Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-23 / 197. szám, kedd
KULTÚRA 6 2016. augusztus 23. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kibocsátották a márquezes pesót Bogotá. Gabriel García Már- quez Nobel-díjas kolumbiai író képmásával díszített papírpénzt adtak ki szülőhazájában, Kolumbiában. Az 50 000 peso (kb. 16 euró) címletű bankjegy kibocsátási ünnepségét a hétvégén tartották az író szűkebb hazájában, Santa Marta karib-tengeri városban, amely 80 kilométerre fekszik szülőfalujától, Aracata- cától. „A bankjegyen szereplő személyiség a múlt század közepe óta szerte a nagyvilágba elvitte Kolumbia hírét” - indokolta a választást a kolumbiai jegybank elnöke. Az író 1927- ben született, leghíresebb regényét, a Száz év magányt 35 nyelvre fordították le, és több mint 30 millió példányban adták el. Az irodalmi Nobel-díjat 1982-ben kapta meg. Latin- Amerika legolvasottabb szerzője 2014 áprilisában hunyt el Mexikóvárosban. (MTI) AA49842085 = Kolumbia az 50 ezres bankón tiszteleg az (ró emléke előtt (Arch) Ben Affleck krimit rendez Los Angeles. Ben Affleck rendezi A vád tanúja című Agatha Christie-krimi új filmváltozatát, és játszik is benne. A főszereplő ügyvédet alakítja, aki meg van győződve gyilkossággal vádolt védence ártatlanságáról, annak ellenére, hogy a vádlott felesége nem sokat tesz félje felmentése érdekében, sőt, inkább ő a vád tanúja, aki minden megszólalásával árt főijének. A Billy Wilder által rendezett 1957-es verziót hat Oscar-díjra jelölték. 1982- ben készült a krimiből még egy mozifilm Alán Gibson rendezésében, ennek forgatókönyvét szintén Wilder írta. Ben Affleck a 2012-es Argo-akció óta nem rendezett, az a filmje Oscar-díjat kapott. (deadline, juk) A triviális, ha érdekes Szécsi Noémi író és Géra Eleonóra történész kötete a Halcsontos Fűző blogból nőtt ki LAKATOS KRISZTINA Akad a mai magyar írásbeliségben néhány olyan sikertörténet, amely azt a hitet erősíti, hogy az elektronikus megjelenési forma nem okvetlenül fojtja meg a hagyományos, nyomtatott könyvet. Sőt - bizonyos esetekben egyenesen példányszámot felhajtó erőként, kitűnő reklámként működik. Ilyen pályát futott be A budapesti úrinő magánélete (1860-1914) című kötet is. Az internetes felületek és a könyves eladási listák kölcsönhatása szempontjából egyfajta előképként gondolhatunk például a Nyáry Krisztián irodalmi szerelmeket taglaló posztjaiból kinőtt könyvsorozatra, amely az így szerettek ők után újabb területekre kalandozott el, vagy Lackfi János és Szabó T. Anna Verslavinájára, amelyet egy születésnapi köszöntő és az arra adott válasz hozott mozgásba a legnépszerűbb közösségi oldalon. Szécsi Noémi és Géra Eleonóra kötete, A budapesti úrinő magánélete (1860-1914) egy nőtörténeti - ezzel együtt társadalom- és művelődéstörténeti - blog tartalmaiból öltött könyvformát. Szécsi Noémi minden megjelenésére érdemes odafigyelni. Egyebek mellett írt már vámpírregényt (Finnugor vámpír, 2002), vörös pikaresz- ket (Kommunista Monte Cristo, 2006), Budapest-regényt (Utolsó kentaur, 2009), majd az 1848/49-es szabadságharc bukását követő emigráció világát megrajzoló történelmi trilógiába vágott bele, melynek eddig két kötete olvasható (Nyughatatlanok, 2011, Gondolatolvasó, 2013). S hogy miért a kritika és az olvasók megkülönböztetett figyelme? Talán elsősorban azért, mert Szécsi Noémi minden könyve okosan, következetesen, egyszersmind szellemesen és izgalmasan nyújtja, húzza, formálja át, majd tölti újra a műfaji változatok hagyományos kereteit. Az mindig is „kiolvasható” volt, hogy a szerző roppant tudatos, egy ideje pedig tudjuk, hogy takarékos is. A történelmi tárgyú regényeihez könyvtárakban, levéltárakban összegyűjtött, a „nagy műből” végül is kiszorult részletgazdag háttér-információkat sem hagyja jegy zetlapokon 1 kifakulni - néhány éve ezek olvashatók (és folyamatosan gyarapodnak) a Halcsontos Fűző blogon. Amely időközben a maga nemében kifejezetten népszerű lett, így a szerző és a kiadó is látott benne fantáziát, hogy szakértő szerzőtárs - Géra Eleonóra történész - bevonásával, a bejegyzéseket átválogatva, rendszerezve könyvként adja az olvasók kezébe. „A triviálisnak ható részletek teszik élettelivé, esendővé a regényhősöket” - vallja Szécsi Noémi. És ezekből a triviális részletekből kerekedik ki, válik izgalmas korleírássá, szinte már nőtörténeti kézikönyvvé ez a kötet. A budapesti úrinő magánélete (1860-1914) egy alapvető társadalmi változásokat hozó időszakon belül, egy átalakuló város képeit felvillantva veszi sorra a korabeli női szerep alapértelmezett szabályait, miközben olyan történeteket is bőven idéz, amelyek a nor- maszegés finomabb vagy élesebb eseteinek minősíthetők. A vizsgált réteg, az úri középosztály — alatta a kereskedők, iparosok közege, felette a nagypolgárság és az arisztokrácia világa - családi és társasági életéből kiemelt mozaikok sokféle forrásból származnak: néhány budapesti család magániratai, levelezése adja a könyv legfontosabb pillérét, de bőven találunk hivatkozásokat például a korabeli sajtóra, a dualizmus korának saját társadalmára reflektáló szépirodalmi alkotásaira, a nők számára kiadott, különféle témákat érintő útmutatókra (etikett, egészség, háztartás, levelezés stb.). A megidézett nőalakok között vannak nevezetes személyiségek: sok más mellett a Jókai-Feszty család számos határt átlépő lányai-asszonyai; Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő, aki svájci diplomával a zsebében itthon éveken át csak bábaként dolgozhatott (és egyebek mellett olyan meghökkentő gondolatokat fogalmazott meg, mint hogy a nászéjszaka előtt a lányokat fel kellene világosítani a várható események testi vonatkozásairól); Blaha Lujza, „a nemzet csalogánya”, aki nemcsak a színésznők társadalmi állásában beállt változásokat illusztrálja példaszerűen három házassága által, hanem egy korszakos jelentőségű - saját lakásában, az étkezőasztalon elvégzett - nőgyógyászati műtét apropóján a korabeli egészségügyi viszonyokat is jól szemlélteti. A híres nők mellett persze ott vannak azok a kortársak, akiket nem jegyez semmiféle, szintézisre törekvő történetírás, de feljegyzéseik, történeteik itt és most, a kötet kontextusába emelve tipikusak, vagy éppen atipikus jellegüknél fogva izgalmasak. Miként lehetett óvatosan buzdítani - vagy ellenkezőleg, udvariasan elutasítani - a kérőt? Mit értettek 100-150 évvel ezelőtt szerelmi házasság alatt? Mi kellett a váláshoz? Hogyan készült a havikötő? Mi lehetett a lehetséges forgatókönyv, ha házasságon kívül gyermek született? És ha már itt tartunk: mivel lehetett ezt megakadályozni, vagy ha késő bánat, „elcsinálni”? Hogyan vezette háztartását a Takarékosság erényét gyakorló úriasszony? Hogyan viszonyult a cselédséghez? Milyen társasági eseményeket látogatott, merre nyaralt? Milyen iskolákba járhattak az úrilányok, és milyen pályák nyíltak meg előttük a századfordulón? Száz meg száz izgalmas kérdés és többszörösen annyi válasz körvonalazódik ebben a nőtörténeti kaleidoszkópban, és rajzol árnyalt képet a boldog békeidőkről - női nézőpontból. Szécsi Noémi-Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete (1860-1914). Európa Könyvkiadó, Budapest, 2016.448 oldal. Prince halála: hamis címkéjű gyógyszerek voltak az énekesnél Minneapolis. A Prince otthonában ás táskáiban talált tabletták egy része fentanilt, egy veszélyesen erős szintetikus fájdalomcsillapítót tartalmazott, de ez nem derült ki a csomagolásukból - közölte az AP hírügynöksóggel egy nóvtelensóget kérő, a vizsgálathoz közel álló szakórtő. Az 57 éves popsztár fentanil véletlen túladagolásában vesztette életét április 21-én a halottkém jelentése szerint. Ez a szintetikus opiát 50- szer erősebb a heroinnál, és már több túladagolásos halált okozott az Egyesült Államokban. Ha hamis gyógyszert készítenek belőle, a páAz énekes áprilisban hunytéi, a körülményeket még vizsgálják (Képarchívum) ciens nem mindig tudja, hogy mit szed, és ez növeli a véletlen túladagolás kockázatát. Az énekesnek nem volt receptje a szupererős fájdalomcsillapítóra, és a hatóságok jelenleg is vizsgálják, hogyanjuthatott hozzá a halálát okozó gyógyszerhez. Az eddigi vizsgálatok szerint a halálát megelőző 12 hónapban Prince-nek nem írtak fel olyan gyógyszert, amely Minnesota álíamban receptköteles. A nyomozók két tucatot találtak abból a Wat- son 385 feliratú tablettából, amely a laboratóriumi elemzés szerint fentanilt, lidokaint és egy U-4770 nevű, a morfiumnál nyolcszor erősebb szintetikus szert tartalmazott. Az énekes halálát megelőzően végzett vérvizsgálatok szerint Prince nem szedte hosszabb ideje a tisztázatlan forrásból származó veszélyes gyógyszert, a végzetes adagot a halála előtti 24 órán belül vette be. Prince-re a liftben összeesve találtak rá a Minneapolis közelében fekvő Paisley Park-i otthonában április 21-én. Halála előtt egy héttel, április 15-én egy atlantai koncertről hazatérőben az énekes repülőgépének sürgősen landolnia kellett Mohne repülőterén, mert az énekest gyógyszer-túladagolás miatt kezelni kellett. Prince a repülőgépen elvesztette eszméletét, az elsősegély-- nyújtók két adag, opiáttúladagolás ellen használatos Narcan-injekciót adtak be neki. (MTI)
