírozását az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete (OZ PŠaV) is módosítaná. Pavel Ondek szakszervezeti elnök májusban adta le azt a közel 80 ezer aláírást tartalmazó petíciót, mellyel az oktatásügy egységesítésére szólítják fel a tárcát. Egyrészt azt szeretnék, hogy az összes oktatási intézmény egységesen az oktatási tárca hatáskörébe tartozzon, jelenleg néhány (pl. a kétnyelvű gimnáziumok, a reedukációs központok) a belügyminisztériumhoz van sorolva. Másrészt pedig az ön- kormányzatoktól és a megyéktől az oktatási tárcához utalnák vissza az úgynevezett átruházott jogkörökbe sorolt óvodák, művészeti alapiskolák, kollégiumok és szabadidőközpontok finanszírozását. Az OZ PŠaV szerint így orvosolni lehetne a béreknél tapasztalt diszkriminációt. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) és a megyék is maximálisan ellenzik a lépést. Állítják, hogy ezzel destabilizálódna és veszélybe kerülne a közszféra finanszírozása. Andruskó Imre szerint az óvodákat mindenképpen az önkormányzatoknál kellene hagyni, de azt ő is elismeri, hogy megoldást kell találni a napközis és az óvodai nevelőnők bérezésére is. „Bizonyos százalékkal meg kellene emelni az ön- kormányzatoknak folyósított részadót, hogy ebből fedezni tudják az oktatásügyi alkalmazottak béremelését. Arról nem is beszélve, hogy a nem pedagógiai alkalmazottak bérét is emelni kellene” — véli Andruskó Imre. Olimpia a botrányok árnyékában A korrupciás botrányhullám rányomja hályogát az ország közhangulatára is, így pedig a lakosság számára az olimpia is inkább nyűg, mint lehetőság. Dilma Rousseff, aki nemrégiben még a világ legbefolyásosabb asszonyai közé tartozott, jelenleg hatalom nélkül, felfüggesztett elnökként várja a sorsát. Azzal vádolják, hogy 2010- es és 2014-es elnökválasztási kampányait is vesztegetésekkel tolták meg. Az ellene indított impeachment- eljárás alapja pedig az ún. „pedalada fiscal”, azaz a költségvetés manipulációjának vádja volt: egy tavalyi számvevőszéki vizsgálat derített fényt arra, hogy Rousseff állami banki forrásokat használt fel a költség- vetési hiány fedezésére 2013 és 2014 folyamán. „Igaz, a július közepén kiadott szövetségi főügyészségi jelentés szerint Rousseff nem követett el bűncselekményt a »pedalada fiscal- lal«, melyhez elődei közül is többen folyamodtak. Ez egy olyan »kiskapu«, amely a költségek következő időszakra való átgörgetését, a tranzakciók könyvelésének késleltetését jelenti. Ezt általában nem tartják bűncselekménynek Brazíliában, azonban jó indokot szolgáltatott az impeachment-eljárás megindítására, amelynek végső eredménye jelenleg a brazil Szenátus döntésén múlik“ - mondta az Új Szónak Solti Ágnes, Latin-Amerika kutató. Brazil korrupciópolip A belpolitikai válság ugyanakkor nem merül ki Rousseff ügyeiben. Az évszázad korrupciós botránya, az évek óta húzódó Petrobras-ügy ugyanis a brazil politikai és gazdasági elit jelentős részét érinti. Az ügy azután pattant ki, hogy egy brazília- városi benzinkúton történő pénzmosást vizsgálva a rendőrség egy gigantikus korrupciós hálózatot térképezett fel, melynek központi szereplői a nagy építőipari magáncégek, illetve az állami olajvállalat, a Petrobras vezetői voltak. Az építőcégek összedolgoztak egymással, és hihetetlenül túlárazott ajánlatokat adtak az olaj- vállalatnak, melynek vezetői, akik szintén részesei voltak a nagy lopásnak, jutalékért tulajdonképpen mindent aláírtak. Az ellopott pénzből végül rengeteg politikus részesült. A Petrobras-botrány az olimpia szervezésébe is begyűrűzött. „A rendőrségi nyomozás szálai az olimpiai beruházásokat is elérték végül: a bizonyítékok szerint van olyan cég, amely korrupciós, illetve zsarolási eszközökkel szerzett meg tendereket. Július elején a brazil szövetségi rendőrség vizsgálatot indított néhány helyi sportszövetség ellen is az olimpiai játékokra szánt befektetések hűtlen kezelésének gyanújával. A hatóságok vizsgálják azt is, hogy volt-e tudomása a sport- felszerelések vásárlására és az edzőpályák fejlesztésére szánt összegek elsikkasztásáról Ricardo Leyser volt sportminiszternek“ - magyarázta Solti Ágnes. Egy jó olimpia sem segít A botrányhullám rányomja bélyegét az ország közhangulatára is, az utóbbi években rengeteg volt a tüntetés, milliónyi ember ment az utcára. Ebben a hangulatban pedig a lakosság számára az olimpia is inkább nyűg, mint lehetőség. „Bár a brazilok általában büszke, hazafias emberek, és hét évvel ezelőtt önfeledten örültek a NOB döntésének, az azóta történt, elsősorban gazdasági és politikai változások jelenleg nem teszik lehetővé a felhőtlen örömöt” - magyarázta lapunknak dr. Vogel Dávid Latin-Amerika szakértő. Hozzátette: a brazilok fáradtak a botrányok és a recesszió miatt, melyet a bőrükön éreznek. Véleménye szerint az olimpiai infrastruktúra állapota, az utolsó pillanatokban még mindig folyó építkezések és a biztonsági helyzet kapcsán felmerült kérdések még tovább rontják a hangulatot Brazíliában. Ezen pedig az sem segít, ha az olimpia sikeres lesz, akár pénzügyileg is, amire kevés az esély. A brazilok már most is tudják az elmúlt olimpiák apropóján, hogy nehéz nyereséges olimpiát rendezni, a valós költségek pedig mindig jóval meghaladják a tervezetteket. „Az olimpia esetleges sikertelensége inkább lesz érezhető a negatív közhangulat további romlásában — illetve bebetonozásában - mint amennyire egy sikeres olimpia javíthat a helyzeten. Hiába küldi Brazília a második legnagyobb csapatot, a rendezvény utáni pénzügyi mérleg hatásai tovább fognak tartani, mint az esetleges győzelmek utáni eufória” - vélekedik a szakértő. Dr. Vogel Dávid hozzátette: ezzel párhuzamosan az ország nemzetközi megítélését is rontják a botrányok. , Jóval többször találkozunk az olimpiai falu beázó hotelszobáival vagy az utcai lopásokról tanúskodó videofelvételekkel az interneten, mint azzal, hogy minden eddiginél több nemzet - köztük Koszovó és Dél- Szudán első alkalommal - vehet részt az olimpián, 207. olimpiai delegációként pedig egy 10 fős, menekültekből álló csapat is rajthoz állhat.”
