Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-20 / 195. szám, szombat
2 KÖZÉLET 2016. augusztus 20.1 www.ujszo.com Szíj jártónak gratulál a szlovák külügy FINTA MÁRK Pozsony. A szlovákiai magyarok számára Szent István ünnepe fontos szimbóluma volt Trianon elutasításának, ós az együvé tartozásnak. A maguk módján a tiltás ellenére is ünnepelték, bár mindez visszaszorult a templomokba. Simon Attila történész szerint elmondása szerint nagyon sok csehszlovák rendőrségi jelentés tanúskodott arról, hogy az erősen katolikus vidékeken augusztus 20-án nem dolgoztak, holott Csehszlovákiában munkanap volt, és ünneplőben mentek szentmisére. A templomokban olyan dalokat énekelnek, melyek a csehszlovák hatóságok szerint irredentának minősültek, például az Ah hol vagy magyarok tündöklő csillagát, vagy akár a Himnuszt. A csehszlovák ügyészség a múlt század 20- as éveiben több himnuszéneklési pert is folytatott, a szlovákiai magyarok előtt pedig a határokat is lezárták, hogy ne tudjanak átmenni Magyarországra ünnepelni. A visszacsatolás után rövid ideig ismét más jelentést kapott a Szent István-kultusz, a Szent Jobbot 1939 elején vonattal végigvitték Dél- Szlovákia területén. A háború után azonban teljesen betiltották az ünSzent István komáromi szobra (Somogyi Tibor felvétele) népségeket, különösen 1945 és 1948 között, az etnikai tisztogatás idején. A háború után Magyarországon is visszaszorult az ünnep, hiszen Szent István napját a kommunista hatalom megpróbálta szocialista tartalommal megtölteni. Az új kenyér napjaként, később az alkotmány napjaként ünnepelték katonai parádékkal, s ekkor teijednek el a tűzijátékok is - ám ennek semmi köze sem volt Szent István ünnepének eredeti tartalmához. A csehszlovákiai magyarok az ünnepet a televízióban nézték, nyíltan nem ünnepelhettek - a katolikus régiókban, például az Ipoly mentén azonban a templomokban azért továbbra is igyekeztek fenntartani a hagyományt. A rendszerváltás után aztán visszakapta az ünnep a korábbi tartalmát, így történt ez a szlovákiai magyarok körében is. Szent István alakja és augusztus 20-a azonban az elmúlt évtizedben is okozott szlovák-magyar feszültséget, elsősorban az első Fico- kormány idején. 2008-ban Ján Slota, a kormánypárti SNS akkori elnöke fonta bele egy durva magyarellenes kirohanásba. Simon Attila és Kovács László felvidéki történészek A magyarnép története-A20. század című segédtankönyvét lobogtatva kijelentette, hogy a könyv elfogadhatatlan, mivel hátlapján „egy magyar lovas bohóc” látható - ez Szent István budapesti lovas szobra volt. 2009-ben, a magyar-szlovák kapcsolatok abszolút fagypontján aztán egy soha nem látott diplomáciai botrány borzolta a kedélyeket. Robert Fico kormányfő ugyanis tulajdonképpen kitiltotta Sólyom László akkori köztársasági elnököt Szlovákia területéről, mikor az államfő a komáromi Szent István- szobor átadására ment volna augusztus 21-én. Az ünnep azóta nem okozott feszültséget Szlovákiában, ám a szlovák politikum inkább semlegesen, vagy meglehetősen hűvösen viseltetik Szent István alakjához. Az elmúlt években egyedül a KDH egyes politikusai, például František Mikloško nyilatkozott pozitívan a királyról és annak történelmi jelentőségéről. Diplomáciai szinten a jelenlegi szlovák kormányzat udvariasan áll a magyar nemzeti ünnephez. Peter Stano, a szlovák külügyminisztérium szóvivője lapunknak úgy nyilatkozott, Miroslav Lajčák külügyminiszter gratuláló táviratot küldött magyar kollégájának, Szijjártó Péternek az augusztus 20-i ünnep alkalmából. Ezt egyébként az Egyesült Államok külügyminisztere, John Kerry is megteszi minden évben. Tavaly például arra is felhívta a figyelmet, hogy számára is személyes jelentősége van ennek a napnak, apai nagyanyja ugyanis Budapestről származik. Három új államtitkárt is kap a Híd Érsek Árpád a Híd legesélyesebb miniszterjelöltje (Somogyi Tibor felvétele) 3 millió eurót már kifizettek Pozsony. Szeptember első felére befejeződhet a kisebbségi kulturális támogatások kifizetése, a kisebbségi kormánybiztos hivatala már több mint 3 millió eurót kifizetett a kulturális projektek támogatására. Jövőre 4,5 millió eurót kér a kormánybiztos, a költségvetés első változata azonban csak 3,8 millió eurót tartalmaz. Akár már be is fejeződhetett volna a kisebbségi támogatások kifizetése, ha nem lett volna mintegy háromhetes leállás május-június folyamán a kifizetésekben. Ezt a közbeszerzési törvény módosításával indokolta a kormányhivatal, előzetes közbeszerzési tervet kértek a pályázóktól. „Várhatóan szeptember első hetében az utolsó támogatásokat is kifizethetjük, ha a pályázók is teljesítik a kötelezettségeiket” — mondta lapunknak Bukovszky László (Híd) kormánybiztos. A hivatal eddig már több mint 3 millió eurót kifizetett az idei évre jóváhagyott 3,875 millió eurós támogatásból. A jövő éves költségvetés hétfőn bemutatott első változata a tavalyival azonos összeget tartalmaz. „Igor Federictől, a kormányhivatal vezetőjétől azt a reakciót kaptam a javaslatomra, hogy prioritásként kezelik a kisebbségi támogatás összegének emelését” - tájékoztatott Bukovszky. O bízik benne, hogy jövőre nagyobb összeggel támogathatják majd a kisebbségi kultúrát.„A végleges támogatási keret várhatóan a koalíciós tanács ülésén alakul majd ki” — mondta a kisebbségi biztos, (ipj) IBOS EMESE A Híd Országos Tanácsa ma dönt az új közlekedési miniszter személyéről. Szavazni fognak továbbá a négypárti kormánykoalíció felszámolásáról ós a Sief államtitkári posztjainak átvételéről. Pozsony. Eggyel több minisztere és hárommal több államtitkára lesz a Hídnak, miután a pártban landolt a Siefből távozó öt parlamenti képviselő. A Sieť koalíoióban kiharcolt posztjait a Híd veheti át. Szinte biztos, hogy Érsek Árpád jelenlegi államtitkár lesz az új közlekedési miniszter. Érsek Árpád lapunknak megerősítette, ha felkínálják neki a posztot, akkor kész elfogadni. „Nem kellene messzire menni, á folyosó végén van az iroda. Állok elébe” - mondta Érsek Arpád. Hozzátette azonban, hogy nem lenne könnyű feladat, de látja, hol és min kellene változtatni. Minden bizonnyal a Híd átveszi a Sieť három államtitkári posztját is. A mezőgazdasági tárca államtitkári posztjának nagy esélyese Csicsai Gábor. A dunaszerdahelyi parlamenti képviselő számára nem lenne idegen a mezőgazdasági tárca, a Radičová- kormányban a párt államtitkára volt. Csicsai Gábor lapunknak azt mondta, csak akkor tudja elképzelni, hogy ismét betöltse ezt a posztot, ha az a párt számára valóban pozitív hozadékkal bírna. Magyarán: a Híd érdekelt az ország mezőgazdasági politikájának alakításában, de kizárólag akkor, ha a koalíciós partnerek pontosan tisztázzák, milyen kompetenciákat kap az államtitkár az SNS-es Gabriella Matečná minisztertől. Radoslav Procházka márciusban a kulturális és a védelmi tárcánál egyaránt államtitkári posztot harcolt ki a Siet’nek. A Hídnak ezekre a területekre nincs kiemelt szakembere. Információink szerint egyelőre a pártban is kérdés, kik foglalhatják el ezeket a posztokat. A minisztériumi székek mellett a Híd jelölheti több állami vállalat, köztük az Állami Autópálya Társaság (NDS), a Szlovák Államvasutak (ZSR) és a pozsonyi Milan Rastislav Štefánik repülőtér (BTS) igazgatóját. Saját embereit ültetheti be a vállalatok igazgató- és felügyelőtanácsaiba is. Jelentősen átalakul a Híd frakciója is, miután a Sieť öt rebellis képviselője Bugárhoz pártolt át. Egyrészt tízről tizenöt fősre duzzad a frakció, másrészt pedig a jelenlegi kettőről hatra nő a szlovák képviselők száma. Ha Csicsai valóban államtitkár lesz, akkor helyére pótképviselőként Peter Antal, Garam- szentkereszt polgármestere léphet. Az Országos Tanácsnak ajelöltek mellett jóvá kell hagynia a jelenlegi négypárti koalíció felszámolását is. A koalíciós szerződés megnyitásáról a jövő héten egyeztethetnek a koalíciós partnerek. Az SNS ós Kotleba is gyengült Pozsony. A Smer 27 százalékkal nyerné meg a parlamenti választásokat, a Híd 6,1, az MKP 3,6 százalékot szerezne, a Sieť eredménye pedig már csak 1,4 százalék lenne - derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség legújabb felméréséből. A júniusi felméréshez képest a legerősebb kormánypárt támogatottsága 0,6 százalékkal, a Hídé 0,2 százalékkal nőtt. Az SNS a júniusi adatokhoz képest 0,5 százalékkal rosszabb eredményt ér el, s romlott Marian Kotleba pártjának, a ĽSNS-nek a népszerűsége is 0,4 százalékkal. A Focus augusztusi felmérése szerint egyébként összesen 7 párt jutna be a parlamentbe. A Smer után az SNS kerülne a második helyre 14 százalékkal. A harmadik SaS a júniusi adatokhoz képest 0,4 százalékkal esett vissza, a válaszadók 13,7 százaléka szavazna a pártra. A negyedik helyen az OEaNO-NOVA végzett 9,7 százalékkal, 0,2 százalékot rontva. Kotleba pártja az ötödik (8,9%), a Sme Rodina a hatodik (6,9%), az utolsó párt, amely megugraná a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, a Híd (6,1 %). A parlament küszöbét nem lépné át a KDH, az MKP és a Sieť sem. A jelenlegi kormánykoalíció 82 mandátummal a Sieť nélkül is kormányt tudna alakítani. A parlamenti választásokon a válaszadók 76,7 százaléka venne részt, 14 százalékuk nem menne el szavazni, 9 százalékuk pedig nem tudott dönteni a kérdésben. (nv)
