Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-15 / 190. szám, hétfő

AUTÓ-MOTOR 2016. augusztus 15. | www.ujszo.com BL-124MH Ez a legjobb, amit a MINI Cabrio kínálatából megvásárolhatnak (Aszerző felvételei) MINI Cabrio JCW: ízléses brit ruhába öltöztetett telivór vadbika Letolt tetőnél a vártnál jobban is bezavar az utastérbe a szél, ezen a téren vannak kényelmesebb kabriók is DEMECS PÉTER Ki hitte volna, hogy a MINI még meg tud lepni. Pedig nagyon. A brit kisautó kabrió változatát már próbáltam, ám ha a tető nélküli MINI-t keresztezik a legerősebb erőforrással, a feledhetetlen élmény gyakorlatilag garantált. íme a MINI Cooper JCW Cabrio. Nem mindig sikerül úgy beter­vezni a tesztelt autókat, hogy a nyári hónapokban sikerüljön egy-két kab- riót is kipróbálni - ilyenkor ezek a legkelendőbb autók az újságírók kö­rében viszont ha sikerül, akkor az mindig nagy öröm. Különösen, ha a MINI Cabrio harmadik, felújított és modem generációját kapom. Exkluzív vászontető Ha a modellt összehasonlítjuk az elődjével, elég sok különbséget ta­lálunk. Első ránézésre is egy­értelmű, hogy az új MINI Cabrio megnőtt. Határozottan nagyobbak lettek a fényszórók, s eltérő a hűtőrács kialakítása. Ez már nem egy szerény kisautó, hanem önbi­zalommal telepumpált bika. Hiába, a 231 lóerő 231 lóerő marad, ám er­re még visszatérek. A vászontető kivitelezése egyszerűen tökéletes. Nem hiányzik róla a brit zászló mintája, ám aki azt hinné, hogy csak úgy rányomtatták, az téved. Ez a tető ugyanis kétszínű vászonból lett összefonva, a minő­ség így garantált. Praktikus és egyszerű ember révén persze rögtön az jutott az eszembe, milyen könnyen lehet róla letisztítani a ma­darak ürülékét, s hogy a textilen marad-e a nyoma. Egy hét alatt egyetlen madár sem volt hajlandó elvégezni az autóra a szükségleteit, így ezzel az információval nem tu­dok szolgálni. Bezárt tetővel a MINI a hatchback változatára akar emlé­keztetni. Fontos megjegyezni, hogy nem kell mindig teljesen lenyitni, az elülső része tetőablakhoz hasonlóan hátratolható úgy, hogy 40 centimé­teres rés marad a fejünk fölött. Az egész tető lenyitása egyébként nem tart 20 másodpercnél tovább, a ki­nyitás és visszazárás pedig 30 km/órás sebességig elvégezhető. A kabrió negatívuma, hogy az összehajtott textiltetőt nem takaij a el semmi, az autó hátsó részére gyürődik, ami főleg közelebbről szemlélve nem a legszebb látvány. Ami viszont sokkal rosszabb, hogy a tető összehajtva nagyon bezavar a kilátásba, a belső visszapillantó tü­körből a kilátás gyakorlatilag a fe­lére csökken. Ezt sajnos egy hét alatt nem igazán tudtam megszokni. Az elődjéhez képest letolt tetőnél valamivel kevésbé zavar be az utas­térbe a süvítő szél, ám az aerodina­mika terén még lenne mit javítani, ettől sokkal kényelmesebb kabriók is léteznek a világon. A MINI-ben saj­nos sildes sapkán kívül füldugóra is szüksége lesz annak, aki nem akar huzatot kapni. Kár, hogy a dizájnt ezen a téren előnyben részesítették a parktikummal szemben, ugyanis az utastérben a szél már 50 km/óránál is nagyon zavaró tud lenni, s ez elég sokat elvesz a kabriós vezetés élmé­nyéből. A vadorzó Az utastér természetesen másolja a John Cooper Works sorozat elemeit, az ajtó peremén és a sebességváltó al­ján található jelölésektől egészen a sportos ülésekig. Azt, hogy minden minőségi és első osztályú, nem kell hangsúlyozni. A második generáci­óhoz képest az utastér érezhetően szellősebb. Már a hátsó üléseken is különösebb gondok nélkül elférnek az alacsonyabb utasok, bár ilyenkor az első üléseket kicsit előre kell tolni. Meglepetést fog okozni a cso­magtér, amely hivatalosan 160 lite­res és felhúzott tetővel a klasszikus hatchbackhez képest még 4 literrel tágasabb. Számok szintjén tehát a csomagtér nagyon jól mutat, a tér praktikus kihasználásával viszont már valamivel rosszabb a helyzet. Ugyanúgy, mint a múltban, a kabrió rakodóteréhez egy lenyíló kis ajtó vezet, az elénk táruló nyílás pedig csak korlátozott nagyságú holmi el- pakolására ad lehetőséget. Az általam tesztelt John Cooper Works kisautóban van a legerősebb, 170 kW (231 LE) teljesítményű erő­forrás. A 320 Nm-es motor 1250-4800 fordulatszámnál elérhe­tő, automata sebességváltóval 6,3 másodperc alatt éri el a 100 km/órát. Néha már szinte ijesztő, milyen erő és dinamika rejlik ebben a kisautó­ban. A gyorsulás, az éles kanyarok, az agresszív vezetés - ez az, amit a MINI JCW Cabrio igazán szeret, még akkor is, ha összesítve a tető nélküli változat veszít merevségé­ből, amit főleg a kanyarokban érez­ni. Az alváz épp ellenkezőleg sokkal merevebb, ám szubjektív benyomá­som szerint ezen a téren is előrelé­pés történt, s a MINI már jobban nyeli a fővárosi utak egyenetlensé­geit, mint korábban. A dinamikával annak ellenére sincs gondja, hogy a hatchbackhez képest a kabrió 120 kilóval nehezebb, ami körülbelül 10 százalékos súlytöbbletet jelent. Összegezve ós aláhúzva Az új MINI Cabrio tulajdonosá­nak ezzel a modellel határozottan kevesebb gondja lesz, mint az elő­zővel, tehát érdemes lecserélni a ré­git újra. A JCW jelölésnek köszön­hetően igazi agresszív kisbikát kap az ember ízléses brit csomagolás­ban. A dinamikát az autó túlsúlya sem zavaija. Négy utas sokkal ké­nyelmesebben elfér az autóban, több hely van a csomagtérben, a vászon­tető gyorsan és halkan mozgatható. A tervezőknek még javítaniuk kel­lene azon, hogy az utastérbe ne fúj­jon olyan erőteljesen a levegő, ha nyitva van a tető. Az autó merevsé­gét, s azt, hogy az útbuckákon gyak­ran megugrik, meg kell szokni, ez az autó ugyanis ilyen kivitelezésben sosem lesz más. S ez így van rend­jén. Leendő tulajdonosai pedig sze­rintem hajlandók lesznek ilyen kompromisszumokat kötni.

Next

/
Thumbnails
Contents