Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-15 / 190. szám, hétfő

12 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2016. AUGUSZTUS 15. www.ujszo.com N evét Prosper Meniére francia orvos után kapta, aki elsőként írta le 1861-ben, hogy a szédülést a belső fül rendellenes működése okozza. Pontos kiváltó okai azonban a mai napig tisztá­zatlanok. A betegség jellemző tü­nete a forgó jellegű szédülés, a szemteke rezgése, amit kísérhet hányinger, hányás. Szinte mindig maximum 2 óra alatt csillapodik. Károsodik a hallóideg Emellett személyenként eltérő pana­szok társulhatnak a rohamokhoz: fülzúgás, dugulásérzés a fülben, he­ves szívverés, verejtékezés. A hallás romlása a kezdeti szakaszban átme­neti, a roham elmúltával rendeződni szokott, idővel azonban fokozatosan kialakul a hallóideg károsodása az érintett oldalon. Ritkán előfordul olyan roham is, amit nem kísér szé­dülés, csak például átmeneti hallás­csökkenés és/vagy fülzúgás alakul ki. A Meniére betegség kapcsán A betegségjellemzö tünete a forgó jellegű szédülés, a szemteke rezgése, amit kí­sérhet hányinger, hányás. endolympha (a belső fület, egyensú­lyozó szervet kitöltő folyadék) gyü- lemlik fel. Megjelenésében szerepe lehet örökletes tényezőknek, gyulla­dásnak, traumának, autoimmun betegségnek, stressznek, de általá­ban nem lehet tisztázni a kialakulás okát. Diagnózist a tünetek lefolyása, ismédődése és néhány vizsgálat alapján lehet felállítani. Egyéb szédüléses kórképnél nem jellemző, hogy a tüneteket meg­előző másodpercekben a beteg gyakran megérzi, hogy jön a ro­ham. Ez, illetve, hogy a kísérő ful­zúgás és halláscsökkenés csak az egyik oldalon jelentkezik és általá­ban a tünetek lezajlása után foko­zatosan rendeződik, szintén segíti a diagnózis felállítását. Idővel jel­lemző, hogy a szédüléses epizódok már kevésbé súlyosak, azonban a féloldali fulzúgás és a hallásvesztés Ha valakit heves szédüléses panaszok gyötör­nek, az igazán rémisztő lehet. A háttérben a Maniére betegség állhat. Ritka betegségek Tények a Rett-szindrómáról • Neurológiai rendellenesség. • Gyakran autizmusként, agyi bé­nulásként vagy nem specifikus fejlődésbeli elmaradásként di­agnosztizálják. • Az X kromoszómán található hibás gén okozza. • Szinte kizárólag nőknél fordul elő. Szemben a nőkkel, akiknek két X kromoszómájuk van, a fér­fiak egy X és egy Y kromoszó­mával rendelkeznek. Mivel a fér­fiakban az X kromoszómának nincs olyan háttérmásolata, amely kompenzálná a hibásat, az adott gén hibás változatai ha­lálos kimenetelűek a férfi mag­zatban. Ez az oka annak, hogy a Rett-szindróma szinte kizárólag nőkben fordul elő. • Világszerte számos faji és etni­kai csoportban fordul elő. • Előfordulása 1:10 000 - 1:23 000 között mozog, de az elő­fordulási gyakorisága a feltéte­lezések szerint ettől lényegesen nagyobb is lehet. • A Rett-szindróma az esetek 99,5%-ában csak egyszer fordul elő a családban. előtérbe kerül. Mivel a szédüléses epizódok teljesen váratlanul jelent­keznek, ill. változó gyakorisággal tá­madnak, a betegség előrehaladtával az érintetteknél felléphet szorongás és depresszió is. A tünetek megne­hezítik a munkavégzést, gépjármű- vezetést, a hallásromlás pedig az em­berekkel való kapcsolattartást, így jelentős pszichés stresszt is jelent a betegség. Sokszor a szédüléses roha­mok megjelenésétől való féle­lem jobban rontja a páciens pszi­chés állapotát, mint maga a beteg­ség. Ennek oldására érdemes szak­ember segítségét igénybe venni, sok betegnél a tünetek intenzitását csök­kenteni lehet a stressz, a szorongás oldásával is. Gyógyszeres kezelés A Meniére betegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, azonban különböző lehetőségek lé­teznek a tünetek megelőzésére, ke­zelésére. Gyógyszerszedés mellett jó esetben ritkulnak a rohamok, csökkenthető a forgó jellegű szédü­lés intenzitása. Hányinger, hányás ellen is lehet hatásos készítménye­ket beadni akut roham esetén, ilyenkor fontos az ágynyugalom is. Vízhajtók szedésével is kedvezően lehet befolyásolni a betegséget. Étrend, életmód A vízvisszatartás elkerülése vé­gett javasolt a sószegény étrend. Ajánlott a nikotin, koffein, alko­hol kiiktatása, a stressz kerülése, illetve gyors relaxációs módok el­sajátítása. Jó, ha a beteg megfi­gyeli, hogy milyen körülmények közön jelentkeznek a rohamok, mén ezek ismerete és kerülése se­gíthet a megelőzésükben. Műtéti és egyéb lehetőségek A forgó jellegű szédüléses tüneteket a középfülbe adott Gentamycin in­jekcióval is csökkenteni lehet, ám ezt a hallóideget károsító kockáza­tok mérlegelésével lehet csak elvé­gezni. Heveny roham esetén lehető­ség van szteroidok adására is. Ez lé­nyegesen kisebb kockázattal jár az esetleges hallásvesztés szempontjá­ból, ám hatékonysága is kisebb, de gyakran kerül bevetésre. Ha a beteg semmilyen kezelésre nem reagál, a tünetei igen hevesek, gyakoriak, te­hát csak nagyon súlyos esetben, a műtét lehetősége is szóba jön. Forrás: Budapesti Fül-orr-gége Központ • Először dr. Andreas Rett írta le 1964-ben. • Figyelmet világszerte dr. Bengt Hagberg 1983-ban megjelent első angol nyelvű közlését kö­vetően kapott. • A fejlődés a 6-18. élethónapig normálisnak tűnik. • Ezt a megszerzett beszédkész­ség és a kézügyesség elveszté­se, a fej növekedési ütemének lassulása, sztereotip, ismétlődő kézmozgások kialakulása, vala­mint a járóképesség elvesztése vagy annak nehézségei kísérik. • A kézmozgások közé tartoz­nak a kézmosó mozdulatok, a kéz csavarásai, kopogások, csapkodások, illetve a kéz szájba vétele. • További problémák közé tartoznak a görcsök, a légzési rendellenes­ségek, fogcsikorgatás, valamint a gerincferdülés. (rirosz.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents