Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-19 / 194. szám, péntek
www.ujszo.com | 2016. augusztus 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Halálosan profi A szlovák gazdaság olyan, mint a bedoppingolt, lázas sportoló MOLNÁR IVÁN S oha nem állítottam, hogy tökéletesek vagyunk, hogy nem követünk el hibákat. Egyben azonban biztos vagyok: ami a gazdaságot illeti, ezt az országot profi módon vezetjük - sütötte el az év viccét Robert Fico. A kormányfő leginkább ahhoz a „profi” edzőhöz hasonlítható, aki az általa irányított sportolót lázasan, doppinggal teletömve küldi a pályára: ugyan kiváló teljesítményt nyújt, közben azonban az életéveljátszik. Tagadhatatlan tény, hogy a szlovák gazdaság az elmúlt időszakban egész jól teljesített: dinamikus növekedés, egyre kevesebb állástalan, enyhén növekvő reálbérek. Ez azonban csak a felszín, hogy fecsegjenek róla. Az elért eredmények ugyanis egyáltalán nem elhanyagolható módon éppen az olyan gazdasági doppingszereknek köszönhetőek, mint a külföldi beruházások masszív állami támogatása. Ezek ugyan gyors, látványos eredményt hoznak, hosszabb távon azonban függőséget okoznak. A szlovák gazdaság emellett nem csupán doppingfüggő, hanem beteg is - a lázat jól mutatja a vállalkozói környezetet mérő index. Márpedig az az elmúlt években drasztikusan romlott. A magas adó- és járulékterhek, az adminisztratív akadályok, a kiszámíthatatlan törvényalkotás, a korrupció és a katasztrofális jogérvényesítés egyre több ember kedvét veszi el a vállalkozástól: a lakosság alig negyede lát lehetőséget vállalkozás beindítására, miközben az uniós átlag 40% körül mozog. A tehetősebb és szemfülesebb vállalkozók az adóparadicsomokba menekítik pénzüket: csak az elmúlt tíz évben több mint 200 százalékkal nőtt az adóparadicsomokba települő szlovákiai cégek száma. Akiknek erre nincs lehetőségük, azok a puszta létükért küzdenek, az állam ugyanis egyre több pénzt próbál meg kisajtolni belőlük. Míg tíz éve 15 milliárd eurót hajtottak be az adófizetőktől, idén ez meghaladja a 22 milliárdot. így az a napokban megjelent elemzés sem okozott meglepetést, amely szerint egyre több kisvállalkozás nem fizeti be az áfát. A számuk az elmúlt pár hónapban több mint a tizedével nőtt, miközben a legtöbb ilyen vállalkozás a déli, magyarok által is lakott megyékben található. Az elemzés kidolgozói is elismerik, hogy az adóelkerülő cégek többsége legfeljebb egy-két alkalmazottat foglalkoztat, és az adót többnyire nem azért nem fizetik be, hogy átveijék az államot, hanem azért, mert nincs miből. Fico ugyan tovább büszkélkedhet az ország gazdasági teljesítményével, örömkönnyekkel és százmilliós dotációkkal fogadhatja a nagy külföldi beruházókat, ám ha tartósan ilyen mostohán bánik a hazai kisvállalkozókkal, az hosszabb távon megbosszulhatja magát. Rengeteg olyan sportolóról olvashattunk már, aki betegen, doppingszerekkel teletömve állt a pályára, ahol aztán a legváratlanabb pillanatban érte utol a kaszás. — (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Ausztria betiltaná a burkát Vita kezdődött Ausztriában a muszlim női viselet, a burka szabályozásáról, egy alkotmányjogász szerint nincs jogi akadálya a betiltásának. A burka viselése határozottan gátolja a beilleszkedést - jelentette ki Sebastian Kurz külügyminiszter, néppárti politikus az Österreich című lapnak adott nyilatkozatában. A burka általános betiltását viszont alkotmányjogilag problémásnak tartja Wolfgang Sobotka belügyminiszter, Kurz párttársa. Azonban alkalmi jelleggel szerinte is korlátozni lehet a viseletét, autóvezetésnél, utazásnál vagy tüntetésen való részvétel esetén. A burka betiltását észszerűnek nevezte Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) államföjelölt- je. A párt alsó-ausztriai frakcióvezetője, Manfred Haimbuchner szerint a tilalom azt szolgálná, hogy köztéren mindenki azonosítható legyen. Az Österreichnek Ludwig Ada- movich alkotmányjogász kifejtette, hogy a burka tiltása összeegyeztethető az emberi jogok európai egyezményével is: az Európai Emberi Jogi Bíróság 2014-es döntése értelmében a tagállamok szabadon dönthetnek a kérdésben. A fejkendőt nem lehet megtiltani, azonban az arc teljes el- fátyolozását igen, hiszen a rendőrnek vagy a bírónak látnia kell az arcot - mondta. Már évekkel ezelőtt is vitáztak Ausztriában erről a kérdésről, az FPÖ fejkendőtilalomról 2014-ben beadott kezdeményezését az osztrák parlament elutasította. Ausztriában nemrég egy muszlim közjegyző feljelentette egykori munkáltatóját vallási diszkrimináció miatt, és 7000 eurós kártérítést követelt, mivel arcának elfátyolozása miatt megfosztották állásától. A Legfelsőbb Bíróság júliusban a munkáltatónak adott igazat. Az indoklás szerint ugyan szabadon kifejezhető a vallási meggyőződés, azonban a látható és szabadon hagyott arc az emberek közötti kommunikáció alap- feltétele. Ausztriában nem szabályozzák az utcai megjelenést, sem az arc elfátyolozását. Azonban egyes esetekben, például a személyek gyanús viselkedésekor felülbírálhatják az általános gyakorlatot. A gyülekezési törvény pedig arról rendelkezik, hogy nyilvános eseményeken, tüntetéseken és futballmeccseken eltakart arccal nem lehet részt venni. Az egész testet elfedő fürdőruha, a burkini viselését eddig az alsóausztriai Melk, Komeuburg és Hamburg fürdőiben tiltották be. Ausztriában az év eleji adatok szerint 600 ezer muszlim él. Becslések szerint 15 év múlva 900 ezren lesznek, és a 8,5 milliós lakosság tíz százalékát teszik ki. 1991-ben 160 ezer, a hetvenes évek elején pedig 23 ezer muszlim volt az országban. (MTI) Híd az aknamezőn LAJOS P. JÁNOS A hogy várható volt, a Híd parlamenti frakciója befogadja a Sietből távozó öt képviselőt. Látszólag win-win helyzet: jó a Hídnak, jó az 5 képviselőnek és jó a kormánykoalíciónak is. De tudjuk, az ördög a részletekben rejtőzik. A Híd kap 5 képviselőt, számbelileg ezzel ugyanolyan erős lesz, mint az SNS. A márciusi 6,5 százalék, ami 11 képviselői helyet eredményezett, kudarc volt a párt számára, és Simon Zsolt kilépésével a parlamenti klub 10 főre apadt. Bugár elérte, hogy Hmčiarék egyénileg lépnek be a klubba, nem alakíthatnak platformot, egyszerű frakciótagok lesznek. Igaz, a Híd-frakció nemzetiségi összetétele megváltozik, az eddigi két szlovák képviselőhöz jön még négy, plusz Cséfalvay Katalin, de ez még kezelhetőnek tűnik. A kérdés, hogy valóban beilleszkednek-e a frakcióba, és milyen elképzeléseik vannak további politikai pályájukkal kapcsolatban. Most úgy fest, az exseiťesek legfeljebb a választási ciklus végéig lesznek a politikai porondon, és új párt alapítása reménytelen ötletnek tűnik. Lehet, hogy az ötökből néhányan később megpróbálnak belépni a Hídba, ez viszont feszültséget eredményezhet köztük és a régi hidas képviselők között. Kérdés az is, mit kértek Hmčiarék cserébe azért, hogy a Híd-frakciót erősítik, mert nehezen hihető, hogy semmit - ahogy azt a sajtótájékoztatón állították. A Híd-frakció gyarapodásának fő hozadéka a közlekedési tárca megszerzése lesz, ez már többé-kevésbé biztosra vehető. A tárca felügyeli az autópályák építését, egyben a régiófej lesztést is irányítja, s ez utóbbi különösen fontos feladatkör a Híd szempontjából. Ugyanakkor a tárca irányítása - amellett, hogy hatalmas lehetőség - komoly veszélyeket is rejt. Az autópálya-építéseket hosszú távú tervek alapján végzik, már most tudni, hogy a következő három és fél évben merre fognak építkezni, ezen az új hidas miniszter nem változtat. A hangsúlyokat kissé áthelyezheti, tervezheti tovább a déli autópályákat, beleszólhat a nyomvonalak irányába, de az R7-es mellett komolyabb útépítéseket délen aligha tud elérni. Még nagyobb veszély, hogy az autópálya-építés jobbára Smer- közeli vállalkozók kezében van (Váhostav - Juraj Široký, Doprastav - Miroslav Výboh). Ilyen környezetben a hidas miniszter úgy érezheti magát, mintha aknamezőn sétálna, és aknamezőn sétálni három és fél évig - ha kitart a koalíció - nem leányálom. És biztos lehet benne, hogy néhány akna fel is robban, nem csak az autópályák mentén. A tárcához számos nagyvállalat tartozik, a vasút, a repülőterek... Ha tehát a posztra nem áldozati bárányt akar küldeni a Híd, akkor egy nagyon ügyes menedzsert kell találnia, aki nem ijed meg attól, hogy milliárdos üzleteket kell felügyelnie, és emellett a Smer nyomását is el kell viselnie. A kormánykoalíció szempontjából mindenképp jó, hogy a soraiban marad az öt képviselő. Már az is nehezen kezelhető helyzet volt, hogy a Siefnek kormánypártként nem volt parlamenti frakciója. Az ötök párt és frakció nélkül teljesen irányíthatatlanokká váltak volna. Most csak az volt a kérdés, melyik kormánypárthoz csatlakoznak, és bár azt hangsúlyozzák, a Híd programja nagyon közeli számukra, de valószínűleg a Smer vagy az SNS programj ában is találtak volna közös elemeket. Bugáréknak tehát nem volt túl sok választásuk, és minden azon múlik, tudnak-e élni a helyzet adta lehetőségekkel. FIGYELŐ Négymillió voks kell a Fidesznek A Figyelő e heti számában Vérre megy cimmel jelent meg cikk a magyarországi kvótanépszavazásról. A kormánypártok kommunikációjára rálátó forrásokkal beszélt a lap arról, mit jelent az október 2-i referendum a Fidesz és Orbán Viktor számára, mire lehet számítani a kampányban, mi a tét, mik a várakozások. Nem igaz, hogy Orbán Viktor számára irreleváns a részvételi arány, négymillió szavazó felett lenne igazi győzelem, és Orbán uniós referendumcunamiban bízik. A cikk legfontosabb állításai: A miniszterelnöknek igenis nagyon fontos a részvételi arány: a Fidesznek kizárólag az jelentené a győzelmet, ha legalább négy millióan elmennének szavazni, és úgy nyernének a nemek. A kampány szeptember elsejétől fog igazán beindulni. Vége lesz az olimpiának és a politikai uborka- szezonnak is. Minden miniszter, államtitkár országjárásra indul majd, és elvárják tőlük, hogy teljes erőből mozgósítsanak a nemmel szavazásra. Orbán Viktor arra számít, hogy ha a nemek meggyőző fölénnyel nyernek, akkor más országok is utánozni fogják a magyar példát, referendumcunami indul Európában. Leginkább a V4-ektől várja azt, hogy ha nem is rendeznek népszavazást, de minden fórumon támadják majd az EU döntését a kötelező kvótákról. Az ellenzéki pártok megosztottsága (az MSZP és a DK otthon- maradásra biztat, ajobbikosokat nemmel szavazásra kéri a párt, a Liberális Párt szerint el kell menni és igennel szavazni) a Fidesznek kedvez. A felmérések szerint sikeresen átment a köztudatba az a kormányzati üzenet, hogy a függetlenség a tét, Brüsszel nem dönthet a magyarok feje felett. A Tárki felmérése szerint a felnőtt lakosság 37 százaléka mondja azt most, hogy biztosan elmegy szavazni, és további 27 százalék valószínűnek mondja a részvételét. (ú)
