Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-03 / 180. szám, szerda
14| KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. augusztus 3.1 www.ujszo.com Se utánpótlás, se támogatás elvirít az Őszirózsa Nemcsak a fiatalok érdektelensége, hanem a pénztelenség is aggasztja a hagyományőrző csoport tagjait NÉMETI RÓBERT Tizenöt éve működik a kassai Őszirózsa hagyományőrző népdalcsoport, melynek jelenleg tíz tagja van, a legidősebb nyolcvanhárom éves. „Egy baráti társaságból alakult a csoport. Minden kezdet nehéz, de a mi helyzetünket az is nehezítette, hogy még a fellépőruhánkra is csak részben tudtunk anyagi támogatást szerezni” - nyilatkozta lapunknak Veselovsky Erzsébet, az Őszirózsa vezetője. A csoport tagjai között nincsenek fiatalok, hiányzik az utánpótlás. De ez sem szegi kedvüket, heti rendszerességgel próbálnak. Veselovsky Erzsébet elmondta, legalább száz-százhúsz dal szerepel a reper- toáijukban, és folyamatosan tanulnak újabb dalokat is. „Többnyire magyar népdalokat éneklünk, általában zenei kíséret nélkül. Ez is azért van így, mert sajnos nem tudunk hangszereket vásárolni. A fesztiválokra, a fellépésekre és a versenyekre is a saját pénzünkből utazunk, de a Régen sokkal többen voltak, mára nyolcán maradtak (Képarchívum) legnagyobb fejfájást az utánpótlás hiánya okozza. Összesen nyolcán vagyunk, túlnyomórészt hatvanasokÖszirózsa népdalcsoport A megalakulás éve: 2003 A zenekar vezetője: Veselovsky Éva * Tagok: Juhász Zsuzsanna, Kocsis Valéria, Tóth Éva, Exner Mária, Rácz Gusztáv Zupčák Krisztina, Veselovsky Erzsébet Gyordevié Mária pésen, megmérettetésen, zenei vetélkedőn vett részt, de állandó fellépői a kassai magyar rendezvényeknek is. „Úgy látom, mi vágjunk az itteni magyarság utolsó olyan generációja, amelyet még valóban érdekel ez a kultúra. Ha a mai fiatalok nem értékelik a gyökereiket és nem ápolják a hagyományokat, az unokáik talán már nem is fogják ismerni ezt a kincset” - zárta Veselovsky Erzsébet. Legközelebb a Zétényi Népdalkört mutatjuk be. Várrom a határon SZÁSZI ZOLTÁN Fél lábbal Szlovákiában, fél lábbal Magyarországon van, aki felkapaszkodik Somoskő várának romjaihoz. SOMOSKO ■■■■■■ (ŠIATORSKÁ BUKOVINKA Különleges sétára, laza túrára alkalmas kilátóhely ez, pontosan az államhatáron. Vártörténet dióhéjban Mint a nógrádi várak nagy többségét, Somoskő várát is a Kacsics nemzetség építette, nagy valószínűséggel a 13. század második felében, közvetlenül a tatáijárás után, amikor királyi rendelet írta elő védőhelyek, kővárak építését. Egy legenda szerint a Muhi pusztánál elszenvedett vereség után IV. Béla Legközefebb Cselnek lempfomél mutáljuk be. és maroknyi kísérete e tájon, a tölgyek árnya védelmében próbált menekülni a tatár üldözők elől, s fáradságos mászással feljutottak egy csúcsra, ahonnan jól be lehetett látni a vidéket. Ez a hely volt a Med- ves fennsík peremén lévő vulkáni kúp, ahol egy éjszakát töltött a kimerült, hajszolt kis csapat. IV. Béla ekkor határozta el, hogy e csúcson várta emeltet, méghozzá a várhegy anyagából, az öt- vagy hatszögü bazaltsziklákból. Valószínűleg ekkor tárhatták fel a mai Nógrádi geo- park egyik páratlan látványosságát, a várhegy oldalában lévő bazal- tömlést, kőorgonát, vagy, ahogy a helyiek nevezik, a megkövesedett vízesést, ami nem más, mint egy hirtelen lehűlt és megszilárdult lávafolyam, amely rendkívül szép látványt nyújt. Szinte az egész vár ebből az anyagból épült, kivéve a faragott kaput, a lőrést és az ablakbéléseket. A lőrésekre bizony sokszor volt szükség, Somoskő, mint fontos hadi utakat ellenőrző pont, gyakorta volt harcok helyszíne. A Kacsicsok birtoklása után Anjou Lajos, azaz Nagy Lajos király a vele a rozgonyi csatában Csák Máté ellen vállvetve harcoló Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta a várat, az ekkor még gótikus, egytomyos várat valószínűleg ebben az időben alakították át, átépítették és megerősítették. A Somoskőtől alig mérföldnyire lévő Salgó várába telepedett kelyhese- ket a magyar vitézek innen fenyegették, míg onnan Jiskra hadait Mátyás király ki nem füstölte. Amikor a félhold árnyéka vetült Magyarországra, s az oszmán birodalom igencsak terjeszkedett, reA bazaltömlés különleges látványt nyújt neszánsz stílusú bástyákkal erődítették, ágyúteraszokkal bővítették a várat. Azt is tartja a legendárium, hogy olyan jól lőttek a somoskői ágyú- meg puskamesterek, hogy kilőtték a kanalat a Salgó várában éppen ebédelő aga kezéből. Úgy tartja a fáma, hogy az egész török várvédelem hanyatt-homlok elmenekült Salgó várából. Vára határon A rendi felkelések idején Bethlen, Thököly és II. Rákóczi Ferenc hadai is megszállták Somoskő várát. A szatmári béke utáni várrombolást még túlélte az építmény, hála Ráday Pál kancellárnak, aki kiváltotta a várat a rombolási parancs alól, de aztán fokozatosan romlani kezdett az állaga. 1826-ban az Tájoló Somoskő várát a Salgótarján és Losonc közti 71-es főúton lehet megközelíteni, vagy Šiatorská Bukovinkánál kelet felé egy földútra letérve, Somoskőújfalu központjában Salgóbánya felé letérve a szlovák-magyar határon lévőváralatti parkolóhoz lehet eljutni. öregtoronyba villám csapott, a vár magja kiégett, ezzel elkezdődött a pusztulása, amely egészen a 20. század hetvenes éveinek elejéig Kissé romantikusra sikeredett a régi öregtorony (A szerző felvételei) tartott. Akkor a műemlékvédelem losonci kirendeltsége Krúdy Gábor vezetésével megkezdte a romok felújítását. Ma már egy kissé romantikusra hangolt, az eredeti formájához nem túlságosan hasonlító, viszont nagyon mutatós várként uralja a környéket Somoskő, s hála a történelmi fordulatnak, ma már az államhatár mindkét oldaláról szabadon látogatható. A magyarországi oldalon Petőfi kunyhója, vármakett-kiállítás várja a turistákat, a szlovákiai oldalról felkapaszkodókat bő negyvenperces könnyű túra, bazaltömlés, kőtenger és a tölgyerdők jellegzetes állat- és nővénjrvilága, vagy egy kis kitérővel a Macskalyuk bánya, amelyről a macskakövet elnevezték. Érdemes eljönni ide. i hetvenesek. A fiatalokat sajnos mái nem érdekli a magyar népdal, a hagyományőrzés, de sok esetben a magyar anyanyelvűk sem” - magyaráz- : : ta a csoport vezetője. A csoport 15 éves működése alatt rengeteg fellé- :