Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-27 / 201. szám, szombat
www.ujszo.com | 2016. augusztus 27. KOZELET I 3 Nem ellenségek, de nem is barátok A szlovák és a magyar szélsőségesek egyes csoportjai között már nincsenek ellentétek FINTA MÁRK A szlovák szélsőjobboldali csoportosulások hivatalos retorikájából szinte teljesen eltűntek a magyarellenes kirohanások, sőt, bizonyos szinteken még együtt is működnek a korábban egymásra acsarkodó szlovák és magyar szélsőségesek. Nagy, nyilvános összeborulás azonban nem fenyeget. Marian Kotleba, az ĽSNS vezetője 11 évvel ezelőtt még „magyar keselyűnek” nevezte Kossuth Lajost Rozsnyón, majd leköpte a politikus szobrát és a koszorúkat. Evekkel ké- sőbb, mikor a krasznahorkai romák ellen szervezett akciót, már magyar : barátait is köszöntötte. Az utóbbi I években pedig teljesen felhagyott minden magyarellenes megnyilvánulással. Kihalt a magyarellenesség A szélsőséges mozgalmak szakértői egyetértenek abban, hogy a magyarkártya kiüresedett, politikai pontokat már nem lehet vele szerezni. Dániel Milo, a Globsec szakértője lapunknak azt mondta, jelenleg azok az elsővonalas politikai pártok sem fütik az indulatokat, melyek korábban gyakran éltek a magyarellenes megnyilvánulásokkal. Radovan Bránik elemző szerint Kotlebáék sokáig éltek a magyarellenességből, ez azonban két alapvető ok miatt tűnt el. Egyrészt, mert a szlovákok megértették, hogy Magyarország nem akarja visszavenni az elszakított területeket, másrészt a határon átívelő együttműködések és mindennapi kapcsolat bár nem tüntette el teljesen a szlovák lakosság egy részének ösztönös magyarfóbiáját, annyira azért elnyomta, hogy a magyarellenes megnyilvánulások már nem mozgósítanak úgy, mint korábban. A nagy hallgatásnak két érdekes következményére is felfigyelhettünk az elmúlt időszakban. Egyrészt Kotleba pártjára sok szlovákiai ma„Professzionális kapcsolatnak tekintik, hogy együtt dolgoznak, szükségét érzik a felkészülésnek." Radovan Bránik szakértő gyár is szavazott a márciusi választásokon, elsősorban annak roma- és menekültellenes retorikája miatt - sőt, a párt tagjai és szervezői közt is akadnak magyarok. Másrészt a szlovák szélsőjobboldali csoportok már a magyar részről érkező provokációra sem reagálnak. Daniel Milo szerint például nem volt különösebb visszhangja annak a revizionista felvonulásnak sem, melyet idén június 4-én szervezett a Hatvannégy Vármegye magyar radikális mozgalom a budapesti szlovák nagykövetség elé. Milo szerint rövid távon nem is várható, hogy fellángoljon az ellenségeskedés a szlovák és a magyar szélsőjobboldal közt. Ez esetleg csak akkor fordulhatna elő, ha a júniusi akcióhoz hasonló megmozdulás erőszakba vagy támadásba fordulna. A magyarkártya azonban szerinte egyelőre egy ideig biztos nem kap majd szerepet a radikálisok retorikájában. Nem támadják egymást A szlovák szélsőjobboldal az évek során átnyergelt a romaellenes, majd a menekült-, EU- és NATO-ellenes témákra, ebben pedig azonos állásponton vannak a magyar radikálisokkal. Ez azonban nem jelentett azonnali összeborulást. Radovan Bránik szerint ugyanakkor tapogatózás azért volt a két fél között. Elmondása szerint ugyanis Marian Kotleba informálisan találkozott néhányszor az elmúlt időszakban a Jobbik képviselőivel Budapesten — ez akkor lehetett, mikor Richard Sulikkal, az SaS elnökével is lebonyolított egy találkozót ugyanott. A szakértő úgy véli, a Jobbik és Kotlebáék nyilvánosan sosem ismernék el ezt a találkát, mivel ártana nekik, ám valószínűleg megállapodtak abban, hogy nem fogják támadni egymást. Ennél komolyabb együttműködés azonban szerinte jelenleg nincs a két párt között. Élénkebb viszony van azonban Kotleba korábbi mozgalma, a Jakub Škrabák vezette Szlovák Testvériség, és a magyar szélsőséges csoportosulások között. A Testvériség jó kapcsolatokat ápol magyarországi szervezetekkel, idén is részt vettek például a februári becsület napi megemlékezésen, mely Dániel Milo szerint több európai szélsőjobb csoportot is Budapestre csábít minden évben. Bránik szerint azonban a Szlovák Testvériség már régen nem bír olyan erővel a szlovák radikálisok közt, mint régebben - Kotleba ugyanis „kiszipolyozta”, majd eldobta őket, a mozgalom pedig idén januárban nyilvánosan el is határolódott a ĽSNS vezetőjétől. Félkatonai viszony Talán a legszorosabb kapcsolat a szlovák és a magyar szélsőjobb félkatonai szervezetek között volt az elmúlt években. Dániel Milo a Vzdor Kysuce csoportosulásról azt mondta, gyakran jártak át Magyarországra gyakorlatozni a hasonló magyar szervezetekkel. Ugyanez tudható a Szlovák Honvédők (Slovenskí Branci) csoportról is, melynek tagjai Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban és Lengyelországban is gyakorlatoztak már, ráadásul rendszeresen megfigyelőket küldenek egymás akcióira is. Professzionális kapcsolatnak tekintik, hogy együtt dolgoznak, szükségét érzik a „felkészülésnek” - mondja Bránik. Hozzátette, nem beszélhetünk azonban valamilyen szerződéses, vagy hasonlóan formális együttműködésről a paramilitáris szervezetek közt. Autentikus nacionalista Radovan Bránik elmondása szerint a szlovák szélsőjobb „második hullámától”, Robert Švec Szlovák Megújhodási Mozgalmától azonban biztosan nem várhatunk magyarbarát megnyilvánulásokat, sem együttműködést a magyar szélsőségesekkel. „Ok nem akarnak semmit a magyarokkal, elsősorban a történelmi ellentétek miatt. Ehhez túl autentikus nacionalistának tartják magukat” - magyarázta. Hozzátette: bármilyen szintű magyar kapcsolat megcáfolná az alapvető narratíváju- kat, miszerint a szlovák nemzetet veszély fenyegeti. „Magyarország és a magyarok számukra nem feltétlenül jelentenek ellenséget, inkább csak olyan tényezőt, ami megfertőzheti a szlovák nemzet tisztaságát” - tette hozzá. A szabad utazás nem csak a határellenőrzés megszűnését ielenti Pozsony. Az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya a szabad utazás a schengeni térségen belül. Ez azt jelenti, hogy az ukrán határtól az Atlanti-óceánig, Korzikától az Északi-sarkig utazhatunk anélkül, hogy bármelyik országhatáron megállítanának bennünket. A schengeni térség bizonyos tekintetben szűkebb az Európai Uniónál, bizonyos tekintetben viszont bővebb. Egyelőre még nem tartoznak bele a legutóbb csatlakozott országok, mint például Románia, Bulgária vagy Horvátország, viszont nem uniós országok is tagjai, mint Svájc, Norvégia vagy Izland. Azonban továbbra is mindenkinek feltétlenül tanácsos magával vinnie útlevelét, illetve személyi igazolványát annak érdekében, hogy ha szükséges, igazolni tudja személyazonosságát (pl. ha rendőr igazoltatja, ha repülőre száll stb.) - annak ellenére, hogy a határ- forgalom-ellenőrzéshez nincs szükség erre a schengeni térségen belül. A schengeni térséghez tartozó uniós tagállamok továbbra is előírhatják más EU-tagor- szágok állampolgárainak, hogy érvényes úti okmányt, illetve a személyazonosságuk igazolására alkalmas okmányt kell maguknál tartaniuk az ország területén való tartózkodás során. Az utazás szabadsága azonban több, mint a szabad határátlépés. Az unió azonos jogokat biztosít polgárai számára függetlenül attól, hogy milyen országban élnek, az utazás területén is. Amikor megveszi vonatjegyét, nem számolhatnak fel magasabb árat az állampolgársága vagy a jegy- vásárlás helye alapján. Ha a vonata legalább 1 órás késéssel fog megérkezni a célállomásra, akkor az utas jogosult arra, hogy lemondjon az utazásról, és a jegyár (egészének vagy fel nem használt részének) azonnali visszatérítését kérje. Ha a késés miatt értelmét veszti az utazása, az utas jogosult lehet ingyen menetjegyre is, amellyel visszautazhat útja kiindulópontjára. Ha az utas úgy dönt, hogy továbbutazik a terveinek megfelelően, vagy elfogadja, hogy a vasúttársaság más módon juttassa el úti céljához, jogosult lehet a jegy árának 25%-ára, ha a vonat egy óránál többet, de két óránál kevesebbet késik, illetve a jegy árának 50%-ára, ha a vonat két óránál többet késik. Hasonló jogok illetik meg a repülőgéppel utazókat is. Amikor megveszi a repülőjegyet, a nem számolhatnak fel magasabb árat önnek az állampolgársága vagy a jegyvásárlás helye alapi ján. Az utast akkor is megilletik i bizonyos jogok, ha járata késik, | illetve ha járattörlés vagy túlfog- | lalás miatt nem utazhat a tervezett időben. Az utazást könnyíti illetve teszi olcsóbbá az is, hogy az unió meghatározza a telefontársaságok maximális barangolási (roa- ming) díjait is. Idén május elsejétől híváskezdeményezés esetén a percdíj nem lehet magasabb 0,05 eurónál, hívásfogadás esetén pedig legfeljebb 0,0114 euró lehet. Az SMS díja maximálisan 0,02 euró. A barangolási díj jövőre, június 15-e után teljesen megszűnik, és a belföldi díjszabás lesz érvényben. MP160206 Kotlebáék szervezték, a Jobbik tüntetett Bősön a menekültek ellen (Somogyi Tibor felvétele)
