Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-17 / 192. szám, szerda

181 SPORT 2016. augusztus 17.1 www.ujszo.com Nyerő napot fogtak ki Aranyérmet nyert a Szabó Gabriella, Kozák Danuta kajakos duó 500 méteren a riói olimpia keddi versenynapján. Az aktuális világ- és Európa-bajnok kettős rendkívül nagy küzde­lemben harcolta ki az első helyet, a címvédő németeket pár centivel megelőzve végzett az élen. Magyar egység 2004 és 2008 után harmadszor győzött eb­ben a számban nyári játékokon. A döntő előtt Baráth Etele, a ma­gyar szövetség elnöke elmondta, hogy Kozák Danuta jobban van, hasmenése már elmúlt. Ezzel együtt kérdéses volt, hogy mennyit vett ki belőle a hétfő éjszakai rosszullét. A rajttól a német Franziska We­ber, Tina Dietze kettős jött el a leg­jobban, de szorosan tapadt rá a mel­lettük lapátoló magyar egység. Fél­távnál már Szabóék haladtak az élen, akárcsak 200 méterrel a cél előtt, ko­rántsem volt azonban megnyugtató az előnyük, ráadásul a lengyelek, Karolina Naja és Beata Mykolaj- czyk is „képbe kerültek.” A végére öldöklő küzdelem alakult ki, amely­ben a magyarok vissza tudták verni a németek támadását, és minimális különbséggel elsőként haladtak át a célvonalon. Beérkezésükkor nem is tudták, hogy elsők lettek. „Biztos?” - kérdezte Szabó Gab­riella, miután kiszálltak a hajóból, Kozák Danuta pedig a stégre ülve próbálta kifújni magát. Majd össze­ölelkeztek és fogadták a riválisok gratulációt. „Nem tudtuk, hogy győztünk-e, olyan kicsi volt a kü­lönbség. Sejtettük, hogy ez lesz, két napja az utolsó húsz méterről beszé­lünk -jegyezte meg Szabó Gabriel­Szabó Gabriella és Kozák Danuta mindent kiadott magából (MTI-felvétel) la. - Nem ehhez vagyunk hozzá­szokva, kicsit elkényeztettük ma­gunkat a korábbi versenyeken.” Kozák Danuta, aki az elmúlt na­pokban betegséggel küszködött, azt mondta, a tegnapelőtti „kemény éj­szaka” volt: „Az előfutam után Gabi hozott vissza a stégre, annyira nem voltam jól. De sikerült kialudnom magam, az orvos sokat segített, ugyan nem voltam még százszázalékos ál­lapotban, de közel voltam hozzá.” Társa szerint minden körülmények megbíznak egymásban. „Tudom, hogy ha Dana beteg, akkor is szívét- lelkét kiteszi. Másrészt, ha úgy van megírva, hogy betegen kell verse­nyeznünk, s esetleg úgy nem sikerül, akkor sajnos ez a sorsunk. Bíztam ab­ban, hogy rendbe leszünk, s rengete­get segített Dana párja, aki nyugta­tott, hogy Dana rendben lesz. Reggel látszott, hogy mindketten nyerő na­pot fogtunk ki, mindkettőnkön lát­szott, hogy nem bízzuk a véletlenre. Igaz, kévésén múlott, de ez így ke­rek” - tette hozzá Szabó Gabriella, aki második olimpiai elsőségét szerezte. Az immár háromszoros ötkarikás bajnok Kozák nagyon örült, hogy túl vannak a versenyen: „Ma azért ki tudtam aludni magam, s lejött rólam az a teher, hogy nem vagyok olyan állapotban, mint szoktam lenni. De annyit edzettünk, hogy meg tudtuk oldani így is.” (MTI) Farkas Vince kitalált az útvesztőből Farkas Vince a Öl­esek 1000 méteres számának B­döntőjében a 3., összetettben tehát a 11. helyen végzett a riói olimpián. A somorjai kenus elégedett volt a keddi versenyzésével, úgy érezte, kitalált az útvesztőből. Farkasnak a hétfői előfutamok és középdöntők előtt nagyon rossz éjszakája volt. „Nem tudtam alud­ni, csak forgolódtam, és rémálma­im is voltak. És utána egész nap is úgy éreztem, mintha egy erdőben bolyongnék, nem tudtam kitalálni az útvesztőből. Mára azonban tel­jesen felébredtem ebből a rossz álomból, magamra találtam, és jól is ment a versenyzés” - mondta a 23 éves kenus, aki első olimpiáján vesz részt, és csak egy hónapja tudta meg, hogy utazhat, mivel Moldávia nem használta ki a kvó­táját. „Mindent kiadtam magamból, az egész fütam során nem is mertem kinézni az ellenfelekre. Elégedett vagyok az eredménnyel, nem akartam a negyediknél rosszabb helyen zárni, hogy benne legyek az első 12-ben” — nyilatkozta Farkas, aki a fütamában legyőzte a kanadai Mark Oldershaw-t, aki négy éve bronzérmes lett ebben a számban, valamint a párosban többszörös vb- és Eb-érmes magyar Vasbá­nyai Henriket is, akit utóbb kizár­tak. Az első olimpia nagy motiváci­ót ad Farkasnak a tokiói felkészü­lésre. „Kétféle sportoló van, van, akinek rakétaként ível felfelé a pá- lyaíútása, másoknak több idő kell, hogy beéljenek. Azt hiszem, én az utóbbiba tartozom. Abba kellett hagynom a kenuzást ahhoz, hogy rájöjjek, mit is akarok csinálni. Egy darabig jegyszedő voltam a disz­kóban, mert megvolt hozzá az al­katom, aztán rádöbbentem, hogy kenuzni akarok” - idézte fel pá­lyafutása nehezebb pillanatait Farkas, aki élete legnagyobb sike­rének tartja riói eredményét. Farkas Vince útban a cél felé (TASR) Hogyan raboltunk el egy taxist? Valóra vált Gelle Péter rémálma RIÓI NAPLÓ BŐDTITANILLÁTÓL Csak nehogy valami ráragad­jon a hajóra! Ettől rettegett Gelle Póter az olimpia előtt. A párkányi származású kajakos­nak a riói Lagoa-stadionban valóra vált a rémálma, a KI 1000 m döntőjében utolsó lett - a mixzónában szomorúan mutatta a hajót fékező hínárral összetekeredett falevelet. Gelle nem rajtolt túl jól, de lemaradása nem volt vészes, azonban hátránya egyre csak nőtt, a cél­ba a nyolcadik helyen, utolsóként ért be, több mint 9 másodperccel le­maradva a győztes spanyol Marcus Waltz mögött. Utóbb kiderült, a táv első negyede után szedte össze a le­velet. „Ez az ajándék várt 250 mé­ter után. Nagyon piszkos volt ott a víz, tele levelekkel, hínárral. Ki sem lehetett kerülni őket. Ahogy belé­jük futottam, máris éreztem, hogy a hajó rándul egyet, és azonnal las­sulni kezdtem. Lelkileg is kizök­kentett ez a helyzet, mert előre megmondtam, hogy a hínár a leg­nagyobb favoritot is kikészítheti. Nem tudtam rákapcsolni, rettene­tesen lefékezett” - nyilatkozta Gel­le Péter. A 31 éves versenyző ideális kö­rülmények között pontszerző hely­ben bízott, és mivel jól érezte magát a verseny napján, maga is kíváncsi­an várta, mire lesz képes. Végül nem tudta kiadni magából a maximumot. „Hittem benne, hogy a végét meg­nyomom, de azzal a levéllel nem na­gyon lehetett” - csóválta a fejét a csalódott Gelle. Nem állítja, hogy a pálya nem volt szabályszerű, de szerinte egy olim­pián ilyesminek nem kellene előfor­dulnia. A rajt előtt még egyszer vé­gignézte a pályát, és akkor nem lá­tott leveleket és hínárt, annál kelle­metlenebb meglepetésként érte a „szuvenír”. „Legyek akár nyolcadik is, de úgy, hogy szoros versenyen min­dent kiadtam magamból, nem így...” - mondta zaklatottan Gelle, aki már Tokióra gondol: „Ezután a verseny után mindenképpen foly­tatni akarom. Nagyon bánt, hogy ez a riói verseny így sült el, nemcsak magam miatt, hanem mindazok miatt, akik szurkoltak nekem, hit­tek bennem.” (bt) DOBOGÓSOK ■ Atlétika Férfi 800 m: 1. Dávid Rudisha (kenyai) 1:42,16; 2. Taufik Mah- lufi (algériai) 1:42,61; 3. Clayton Murphy (amerikai) 1:42,93. Férfi rúdugrás: 1. Thiago Braz da Silva (brazil) 603 cm; 2. Ren- aud Lavillenie (francia) 598; 3. Sam Kendricks (amerikai) 585. Női kalapácsvetés: 1. Anita Wlodarczyk (lengyel) 82,29 - vi­lágcsúcs; 2. Csang Ven-hsziu (kínai) 76,75; 3. Sophie Hitchon (brit) 74,54; ...19. Martina Hrašnová (szlovák). Női 400 m: 1. Shaunae Miller (Bahama-szigeteki) 49,44; 2. Allyson Felix (amerikai) 49,51; 3. Shericka Jackson (jamaicai) 49,85. Női 3000 m akadály: 1. Ruth Jebet (bahreini) 8:59.75; 2. Hyv- in Jepkemoi (kenyai) 9:07.12; 3. Emma Coburn (amerikai) 9:07.63. ■ Birkózás Kötöttfogás 85 kg: 1. Davit Csakvetadze (orosz); 2. Zsan Be- lenyuk (ukrán); 3. Denis Kudla (német); 3. Dzsavid Hamzatov (fehérorosz);... 5. Lőrincz Viktor (magyar). Kötöttfogás 130 kg: 1. Mijaín López (kubai); 2. Riza Kayaalp (török); 3. Sabah Shariati (azerbajdzsáni). Kerékpár Férfi omnium, 40 km-es pontverseny: 1. Elia Viviani (olasz) 207; 2. Mark Cavendish (brit) 194; 3. Lasse Norman Hansen (dán) 192. ■ Kajak-kenu Férfi C1 1000 m: 1. Sebastian Brendel (német) 3:56,926; 2. isaguias Queiroz (brazil) 3:58,529; 3. Serghei Tarnovschi (moldovai) 4:00,852;... 11. Farkas Vince (szlovákiai). Férfi K1 1000 m: 1. Marcus Walz (spanyol) 3:31,447; 2. Josef Dostál (cseh) 3:32,145; 3. Roman Anoskin (orosz) 3:33,363; ... 8. Gelle Péter (szlovákiai) 3:40,691;... 10. Kopasz Bálint (magyar). Női K2 500 m: 1. Szabó Gabriella, Kozák Danuta (magyar) 1:43,687; 2. Franziska Weber, Tina Dietze (német) 1:43,738, 3. Karolina Naja, Beata Mikolajczyk (lengyel) 1:45,207. Női K1 200 m: 1. Lisa Carrington (új-zélandi) 39; 864; 2. Mar­ta Walczykiewicz (lengyel) 40,279; 3. Inna Osypenko- Radomska (azeri) 40,401;... 9. Douchev-Janics Natasa (ma­gyar); 10. Martina Kohlová (szlovák). ■ Lovaglás • Díjlovaglás, egyéni: 1. Charlotte Dujardin (brit) 93.857; 2. Isa- bell Werth (német) 89.071; 3. Kristína Bröring-Sprehe (német) 87.142. ■ Ökölvívás Férfi 91 kg: 1. Jevgenyij Tyiscsenko (orosz); 2. Vaszilij Levit (kazah); 3. Erislandy Savón (kubai). ■ Súlyemelés Férfi 105 kg: 1. Ruslan Nurudínov (úzbég) 431 kg (194+237); 2. Szimon Martiroszjan (örmény) 417 (190+227); 3. Alek- szandr Zajcsikov (kazah) 416 (193+227). ■ Torna Férfiak, gyűrő: 1. Petruniasz Elefteriosz (görög) 16,000; 2. Arthur Zanetti (brazil) 15,766; 3. Gyenyisz Abljazin (orosz) 15,700. Férfiak, ugrás: 1. Ri Sze Gvang (észak-koreai) 15,691; 2. Gye­nyisz Abljazin (orosz) 15,516; 3. Sirai Kenzo (japán) 15,449. Női gerenda: 1. Sanne Wevers (holland) 15,466 pont; 2. Lau- ren Hernandez 15,333; 3. Simone Biles (amerikaiak) 14,733. Rióban nem gond taxit fogni, le sem kell inteni, elég, ha az ember kissé bizonytalan arckifejezéssel áll az út szélén. A taxi gyors és viszonylag olcsó (ha többen vagyunk, főleg), és addig, amíg a Maracanába vagy a Magyar Háznak otthont adó zsokéklubba akartunk menni, minden simán is ment. De hogyan magyarázzuk el este a Copacabanától nem messze egy ta­xisnak, merre van a Bárrá 1 médiafalu, ha az annyira új, hogy még címe meg házszáma sincs? Van nálam egy térkép az olimpiai helyszínekről, de az nem igazán se­gít rajta, tanácstalanul forgatja, semmit nem ért belőle. Jön a mentőötlet - a szállásunk közelében található egy BRT-megálló, a neve Dom Bos- co, az Avenida das Américas sugárúton, ami - a helyzetet megkönnyí­tendő - csekély 30 kilométer hosszú. A taxis nem beszél angolul, csak arról tudunk kommunikálni, hogy ForcaFlamengo. Innen szép nyerni. Nem adjuk fel, és ő sem. O is érzi, ez a nap fuvaija lesz, a város másik vége, rögtön meg is áll tankolni, biztos, ami biztos. Felhív valakit, aki tud angolul, annak próbáljuk elmagyarázni, média­falu, újságírók szállása, nagyon új, tényleg nincs házszáma, nem, nem hotel, mintha egy új lakótelep lenne. Csak vigyen el a megállóig, és jó lesz. Az angolul beszélő közvetítő mindezt elmondja a sofőrünknek, aki nagyon bizonytalanul hajt tovább. Látszik rajta, nem hiszi, hogy ez a hely létezik. Az út során még egyszer megejtünk egy telefont, az Av. das América- son pedig lépésben haladunk végig, hiába mutatjuk, hogy taposson bele, mert ez a megálló történetesen a sugárút másik végén van. Eközben az anyósüléssel szemben elhelyezett kistévén kosztümös film megy Mária Teréziáról. A piroson megáll mellettünk egy busz, a sofőrünk vakarja a fejét, kér­dezi a kollégától, Dom Bosco, ilyen van? A buszsofőr profi, még azt is mutatja neki, hol kell majd letérni, bőszen bólogatunk, szuper, perfetto, Forca Flamengo, csak menjünk már. De a sofőrünk továbbra is aggódik, minden megállónál lassít, mi egyre csak mutatjuk, tovább, tovább. Az utolsó pillanatban velünk van az uni­verzum, feltűnik előttünk egy busz, ami a médiafaluba megy: kövesse azt a buszt, mutogatjuk a sofőrnek. Azt a buszt? Biztosak ebben? Csak csóválja a fejét. Látszik rajta, hogy ez a terület már jóval az ő belső térképének határain kívül van. Ez már a célegyenes, végre megérkezünk. Boldogan búcsúzunk tőle. A taxis kétségbeesett arcot vág. Reméljük, azért hazatalált.

Next

/
Thumbnails
Contents