Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-30 / 202. szám, kedd
Eb-sikerek és kupakudarcok 10. oldal 2016. augusztus 30., kedd, XII. évfolyam, 31. szám A Bundesliga leggyűlöltebb csapata célba ért Guldcsi Péter az RB Leipzig legjobbja volt a felkészülés során - megvan Király utódja? A ugusztus 26-án megkezdődött a német Bundesliga 54. bajnoksága. A mezőnyben ott szerepel az az RB Leipzig is, amelynek kapujában a magyar válogatott Gu- lácsi Péter áll, és amelyet egységes megvetés övez egész Németországban. Pedig a klub nem tesz mást, mint ami mindig is előre vitte a futballt: halad a korral, még ha ehhez nem is a legszimpatikusabb eszközöket használja. BUNDESLIGA A Bundesliga első hivatalos, profi szezonja 1963-ban indult, a csapatok pedig a területi elosztás elve mentén kerültek be a legfelsőbb osztályba. A déli csoportból az Eintracht Frankfurt, az 1. FC Nürnberg és az 1860 München indulhatott, a Bayern Münchennek maradt az amatőrliga. Nehezen dolgozta fel a történteket Wilhelm Neudecker, a klub elnöke, aki néhány év alatt felvirágoztatta a Bayernt - többek között úgy, hogy a német bajnok Köln edzőjét, Zlatko Cajkovskijt ültette a csapat kispadjára. Mindezt az amatőr ligában. Ha ismerős a történet, az nem a véleden műve. A legmagasabb szintet kell megcélozni Az energiaitalok királya, a Red Bull 2009-ben vásárolta meg az SSV Markranstädt klublicenszét, és egy pillanatig sem rejtette véka alá a terveit: a klub címerét megváltoztatta, a mezen is feltűntek a már jól ismert bikák, és a csapat új ne^ vet is kapott. így született meg a RasenBallsport Leipzig, röviden az RB Leipzig - persze a rövidítés nyilvánvalóan a csapat mögötti energiaitalra utal, ám a szövetség szabályai szerint névadó szponzoráció nem lehetséges a Bundesligában. Emellett a klub színeiben és arculatában is „megdöbbentő” hasonlóságot mutat testvércsapataival, az FC Red Bull Salzburggal és a New York Red Bullsszal. „Egyértelműen azzal a céllal invesztálunk a klubba, hogy 3-5 éven belül a Bundesliga első osztályában szerepeljünk, majd célba vegyük a Bajnokok Ligáját. A pályán és a pályán kívül is a legmagasabb célokat tűztük ki magunk elé” - jelentette ki 2011-ben a csapat tulajdonosa, a milliárdos Dietrich Mateschitz. A klub egyelőre szárnyal, és a 2016/2017-es bajnokságot már a Bundesliga legfelső szintjén kezdhette meg, a sikereket azonban csak szórványos taps fogadta Németországban. Sőt, ki lehet jelenteni: manapság Németország leggyűlöltebb klubja a szurkolók között egyértelműen az RB Leipzig. Nem a befektető, az anyaegyesület dönt A német futball fejlődését és sikereit a sportszakmai munkán túl jelentős mértékben a speciális gazdasági szemlélet is befolyásolja. Európa topbajnokságaihoz képest a német Bundesligában a klubok működését továbbra is az ún. 50 % + 1-es szabály határozza meg. A szabály, mely előírja, hogy a profi klubokat érintő döntések meghozatala továbbra sem befektetői csoportok, hanem maguk az anyaegyesületek kezében maradjon. Az 50 % + 1-es szabály a lincenszeljárás keretében - szinte - megkerülhetetlen feltételként teljesítendő, ennek érvényesülése nélkül a Német Labdarúgóliga (DFL) nem ad indulási jogot egyeden csapat számára sem » Gulácsi Péter lesz a Bundesligába feljutott RB Leipzig csapatának első számú kapusa. Ralph Hasenhüttl vezetőedző azt mondta, a 26 éves magyar nyerte meg a három kapus versenyét a felkészülés során. „Bár volt egy kisebb sérülése, összességében ő nyújtotta a legjobb teljesítményt, nemcsak a kapusok, de talán a teljes keretet tekintve" a Bundesliga 1. vagy 2. osztályában való szereplésre. Németországban a fútballklubok egyesületi alapon szerveződnek: mint a civil szféra bármely más területén, itt is az egyesületek saját önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal bíró jogi személyek; tulajdonosaik nincsenek, az egyesület - leegyszerűsítve - a tagok összessége. Tag pedig bármely természetesen személy lehet, aki a klub által előírt tagdíjat megfizeti és nem folytat olyan magatartást, melyet az egyesület alapszabálya kizárással fenyegetne. Két kivétel azonban van: a Bayer Leverkusen 1904-es megalakulása óta a Bayer AG tulajdonában állt, amiként a VfL Wolfšburg is ún. gyári csapat, ők a Volkswagen AG tulajdonában állnak. A DFL 1999-ben megalkotott alapszabálya velük azért tett kivételt, mivel a két klub esetében nem időleges befektetőkről van szó, hanem a klubok létalapjait megtestesítő társaságokról. Ez a helyzet az RB Leipziggel is, amely azonban egészen speciális módon kezeli az egyesületi tagság intézményét. A labdarúgás haldoklik Lipcsében! Klubtagnak lenni nem túl drága mulatság Németországban. A Bayern München például 60 eurót számít fel éves szinten a klubtagoknak, a tagság pedig nagyjából 300 ezer főből áll. Az RB Leipzig azonban nem aprózza el: a tagsági díj évi 800 euró, és ezen felül minden tagnak belépéskor plusz 100 eurót is be kell fizetnie a kasszába. MindenV Timo Werner (jobbra) a lipcseiek gólfelelőse » Aki az elitbe emelte a Bayern Münchent Wilhelm Neudecker 1962 és 1979 között volt a Bayern München elnöke, akinek - milliomos építési vállalkozóként - kulcsszerepe volt az 1960-as és 1970-es években elért sikerekben. Irányítása alatt a klub máig behozhatatlan előnyre tett szert a müncheni riválissal, az 1860 Münchennel szemben. Az 1960-as években olyan nagy nevű játékosokat szerződtetett le fiatalon, mint Franz Beckenbauer, Gerd Müller, Sepp Maier, Paul Breitner, Uli Hoeness vagy Hans-Georg Schwarzenbeck, akik később világ- és Európa- bajnokok lettek. A kispadra is sztárokat igazolt már elnöksége kezdetén: a kor meghatározó edzői közül Zlatko Čajkovskí (1963-1968) és Branko Zebec (1968-1970) is irányította a klubot. Ebben az időszakban nyerte meg a csapat első nemzetközi trófeáját, a Kupagyőztesek Európa-kupáját (1967). Az 1970-es években újabb tehetséges fiatalokat igazolt le a csapat, akik később klublegendák lettek. Közülük is kiemelkedett Karl-Heinz Rummenigge, aki jelenleg a Bayern München elnöke. A hetvenes években a bajorok háromszor is megnyerték a Bajnokcsapatok Európa-kupáját - először 1974-ben, vagyis a klub kilenc év alatt emelkedett az amatőrök közül Európa csúcsára Wilhelm Neudecker irányítása alatt. nek a tetejébe a klub fenntartja a jogot, hogy külön indoklás nélkül bármely jelentkező tagsági kérelmét elutasítsa. Ennek megfelelően klubtagjai száma nagyságrendileg 300 fő, és közülük is csak 17-nek van szavazati joga. Csodák csodája: ők mindannyian a Red Bulihoz j|U Mfľ ÍV *1 I I I' \ lamrSrS- fogalmazott a tréner. köthető személyek. A bombabiztos anyagi háttér és a klub reklámhordozóvá történő silányítása persze rettentően bántja a németországi fútballdrukkerek szemét. ,A labdarúgás haldoklik Lipcsében!” - ez a leggyakoribb drapéria, amit az RB Leipziggel való találkozáskor az ellenfél drukkerei kifeszítenek. Nem csoda: a klub megtestesít mindent, ami szálka az „igazi” drukkerek szemében: klubkultúra helyett vállalati kultúra határozza meg a csapat életét, ami a kelet-németországi háttér miatt még pikánsabb színezetet kap. Emiatt fogalmazott úgy Philip Obermann szakíró a Guar- dianben, hogy „amikor egy játékos fontolgatja, hogy az RB Leipzighez szerződik, számolnia kell azzal is, hogy az ország leggyűlöltebb klubjának címerét viseli majd.” A történet persze bonyolult, mert ha kicsit is egyszerűsítünk, azt mondhatjuk, hogy minden ma ismert nagy klub hasonló módon került fel a futballtérképre. Ebből a szempontból csodálattal adózhatunk a teljesítményük előtt - legyen az a Bayern München vagy az RB Leipzig - hiszen ismeredenül, a semmiből építettek fel egy olyan klubot, ami aztán a legfelső szintig emelkedett. Muszáj haladni a korral Tényszerűen nézve az történt, hogy ropogós bankók találkoztak roppant szellemi tőkével, mdás a szándékkal, tervszerűséggel, tőke az emberi versenyképességgel. Hosszú évek tengése-lengése után megszületett a Bayern München, a világmárka, és megmutatta magát, miközben az addig domináló városi rivális, az 1860 München egy életre megnyomorodott. Egyszerűen azért, mert nem állta a versenyt. És ez a helyzet a Bundesligával is. Az olyan tradicionális, nagy klubok, mint a Hamburg, a Stuttgart, a Hannover vagy a Hertha óriási problémákkal küzdöttek az elmúlt években, mert nem tudtak felnőni az olyan vetélytár- sakhoz, mint a klubmenedzsment kérdését alapjaiban újragondoló Ingolstadt, Darmstadt vagy Augsburg. Ráadásul második hullámban még profibb riválisok jönnek az RB Lepizig vezetésével: még nagyobb tőke, még profibb szakmai háttér, amelyet jelenleg az a Ralf Rangnick irányít sport- igazgatóként, aki korábban a Hoífenheimet is megteremtette. A futball környezete tehát még a hagyománytisztelő Németországban is évről évre változik, és aki nem tud felülni a hullámra, az pontosan úgy jár majd, mint az egykor etalonnak számító 1860 München, még ha ezt a folyamatot sokaknak nehéz is lehet elfogadni. Hegedűs Henrik
