Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-01 / 178. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2016. augusztus 1. KULTÚRA Mallorca a Dunán Joan Miró mallorcai korszakáról és követőinek képeiből nyílt kiállítás a Danubianában Minden olyan, mint Miró műtermében (A szerző felvétele) HAVRAN KATI Különleges kiállítás látható Dunacsúnyon, amely azt vizsgálja, milyen hatással volt a Baleár-szigetek hangulata Joan Miró kópi világára és milyen volt a festő kapcsolata kortársaival. A Danubiana múzeum Miró&CoBrA tárlatát vétek kihagyni. Festőpaletták, ceruzák és rajztömbök szétszórva az asztalon, a mázatlan cseréppel kirakott padlón festőállványok és létrák sokasága áll. Földgömb és régi fotómasina néznek farkas szemet egy-egy állvány tetejéről. Kagylókkal teli fonott kosár egy háromlábú széken, egy másikon halászháló lóg. A kész festmények a fehérre meszelt falakhoz támasztva. A helyiség közepén terebélyes hintaszék, a művész alkotás utáni sziesztájának helye. Ilyen volt Joan Miró műterme Mallorca szigetén. A festő élete hazájában két fontos helyszínhez kötődik. Szülővárosa, Barcelona művészete korai szakaszának meghatározója. Itt húzza első ecsetvonásait a fiatal katalán, mikor apja akarata ellenére úgy dönt, a festésnek szenteli életét, és itt alapítja első galériáját, amely kezdő művészeket karol fel. Barcelona ma a Montjuich hegyén álló Fundació Joan Miró múzeummal állít emléket szülöttének. Alakjára azonban árnyékot vet a város másik két óriása: Picasso szelleme az óvárost, a színes forgatagú La Ramblát tölti ki, Gaudí pedig a századforduló idején épült polgárházak alkotta városrészeket határozza meg. Miró, aki a pezsgő belvárostól félreeső, kevésbé látogatott domboldalra szorult, mintha veszítene fényéből. Palma de Mallorca azonban teljes egészében az övé. Különleges kötelék fűzi a szigethez, ahol gyerekként nagyszüleinél tölti a nyarakat. Később felváltva él Barcelonában és Párizsban, az avantgárd irányzatok fővárosában, ahol kezdő művészként évekig nélkülöznie kell, de vissza-visszalátogat a szigetre, ahonnan felesége is származik. A negyvenes években Franco diktatúrájának dacára úgy dönt, visszatér szülőhazájába. Senki más nem teszi ezt a külföldre emigrált művészek közül. Miró ekkor már nemzetközileg elismert festő, így nem tart attól, hogy a rendszer, amelyet a kezdetektől fogva kemény kritikával illetett, kezet emel rá. Egyre erősebb szükségét érzi annak, hogy letelepedjen és saját műtermet nyisson. Nyugodt természetéhez illő, csendes közeget keres, amelyre Palma de Mallorcán talál rá 1956-ban. Műtermét barátja, a szintén katalán modernista építőművész, Josep Lluís Sert tervezi meg, harmonikusan illeszkedik a táj hangulatához, természetes építőanyagokat és a Baleár-szigetekre jellemző motívumokat használ. Miró itt alkot 1983-as haláláig, itt készül életműve egyhar- mada. Ez festészetének legexperi- mentálisabb szakasza. 1981-ben, az akkor nyolcvannyolc éves művész és felesége múzeumot alapítanak a műterem épületében, ahol máig lá- togathatóak Joan Miró alkotásai. Ennek a mallorcai műteremnek a hangulatát idézi a dunacsúnyi Danubiana időszaki kiállítása. A galéria központi részében rendezték be Sert műtermének mását. Még a földrajzi elhelyezkedés is igézőén hasonlatos, hiszen míg a mallorcai műtermet a Földközi-tenger habjai mossák, a dunacsúnyi galériát, mely önmagában is építészeti remekmű, a Duna hullámai veszik körül. A kiállításra a Miró család személyes tulajdonából érkeztek műtárgyak, melyeket a Me- ulensteen gyűjteményből kölcsönzött darabokkal egészítettek ki. A látogatók így Miró harmincnyolc alkotását láthatják, festményeket, szobrokat, grafikákat és tapisszériá- kat. Többségük a művész későbbi korszakában készült, pont a Sert műteremben, sok közülük pedig először tekinthető meg Szlovákiában. „Hagyom, hogy a munkám természetesen építkezzék, mint a madárdal vagy mint Mozart zenéje, látszólag erőfeszítés nélkül, azonban alaposan átgondolt és kidolgozott legyen belülről” - mondta Miró. A tizenkét évvel idősebb nagy előd, Picasso hatására korai szakaszában a kubizmussal kísérletezik, ám döntő hatással az a párizsi művészkör van rá, amelyik a szürrealizmus alapjait fekteti le. André Breton azt mondta róla, hogy Miró a „legszürrealistább közülünk”, ő maga viszont nem kötelezi el magát semmilyen irányzat mellett, pont azért, hogy tovább kísérletezhessen. Ez a kísérletezés jellemző a mallorcai életműre. Míg a szürrealizmus tökélesítését a tizenegy évvel fiatalabb Dalira hagyja, ő maga a képeket jelekké transzformálja, és egy gazdag szimbólum- rendszert alkot, ahol olyan elemi mitikus jelképek kapnak főszerepet, mint a madarak, a női test, a csillagok és nap. Az, hogy Miró egy teljesen egyedi irányzatot teremtett, mi sem bizonyítja jobban, mint az egy generációval későbbi művészcsoport, akik újraértelmezik a festő szimbólum- rendszerét. A CoBrA egy nemzetközi művészcsoport, akik a második világháború után léptek kapcsolatba egymással. A Koppenhágából, Brüsszelből és Amszterdamból származó festők korán felismerték Miró és kortársai zsenialitását. A Danubiana termeiben Joan Miró mellett a CoBrA művészcsoport tagjainak hatvan művét is meg lehet tekinteni november 13-ig. Wenders és Kusturica is versenyben Velencében Natalie Portman mint Jackie Kennedy (Képarchívum) Húsz film verseng a 73. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál fődíjáórt, az Aranyoroszlánirt. Róma A/elence. Nyilvánosságra hozták az augusztus 31. és szeptember 10. között zajló mustra versenyfilmjeit. Szerepel a mezőnyben Wim Wendersnek Peter Handke Az aranjuezi szép napok című darabját feldolgozó filmje, melynek főszerepeiben Reda Kateb, Sophie Sémin és Jens Harzer láthatóak. Bemutatják Emir Kusturica régóta várt, Na mlijécnom putu (Tej- úton) című filmjét Monica Bellucci főszereplésével, a filmben a rendező is játszik. Michael Fassbender német-ír színész Derek Cianfrance Fény az óceán felett című alkotásában lesz látható Alicia Vikander és Rachel Weisz oldalán. Tom Ford amerikai rendező Jaké Gyllenhaal, Laura Linney és Michael Shannon főszereplésével mutatja be Noctur- nal Animals című filmjét. Látható lesz a fesztiválon Terrence Malick Voyage of Time című filmje is, Čate Blachettel a főszerepben. A fesztivál zsűrijének elnöke Sam Mendes, az Amerikai szépség, A kárhozat útja, a Skyfall és a Spectre rendezője lesz. Ott lesz Velencében Natalie Portman is, aki Jackie Kennedyt alakítja Pablo Larraín chilei rendező Jackie című életrajzi drámájában. A színésznő másik filmjét: Rebecca Zlotowski Planetarium című alkotását versenyen kívül mutatják be. A fesztivál a Whiplash írórendezője, Damien Chazelle La La Land című, Ryan Gosling és Emma Stone főszereplésével forgatott musicaljével indul. A versenyprogramban is szereplő film a hollywoodi musicalek aranykorába vezeti vissza a nézőt. A szereplők között van John Legend és J.K. Simmons is. Szeptember 3-án lesz a világpre- mieije Paolo Sorrentino The Young Pope (Az ifjú pápa) című nyolcrészes tévésorozatának, amelynek főszerepét Jude Law játssza. A Sky, az HBO és a Canal televíziók közös produkciójának első két epizódját vetítik le Velencében. (MTI) RÖVIDEN Besson plagizált, megfizet érte Párizs. Mintegy félmillió euró kártérítést köteles fizetni plagi- zálás miatt a világhírű francia filmrendező, Luc Besson cége, az Europacorp. A fellebbviteli bíróság jóváhagyott egy korábbi ítéletet, amely szerint a Besson 2012-es A titkok nyitja című sci- fije számos hasonlóságot mutat John Carpenter 1981 -es Menekülés New Yorkból című kultikus filmjével. Besson története 2079-ben játszódik, egy űrbéli börtön foglyai túszul ejtik az amerikai elnöknek a börtönt meglátogató lányát, akit egy ártatlanul elítélt korábbi CI A- ügynök próbál kiszabadítani. Carpentemél az amerikai elnököt ejtik túszul a fellázadt rabok Manhattan börtönszigetén, és egy korábbi kommandós kap megbízást a kiszabadítására. Első fokon már elítélték Bessont és produkciós cégét, akkor azonban csak 80 ezer euró pénzbüntetést szabott ki a bíróság. A rendező fellebbezése nyomán a fellebbviteli bíróság 465 ezer euróra növelte a Carpentemek, forgatókönyvírójának, Nick Castle-nek és a Studiocanal produkciós cégnek fizetendő kártérítés összegét. (MTI) A Trónok harca 2018-ban véget ér Los Angeles. Az HBO közölte, hogy legnézettebb sorozata, a Trónok harca a nyolcadik évaddal befejeződik. Idén mutatták be a sorozat hatodik évadát, amelynek minden epizódját átlag 25 millió ember nézte földi sugárzásban és digitálisan. A sorozat most készülő hetedik évada a korábbiaktól eltérően csupán hét részből áll majd. A George R. R. Martin regényeiből készült középkori fantáziaeposz 2011 -ben debütált. A HBO illetékesei korábban arról beszéltek, hogy tárgyalnak a producerekkel arról, milyen hosszúra nyújthatják a sorozatot. A nyolcadik évad részeinek számáról még nem döntöttek. Casey Bloys, az HBO program- igazgatója szerint az is benne van a pakliban, hogy később egy mellékszálon folytatják a történetet. A hetedik évad csak a jövő nyáron kerül a képemyők-re, amivel lemaradnak a 2017-es Emmy-díjakról. Az amerikai televíziós akadémia díjaira idén a Trónok harca kapta a legtöbb, 23 jelölést. (MTI) ATrónok harcát epizódonként 25 millióan nézik (Képarchívum)
