Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-19 / 194. szám, péntek
2 | KOZELET 2016. augusztus 19. | www.ujszo.com Anyasági mellett nem dolgozhat a képviselő Nicholsonová kezdeményezésére a parlamentben hamarosan gyereksarok is lesz (Jozef Jakubčo felvétele) Lőttek a vonatokon Kotleba őrjáratainak LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Nem végezhet képviselői munkát az a parlamenti képviselő, aki igényli az anyasági segélyt. Ám ha nem kéri az állami juttatást, kaphatja tovább a fizetését. A napokban Cséfalvay Katalin siet’es parlamenti képviselő erősítette meg, hogy gyereket vár, de hamarosan szülni fog Lucia Duríš Nicholsonová, az SaS képviselője is. A társadalombiztosításról szóló törvény alapján a képviselőknek is jár az anyasági segély. „A képviselői fizetésből a képviselők fizetnek társadalombiztosítási járulékot, ezért jár az anyasági támogatás, ami állami juttatás” - írta kérdésünkre Éva Kliská, Andrej Danko házelnök szóvivője. Ha azonban a képviselő kérvényezi az anyaságit, akkor nem jár neki a képviselői fizetése, és nem élhet a mandátumával sem, vagyis nem szavazhat a parlamentben. „Az anyasági betegbiztosítási támogatás, ennek folyósítása idején a képviselőnő nem élhet mandátumával” - magyarázta Kliská. Arra azonban semmilyen jogszabály nem kötelezi a képviselőt, hogy kérvényezze az anyaságit. Csak az a kérdés, hogy milyen hosszú ideig akar gyermeke mellett maradni a szülés után, illetve milyen hosszú ideig akarja otthon nevelni gyermekét. A képviselő hiányzásának igazolását ugyanis meglehetősen lazán szabályozza a házszabály. Ha a képviselő a plenáris ülésről hiányzik, akkor hiányzását a házelnöknek igazolja, ha a bizottsági ülésről, akkor a bizottság elnökének. „Az igazolásban feltünteti, hogy milyen okból hiányzik, és a hiányzásának várható hosszát” - idézte a házszabályt Kliská. A házszabályban arról nincs szó, hogy milyen okok az elfogadhatóak, illetve milyen okok esetén utasíthatja vissza a házelnök vagy a bizottság elnöke az igazolást. „A házszabály a tartós hiányzást nem szabályozza” - magyarázta a szóvivő. A képviselői mandátum gyakorlását azonban már nem korlátozza a gyermekgondozási segély folyósítása. Ezt a támogatást az anyasági helyett is kérheti a képviselő. „A gyes állami támogatás, és jogosult rá a képviselő a képviselői munkája mellett, vagyis a képviselői fizetésének a folyósítása mellett is” — válaszolta lapunknak Kliská. A néhány hónapos gyermeket a képviselőnő már a parlamentbe is beviheti majd, Lucia Duriš Nicholsonová, a parlament alelnöke — az alelnöki irodájában - gyereksarok létrehozását tervezi. „A gyereksarkot minden képviselőnő használhatja majd” - írta Kliská, azt azonban nem pontosította, hogy a gyerekekre ki fog vigyázni a gyereksarokban, amíg az anyukák képviselői munkájukat látják el. Úgy tűnik, rövidesen befellegzik Merian Kotleba vasúti őrjáratainak. A kormány szerdai Ulásán elfogadott törványmidosítás szerint ugyanis a közrendet a vonatokon is vasútállomásokon csak a rendőrség és az üzemeltető által megbízott személy felügyelheti. A módosítást az igazságügyi minisztérium és a belügyi tárca készítette elő. Lucia Zitňanská igazságügyi miniszter megerősítette, hogy a módosítás kifejezetten Kotleba pártjának aktivitásai ellen irányul. „Senki sem helyettesítheti ebben az országban a rendőrséget, s még csak nem is tehet úgy” - nyilatkozta a miniszter. Az új szabályozás büntetésekkel is számol - tette hozzá. Azt azonban nem gondolja, hogy a probléma teljesen megoldódik. Véleménye szerint az ĽSNS-hez hasonló pártok azt a benyomást akarják kelteni, hogy az állam nem működik, és ha egy ajtó bezárul előttük, minden erejükkel azon lesznek, hogy találjanak egy másikat. A vasúti őrjáratokat a ĽSNS zöld trikós „rendfenntartói” még áprilisban kezdték, mikor egy általuk „cigány szélsőségesnek” nevezett elkövető megtámadott egy lányt az Érsekújvárból Zólyomba tartó vonaton, és elvette a pénztárcáját. Az őrjáratokat Kotlebáék nagyon komolyan vették, kampányeszközként használták, sőt, „dokumentumfilmet” is forgattak róla - parlamentbe kerülésük óta ez a tevékenységük kapta a legnagyobb sajtónyilvánosságot. A Szlovák Vasúttársaság megpróbált fellépni ellenük, megtiltottak minden olyan tevékenységet a vonatokon, ami nem függ össze a tömegközlekedéssel, és betiltották a pártok népszerűsítését. Kotlebáékat azonban ez nem érdekelte különösebben, és augusztus elején bejelentették, folytatják a járőrözést, és ősszel Nyugat-Szlovákiára is kiterjesztik tevékenységüket. (TASR, fm) Kiűzik a vonatokról a LSNS zöld tri- kósait (SITA-feivétel) RÖVIDEN Szigeti-per: darázs miatt elnapolva Pozsony. Meglepő ok miatt napolta el tegnap a Pozsonyi III. Járásbíróság bírója Szigeti László volt MKP-s képviselő költségvetési csalás ügyében indított perének tárgyalását: a bírónőt ugyanis szemen csípte egy darázs. „Nézzék meg, én nem látok semmit, sajnálom, de így egyszerűen nem vezethetem az ülést. Sajnos a darázs rossz időpontot választott a csípésre” - mondta a bírónő az újságíróknak, miközben nagy napszemüvegét felemelve mutatta a jelenlevőknek megdagadt arcát. A tárgyalást novemberre napolta, a pontos időpontot később fogja nyilvánosságra hozni. (dem) Kotleba lett az óv homofóbja Pozsony. Marian Kotleba, a ĽSNS elnöke nyerte el idén az Év homofóbja díjat, amiért választási kampányában azzal akarta korlátozni a szexuális kisebbségek jogait, hogy a témáról tilos legyen tájékoztatni a médiában. Az Emberi Jogi Intézet és a Szivárványos Szlovákia szervezetek internetes szavazásán több mint 16 ezer ember szavazott, Kotleba nyolc százalékkal előzte le a Sme Rodina elnökét, Boris Kollárt, akit az alábbi kijelentése miatt jelölték: „Egy családot csak apa, anya és gyerekek képezhetnek. Maximum anya, anya, anya, anya, anya, anya, anya, anya és az én gyerekeim. Két meleg és gyerek? Undorító”. (TASR) A tárca 241 ezres kártérítést fizetett Pozsony. Több mint 241 588 euró kártérítést fizetett ki az igazságügyi minisztérium az elmúlt másfél évben az elvesztett bírósági perek miatt. A legtöbb pert azokkal szemben veszítette el, akik kártérítést követeltek a közhatalommal való visszaélés miatt. Az igazságügyi minisztérium 2015 elejétől 43 bírósági pert veszített el, azonban a megnyert perek aránya ennél jóval magasabb volt. (TASR) Megsértették a roma fiú jogait Strasbourg. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a szlovák hatóságok nem vizsgálták ki megfelelően a 2010-ben rendőrök által elkövetett roma fiú elleni erőszakot. A panaszos szerint a rendőrállomáson őt és két társát a rendőrök fizikailag és pszichikaiig bántalmaztak, és 13 órán át fogva tartották. A roma fiú családja csak 2011-ben fordult a hatóságokhoz, amelyek bizonyítékok hiányára hivatkozva nem indítottak vizsgálatot az ügyben. Később a bíróságok is arra a következtetésre jutottak, hogy a rendőrök nem követtek el erőszakot, ezért nincs ok vádemelésre. Az EJEB szerint Szlovákia megsértette a romai fiú alapvető jogait. Nem ez az első eset, hogy egy nemzetközi intézmény vagy bíróság bírálta a szlovák rendőrség brutális fellépését a roma kisebbség ellen. (TASR) Már az Európai Parlament előtt van Tamás Ilonka ügye BrUsszel/Rimaszombat. Az Európai Parlament (EP) elfogadta és megkezdte a Tamás Ilonka-ügyben benyújtott petíció kivizsgálását - közölte Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke. A tanács több mint egy éve nyújtott be a panaszt Tamás Ilonka és jogfosztott társai ügyében. „A 104 éves Tamás Ilonka örömmel fogadta a hírt, de nem érti, miért kellett ennyi időt várni a befogadásra, hiszen teljesen egyértelmű jogsértéseket tár fel a petíció” - mondta Lomnici Zoltán. Az idős asszony több mint hat évvel ezelőtt fordult az EMT-hez, mert miután felvette a magyar állampolgárságot, Szlovákiában minden jogától megfosztották: törölték a lakcímnyilvántartásból, megvonták a választójogát és érvénytelenítették a személyi igazolványát. Közölte, a petíciós bizottság határozott arról, hogy előzetes vizsgálatra kéri fel az Európai Bizottságot, és kérik a szlovák hatóságok álláspontját. Lomnici Zoltán szerint most érdemi vizsgálat indulhat az ügyben. Az első Fico-kormány, a magyar könnyített honosításra reagálva, szigorította az állampolgársági törvényt. A 2010-ben elfogadott módosítás miatt eddig már több mint ezren veszítették el szlovák állam- polgárságukat. Tamás Ilonka tavaly februárban fordult beadvánnyal jogorvoslat megvonása és a magánélet ellehetetlenítése címén a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel Szlovákiában az összes jogorvoslati lehetőség kimerült számára. (MTI, ie) Értelmetlen statisztika a munkanélküliségről LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Míg a szociális ügyi miniszter szerint a statisztikai adatok is igazolják, hogy sokan csak azért fogadják el a felajánlott munkát, hogy rövid idő után ismét beadják felmondásukat, s munka- nélkülinek jelentkezzenek, Viliam Páleník, a Foglalkoztatási Intézet igazgatója úgy véli, ezeket az országos adatokat nem lehet általánosítani. „Kérdés, hogy a visszaélést egy alsó középosztályba tartozó pozsonyi, vagy egy roma telepen élő ember követi-e el” - mondta , lapunknak. Szerinte ugyanis régiónként eltérő az emberek motivációja. „Annak van értelme, hogy a munkahely irányába tereljék a munkanélkülieket, de annak nincs értelme, hogy akkor is kihúzzák őket a nyilvántartásból, ha nincs munkájuk - magyarázta Páleník. - Ezt én a »magyar útnak« nevezem, ahol a munkanélküliek aránya hasonló a szlovákiaihoz, de a hivatalos munkanélküliségi arány a szlovákiainak a fele. Ők »sikeresek« voltak abban, amit most a szlovák kormány igyekszik elérni.” Magyarországon ugyanis kötelező a közmunka, amiért a munkanélküliek a minimálbérnél jóval alacsonyabb fizetést kapnak, és aki közmunkát végez, az nem számít munkanélkülinek - 2015-ben havonta több mint 200 ezren végeztek közmunkát. „Nem lehet azt mondani, hogy annak a módszernek lenne értelme, egyedüli eredménye, hogy a hivatalos munkanélküliségi adat Magyarországon alacsonyabb” - mondta a szakértő. Szerinte a foglalkoztatás növelésére kellene törekedni, amit a 2020-ig érvényes, 72 százalékos foglalkoztatottságot előíró kormánystratégia is tartalmaz. Itt még mindig óriási a lemaradásunk, a 2014-es adat 61,0 százalék. Németországban ez az adat 73 százalék feletti, de Ausztriában is magasabb 71 százaléknál. Nem kizárt, Szlovákia úgy próbálja csökkenteni a munkanélküliek számát, hogy kötelezővé teszi a közmunkát. Aki ilyen munkát fog végezni, azt kihúznák a munkanélküliek nyilvántartásából. (jánKrošiák felvétele)
