Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-24 / 198. szám, szerda

2 KÖZÉLET 2016. augusztus 24. | www.ujszo.com L m I ' Tibor NAVRACSICS ŇANSKA n Navracsics Tibor és Lucia Žitňanská, a konferencia két főszereplője (Képarchívum) Harc a gettók ellen LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Európának nemcsak a szegénysóggel ós a terrorista támadások miatt bonyolult biztonsági helyzettel keil szembenéznie, hanem a hazai szélsőségesek megerősödé­sével is. A témával tegnap az uniós tagállamok igazságügyi miniszterei is foglalkoztak a totalitárius rezsimek áldo­zatainak emlékére összehívott pozsonyi konferencián. „Egyetlen totalitárius rezsim sincs áldozatok nélkül, sem a múltbeliek, sem a lehetséges jövőbeliek” - je­lentette ki tegnap Lucia Žitňanská az uniós elnökség keretében tartott konferencián. Szerinte fontos a to­talitárius rendszerekről beszélni, hogy ne ismétlődhessen meg az a múlt századi helyzet, amikor hason­ló külső és belső tényezők hatására totalitárius rendszerek jöttek létre Európában, a demokratikus többség csendes támogatása mellett. A szélsőséges eszmék és ezek képviselőinek visszaszorítása nem oldható meg néhány intézkedéssel, ez hosszú távú küzdelem. Ebben egyetértett Žitňanskával a konferen­cián jelen lévő magyar uniós biztos, Navracsics Tibor is. O az oktatás szerepét emelte ki, amivel a fiatal­ságot lehet megvédeni a szélsőséges propaganda hatásaitól. Žitňanská szerint a különféle gettókat kell fel­számolni Európa-szerte. „Nemcsak a nálunk lévő roma gettókat, hanem a főleg a nyugati országokra jellemző kulturális gettókat, ahol jobbára egy kultúrához, valláshoz tartozó embe­rek élnek, akik nem képesek betel­jesíteni ambícióikat” - magyarázta az igazságügyi miniszter. Közös nyilatkozat Hasonló gondolatokat tartalmaz a konferencia résztvevői által elfoga­dott nyilatkozat is. „Nagyon fontos, hogy foglalkozzunk az ifjúsággal, amely hajlamos a radikális ideoló­giák elfogadására, Európa jövőjé­vel, gazdasági és politikai légköré­vel kapcsolatos bizonytalanság mi­att” - áll a nyilatkozatban. Fontos­nak tartja azonban azt is, hogy azo­kat az ügyészeket és bírókat is ké­pezzék, akik a szélsőségesek és ra­dikálisok által elkövetett erőszakos bűncselekményekkel foglalkoznak. Disznófej a kerítésen Habár a tagországokban egyre erő­södő szélsőségesekről szólt a konfe­rencia, Navracsics Tibor nem akarta kommentálni a magyarországi kvó­taellenes népszavazást, amelyet a kormány október 2-ra írt ki, sem an­nak kampányát, amelyet sokan ide­genellenesnek tartanak. „Az egyes országokban rendezett népszavazá­sok nem tartoznak az Európai Bizott­ság hatáskörébe, nekem megvan a véleményem, de ez nem a bizottság hivatalos álláspontja” - mondta Nav­racsics Tibor uniós biztos arra a kér­désünkre, hogy a kormány népsza­vazási kampánya nem erősíti-e a szélsőségeseket. Nem árulta el véle­ményét Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő Twitter- bejegyzésére sem. Ebben a képviselő azt fejtegette, hogy a menekültek el­riasztásának egyik hatásos módszere lenne, ha levágott disznófejeket akasztanának a magyar határon ki­épített kerítésre. „Ez nem a magyar kormány hivatalos álláspontja” - tért ki a válasz elől Navracsics. Cislák kihasználta kapcsolatait IBOS EMESE Alkotmánytörvényt sérthetett Viliam Čislák volt smeres egészségügyi miniszter, mert egy olyan cégnél helyezkedett el, melyet tárcavezetőként közel 500 ezereurós támogatáshoz segített hozzá. Ennek ellenére valószínűleg nem kap büntetést. Pozsony. Viliam Čislák volt egészségügyi miniszter július 1-től a Penta pénzügyi csoport tulajdoná­ban levő ProCare cég vezetőjének dolgozik. „A ProCare társaság ke­reste meg Viliam Čislákot tekintettel a többéves tapasztalataira, melyeket az egészségügyben szerzett” — erő­sítette meg Čislák alkalmazását Jerguš Holéczy, a ProCare szóvivő­je. Cislák a társaság elnökének, Ma­rek Dubanának konzultánsa és ta­nácsadója. Mielőtt Čislák átvette az egészségügyi minisztérium irányí­tását az Egészség Világa (Svet zdra­via) hálózat egyik menedzsere volt, mely szintén a Penta pénzügyi cso­port tulajdonában van. Miniszter­ként 2015-ben mintegy 461 ezer eu­ró vissza nem térítendő támogatás­hoz juttatta a ProCare eperjesi ren­delőintézetét. Az összegért ugyan­olyan CT-berendezést vásároltak, amilyet a pöstyéni kórház is szeretett Viliam Čislák (Jakubčo-fotó) volna, csak 1,2 millió euróval ol­csóbban szerezték be. Miroslav Beblavý (független) képviselő szerint Čislák vagy meg­sértette, vagy pedig megkerülte az összeférhetetlenségi törvényt. Az alkotmánytörvény ugyanis egyértelműen kimondja, hogy volt köztisztviselő egy évig semmilyen munkaviszonyba nem léphet olyan céggel, társasággal, melyet mandá­tuma lejárta előtt két évvel állami vagy egyéb támogatáshoz juttata- tott. Beblavý szerint a törvényt meg­tudják kerülni, ehhez csak annyit kell tenniük, hogy Čislák havi juttatása ne haladja meg a 4050 eurót. „A jog­szabály a minimálbérhez köti a jut­tatást, mely annak jóváhagyásakor 200 euró volt. Ez az eset rámutat az alkotmánytörvény egyik kiskapujá­ra, melyet mielőbb orvosolni kell” — jelentette ki a képviselő. Mirosalv Beblavý felszólította Vi­liam Čislákot, hogy mielőbb hozza nyilvánosságra azokat a dokumentu­mokat, melyekkel egyértelműen tisztázni tudja, milyen munkavi­szonyban áll a ProCare társasággal. A törvénysértést mindkét fél el­utasítja. „A ProCare társasággal kö­tött szerződésem semmilyen tör­vényt nem sért” - közölte Viliam Čislák, aki szerint Beblavý szándé­kosan félre akaija vezetni a nyilvá­nosságot azzal, hogy nevéhez köti a 461 ezer eurós támogatást. Čislák és a ProCare is azzal védekezik, hogy a szóban forgó társaság csak egy volt azon igénylők közül, akik teljesítet­ték a támogatás odaítélésének min­den feltételét. Čislák és a társaság sem hajlandó elárulni, hogy milyen honoráriumért dolgozik. „Nem lá­tunk okot arra, hogy nyilvánosságra hozzunk egy olyan szerződést, me­lyet egy magánvállalat és egy ma­gánszemély kötött” - reagált a fel­szólításra Jerguš Holéczy. így vi­szont a parlament összeférhetetlen­ségi bizottsága nem tudja felelős­ségre vonni a volt tárcavezetőt. Fico délben Párizsban, este Moszkvában lesz LAJOS P. JÁNOS Sűrű külföldi programja lesz a hót második felében Robert Fico miniszterelnöknek. Csütörtökön és pénteken találkozik Európa három legnagyobb hatalmú politikusával. Pozsony. Csütörtökön Párizs­ban Francois Hollandé francia ál­lamfővel ebédel, majd Moszkvá­ban Vlagyimir Putyin orosz el­nökkel vacsorázik Robert Fico miniszterelnök, pénteken pedig Varsóba utazik a V4-es országok kormányfőinek találkozójára, amelyen részt vesz Angela Mer­kel német kancellár. A programot Fico jelentette be tegnap, a Szob- ráncon tartott kormányülést kö­vetően, a részletekről azonban nem tájékoztatott. Az RTVS hírei szerint a moszkvai megbeszélés egyik témája a Nord Stream 2 gáz­vezeték lesz, amelynek megépíté­se a gáz alacsony ára és egyes uni­ós tagállamok ellenállása miatt kérdésessé vált. A Nord Stream 2 megépítését ellenzi Szlovákia is, mivel ez feleslegessé tenné az Uk­rajnán és Szlovákián át vezető je­lenlegi gázvezetéket. Hollande- dal valószínűleg az Európai Unió jövőjéről, illetve a legnagyobb uniós tagállamok erre vonatkozó elképzeléseiről egyeztet majd Fi­co, szeptemberben ugyanis infor­mális uniós csúcstalálkozón, Po­zsonyban vitatja majd meg ezt a témát a 27 tagállam vezetője. Ugyancsak az unió jövője lesz a témája a visegrádi országok veze­tőinek péntekre, Varsóba össze­hívott megbeszélésének, amelyen jelen lesz Angela Merkel német kancellár is. Egyre többen küldik vissza a lovagkeresztet FINTA MÁRK Budapest. Tovább özönlenek a visszaadott állami kitüntetések Ader János magyar köztársasági elnök postaládájába. Egy felvi­déki művész is visszaküldi lo­vagkeresztjét. A lovagkereszte­ket azért küldik vissza a kitünte­tettek - kedden délután már 77-en, - mert nem akarnak közösséget vállalni Bayer Zsolt publicistá­val, a magyar újságírás legmeg- osztóbb alakjával, aki idén kapta meg az elismerést. Köztük van Juhász R. József szlovákiai ma­gyar performanszművész, mű­vésznevén Rokkó is, aki az uj- szo.com-nak azt írta: eddigi munkássága és az általa képviselt szervezetek szellemisége össze­egyeztethetetlen Bayer Zsolt szélsőséges nézeteivel. Hasonló­an nyilatkozott Pásztory Dóra kétszeres paralimpikon úszó is, aki a Facebookon azt írta, úgy ér­zi, gesztust kell gyakorolnia a ki­tüntetés visszaadásával. „Bayer Zsolt munkássága számomra a gyűlölet, a verbális erőszak szim­bóluma, ami ellen minden esz­közzel próbálok küzdeni” — fo­galmazott. Bayer Zsolt a Népszabadságnak reagált a visszaadási hullámra. El­mondása szerint ő semmiképpen sem mond le a lovagkeresztről, a tiltakozás nem érte különösebb meglepetésként. „Nagyjából a névsort is el tudtam volna sorolni előre” - jelentette ki. Transzparenssel ütött aktivisták a tüntetésen NÉMETH VIKTÓRIA Pozsony. Botrányba fulladt a Robert Kaliňák belügyminiszter elleni tüntetés még hétfőn este a Bonaparte lakóépület előtt. A konf­liktusra azután került sor, hogy tíz polgáijogi aktivista, köztük Alena Krempaská és Peter Weisenbacher az Emberi Jogok Inétezetének (IĽP) képviselői az egyes politikusokat Napóleon-kalapban ábrázoló transzparensekkel vonultak a tö­megbe, amit a tüntetésre érkezők nem néztek jó szemmel. Kiabálni kezdtek, elvették az aktivistáktól a transzparenseiket és azokkal ütöt­ték a fejüket - számolt be róla hét­főn a SÍTA hírügynökség helyszíni tudósítója. Az aktivisták nemcsak a koalíciós, hanem az ellenzéki poli­tikusok, köztük Richard Sulik (SaS), Igor Matovič (OEaNO) és Dániel Lipšic (NOVA) ellen is tün­tettek. Ez nem tetszett néhány je­lenlevőnek, verbálisán majd fizi­kailag is rátámadtak az aktivisták­ra, akiket végül a rendőrök kísértek el a helyszínről. Krempaská tegna­pi sajtótájékoztatóján elmondta, botrányosnak tartja, hogy a jelen­legi tüntetéseket szervező ellenzéki politikusok annak idején tudtak a Gorilla-ügyről, 2010-ben mégis koalícióba léptek azokkal a pártok­kal, amelyek megjelentek a Gorilla­aktában. „Teljes mértékben egyet­értek a tüntetések céljaival, azzal, hogy Robert Kaliňáknak fontolóra kell vennie a lemondását, és a Bastemák-ügyet ki kell vizsgálni, azonban a tüntetéseket szervező el­lenzéki politikusok érintettek a Gorilla-ügyben” - fűzte hozzá Krempaská, az egykori Gorilla­tüntetések egyik szervezője. A szervezők állítólag nem engedték neki, hogy beszédet mondjon a tün­tetésen. Jozef Viskupič (OĽaNO- NOVA) ezt az állítását megcáfolta, elmondása szerint ilyen kéréssel senki nem fordult a szervezőkhöz. &z aktivisták csak a 10. alkalom­mal megrendezett tüntetésen vettek részt, azonban nem tartják kizárt­nak, hogy következő alkalommal is megjelennek.

Next

/
Thumbnails
Contents