Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-15 / 190. szám, hétfő
www.ujszo.com I 2016. augusztus 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Procházkát az olimpiára A rövidtávú politikai öngyilkosság nagymestere M áig nem értem, hogyan lett Radoslav Procházka harmadik a legutóbbi államfőválasztáson. Igaz, nagyon korán, már az előző év nyarán kampányolni kezdett, plakátjairól pedig nem a korábban megismert szerény, visszafogott, szűkszavú, szemüveges kereszténydemokrata alkotmányjogász figyelt, hanem egy extravagáns, tettre kész alak, de olyan pofával, mintha valamelyik Monty Python filmből szalajtották volna. Sokan mondták 2014 márciusában, hogy a szlovák államfőválasztás legnagyobb nyertese nem is Kiska, hanem Procházka. Harmadik helye ugyanis azonnal a legnépszerűbb ellenzéki politikusok közé emelte. El is kezdte építeni pártját, a Siefet, és mindenki úgy vette, hogy ők viszik tovább az időközben 1-2 százalékos támogatottságúra olvadt SDKÚ szavazóit (néhány politikusukkal együtt). Nincs kire szavazni, hát Procházkára fogunk, gondolta sokjobboldali választó. Aztán jött Igor Matovié és a Sieť állítólagos törvénytelen finanszírozásáról szóló állítólagos hangfelvétel, amelyet a legtöbben még megbocsátottak Procházkának, ha igaz volt, amit Matovié mondott, ha nem. Ott már látszott, hogy Procházka elég laza nyilatkozatokra képes - egyik nap ezt mond, másik nap azt. Nem mintha ezt nem szoktuk volna meg a politikusok többségétől, csak hát a jobbközép választók sajnos olyanok, hogy az ilyesmire felfigyelnek. Aztánjött néhány sokkal nehezebb téma, például a menekültválság, és lassan állandósult a tendencia, hogy Procházka nyilatkozatai már saját magukkal is ellentétesek, nem beszélve a párt többi tagjának nyilatkozatairól. És hát az ellenzék állítólagos vezéreként nem épp az határozta meg a kommunikációját, hogy a Smer-kormányzatot le kell váltani. Mondta ő, mondogatta, csak nem meggyőzően. Nyilván azzal számoltak, hogy egy erős Sieť a Híd és a KDH társaságában „najó, legyen“ alapon igent mond a Smemek, és el- kormányozgatnak négy évig, úgy is nemsoká itt a foci Eb meg az olimpia a népnek. De nem így lett, a kormányalakítás zűrösre sikerült, a Sieť pedig már úgy lépett be a koalícióba, hogy látszott: ez a párt történetének első és utolsó ilyen lehetősége. El is kezdett erodálódni, és kívülről úgy tűnik, az elnök személye ebben nem fék, hanem katalizátor, ugyanis nem éppen államférfi, hanem inkább humorista módjára viselkedett. Szóval, ami az utolsó lehetőséget illeti, úgy tűnik, nemcsak a párté, hanem Radoslav Procházkáé is. Mindehhez pedig elég volt neki nem egész három év. Ha tehát a rövidtávú politikai öngyilkosság valamikor olimpiai sportággá avanzsálódik, a Sieť szombaton leváltott elnöke komoly esélyekkel indulhat. EN MEG EKKORÁD HÜLYÉT NEM LÁTTÁM. DE CSAK ÍGY TOVa'BB.. <ŕjr. ŕ (Cartoonizer) Trump az egész világra veszélyes Irracionális és az sgósz világra veszélyes ország lehet az Egyesült Államokból, ha Donald Trump megnyerné az elnökválasztást - mondta a német alkancellár egy interjúban a republikánus elnökjelölt tevékenységéről. Sigmar Gabriel, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a Berliner Morgenpost című lapnak Trumpról szólva kiemelte: az Egyesült Államokban az történik, amit „itt nálunk átélünk az AfD-vel”, az Alternatíva Németországnak nevű parlamenten kívüli párttal, vagyis egy „nacionalista, megosztó és az embereket megvető választási kampány zajlik”.A német alkancellár hozzátette: aggodalommal szemléli az Egyesült Államokban kibontakozott folyamatokat, mert egy irracionális Amerika az egész világra veszélyes lenne. Korábban az SPD egy másik tekintélyes politikusa, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter is élesen bírálta a republikánus jelöltet, úgy vélte, Trump a gyűlölet prédikátora. A német kormánykoalíció másik két tagja, a jobboldali CDU/CSU pártszövetség vezetői nem nyilvánítottak véleményt az amerikai választási kampányról. Angela Merkel többször tudatta, hogy semmilyen módon nem avatkozik bele az választási küzdelembe, és nem kommentálja azt. Merkel nagyot hibázott Sigmar Gabriel alkancellár az in- teíjúban Angela Merkelt is bírálta. Nagyot hibázott, mert nem gondoskodott időben a menekültek oktatásának, képzésének és elhelyezkedésének, valamint a közbiztonság erősítésének feltételeiről - mondta a Merkellel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke. Hozzátette: nagy hiba volt a kancellár és a CDU/CSU részéről kiadni a „Sikerülni fog!” jelszót és után szabadjára engedni a folyamatokat. Azt mondta, pártjának hosszan kellett küzdenie, hogy a másik kormánypárt végre hajlandó legyen az önkormányzatok megsegítésére, az integrációs törvény megalkotására és a szükséges pénz biztosítására. A kancellár miatt „végtelenül sok időt veszítettünk” - jelentette ki Sigmar Gabriel. Az inteijúhoz kapcsolódik a Bild értesülése, hogy Merkel menekült- ügyi csúcstalálkozóra hívta szeptember 14-re a német nagyvállalatok vezetőit. A megbeszélés témája a menekültek munkaerőpiaci integrációja, a kancellár azt kéri majd a vállalatoktól, hogy biztosítsanak a menekülteknek több gyakornoki, ipari tanulói helyet és munkahelyet. Aggódó nómetek Bírálta a kancellárt Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök, a CSU volt elnöke is, aki a Der Spiegelben megjelent interjúban kiemelte: Merkel még mindig nem veszi eléggé komolyan az emberek aggodalmait és félelmeit, pedig a német polgárok „félelmei még soha nem voltak annyira nagyok, mint most”. Hozzátette: az ellenőrizetlen bevándorlás „biztonsági problémát is jelent, mert a menekültek között sajnos becsempészett bűnözők vagy bűnözővé váló emberek is vannak”. (MTI) A zombi utolsó harapása SZALAY ZOLTÁN P olitikai nekrológot kellene írnom, csakhogy ez már egy megkésett tett volna: akiről szólok, hónapokkal ezelőtt, egész pontosan március 5-én kilehelte politikusi lelkét. Azóta afféle élőhalottként bolyong köztünk, most viszont eljött a pillanat, amikor annak rendje és módja szerint a politikai másvilágra küldhetjük, hogy háborgó lelke nyugalomra leljen. Igazi reménységként indult, ahogy mondani szokták: üstökösként ívelt fel a karrierje, és mindössze néhány hónap alatt ő lett a progresszív keresztény-konzervatív kismessiás. Radoslav (aki lazán Radónak szólít- tatta magát) Procházka, a fehéringes, alázatos, jófiú” több százezer, régóta a maga reménysugarára ácsingózó jobboldali szavazóval hitette el, hogy feltűnt az új politikai nemzedék vezéralakja. Az a fiatal, energikus, művelt, tájékozott, érzékeny, rátermett politikus, aki végre méltó kihívója lehet az előző generáció vetélytárs nélkül maradt, pozíciójába mintegy belekövült tirannoszauruszának, akit Robert Ficónak hívnak. Procházkának még a terebélyes egója is megvolt ahhoz, hogy versenyre keljen Ficó- val, és ígéretes, fiatal, ambiciózus emberekkel vette magát körül, akik közül kitűnt a dolgos, tisztességes és szigorú Miroslav (aki lazán Mirónak szólíttatta magát) Beblavý: az egókirály, Rado tábornokaként ő az első sorban vívott az ellenséggel. Ennek a párosnak a szakítása a márciusi választások és kormányalakítás egyik legdrámaibb epizódja: Beblavý többször elmondta, egyszerűen képtelen felfogni, mi vitte rá ezt az intelligens, tehetséges, kitűnő embert, hogy egyszeriben hátat fordítson mindannak, amit éveken át építgetett. Amit Radoslav Procházka ígért, hihetőnek tűnt, mert nem ködös popu- lizmusra építette a programját: átlátható államapparátusról és politikai nemzedékváltásról beszélt. Visszafogott retorikát képviselt, és nem ment bele a választások előtti szájhabzásba. Nem ment bele viszont semmi másba sem: a választások előtt néhány hónappal még azt ígérte, párbajra hívja Robert Ficót, és ez az összecsapás nem lesz könnyed és fájdalom- mentes. Aztán valahogy az egész elmaradt. A Procházka-jelenségből a választások előtt néhány héttel elfogyott a szusz, és amikor egy szepességi farsangi bálon ez a nagyreményű ember félrészegen elkezdte a fehér zászlót lengetni, az egész építmény megingott. A joggal gyanakvó választók, akiket már nem egy és nem két alkalommal vezettek meg a legrafináltabb technikákkal, megriadtak. Procházka pedig nem tett semmit, hogy visszaédesgesse őket: meddő, steril, kampány ízű hetek teltek el a választások előtt, míg a Fico-féle törvény, amely a közvéleménykutatások választások előtti korlátozásával orosz rulettet csinált a szlovákiai politikából, be nem vitte a végső ütést. Procházkáék épp csak betántorogtak a parlamentbe, de akkor már csak az addigi lendület vitte őket: a tehetetlenségi törvény lendülete. Procházka történetére alighanem úgy fognak visszaemlékezni a történetírók, mint a fiatal szlovák demokrácia egyik legmeglepőbb pálfordulá- sára. Az irodalomelmélet az action gratuite kifejezést szokta használni arra, amikor egy prózai mű hőse látszólag motiválatlan, váratlan tettet hajt végre. Procházka tette kívülről akár igazi action gratuite-nek is tűnhet, a valódi háttér azonban ennél sokkal kiábrándítóbb: a - bármiféle - hatalom általi korrumpálódás egyszerű képletével állunk szemben. Nincs megváltás, a kismessiás mindenkit megvezetett, aki nem kapcsolt időben. Procházka dicstelenül vonul le a színről. Az utolsó pártkongresszuson, amelyet az általa alapított és általa földbe döngölt párt elnökeként vezetett, egy bekapcsolva felejtett mikrofonba olyasmiket mondott, amik nem igazán egyeztethetőek össze a fehéringes, alázatos jófiú szerepével. A kifulladt, elcsigázott zombi egy utolsó harapásra tátotta a száját, mielőtt a többi élőhalott szétmarcangolta volna. Az, ami megmaradt belőle, most már békésen végigjárhatja az oszlás természetes útját. FIGYELŐ 2019 vógóre csúszhat a brexit A korábban jósoltnál egy évvel, 2019 végére csúszhat az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, mert a brit kormány nem áll készen a tárgyalások megindítására. A The Sunday Times Chybeli forrásokból úgy tudja, kabinettagok jelezték a londoni pénzügyi központnak, hogy az ország a vártnál tovább marad az EU-ban. Theresa May miniszterelnök a várakozások szerint 2017 januáijában fogja aktiválni a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, amely a közösségből való kilépést szabályozza. Onnantól számítva két évük van a feleknek a tárgyalásokra. Késleltethetik a kilépést ajövőre esedékes választások Franciaországban és Németországban. A lap szerint az Egyesült Királyság meg akarja várni e választások kimenetelét. , ,Nem lehet úgy tárgyalni, hogy nem tudjuk, kivel tárgyalunk” - idézte egyik forrását az újság. A kilépést kézbe vevő brexit- minisztériumban és a külkereskedelmi minisztériumban egyelőre kaotikus a helyzet, egyelőre azt sem tudják, milyen kérdéseket kellene feltenni a kilépési tárgyalásokon, emellett egymás hatásköreiről és a szakterületek irányításának elosztásáról vitáznak. A lap idézte a Relate párttanácsadó szolgálatot, amely iránymutatást adott ki a brexit miatt vitázó brit pártoknak. A kalauz szerint a vitát szigorú keretek közé kell szorítani, hogy ne fajulhasson el odáig, ahonnan már nincs visszaút. Tisztázni kell, hogy melyek azok a kérdések, amelyek valóban a várható kilépéssel vannak összefüggésben, és melyek azok, amelyek valójában múltbéli konfliktusok.,,Néha pedig jobb egyszerűen egyetérteni abban, hogy nincs egyetértés”. (MTI)
