Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-02 / 179. szám, kedd

o N C/5 2016. augusztus 2., kedd, XII. évfolyam, 27. szám Siker és kudarc: a támadókon múlik? Neymar írhat történelmet Brazíliával Az olimpiai focitorna jövője veszélyben van, az eseményt még a FIFA sem támogatja A Barcelona támadótriójából Luis Suárez és Lionel Messi nem tudott kupát nyerni a válogatottal a nyáron, Neymarnak még összejöhet az olimpián (Fotó: képarchívum) A míg a sportolók több­ségének a nyári olim­pia a csúcsot jelenti, addig akadnak, akik inkább nyűgként élik meg mindezt. A teniszezők (és immáron a golfozók is) örülnek, hogy a Zika-vírusra való hivatko­zással távol maradhatnak, hiszen ha Rio helyett profi versenyeken indulnak, akkor nem csupán pénzt kereshetnek, de világranglista-pon­tokat is kaphatnak. A futballban is specifikus a helyzet, hiszen még a Nemzetközi Labdarúgó-szövet­ség sem támogatja az eseményt, legalábbis a torna nem szerepel a FIFA hivatalos, éves naptárában. Márpedig így a klubok magasról tehernek a nemzeti érdekekre, és minden következmény nélkül visz- szatarthatják legjobbjaikat. „Nehéz felvenni az olimpiai tornát a FIFA programjába, mert az már eleve túlterhelt. Ráadásul a játékok akkor kezdődnek, amikor a nem­zeti bajnokságok. Ezért a klubok ragaszkodnak játékosaikhoz, akik­nek szembesülni kell a dilemmá­val: klubfoci vagy válogatott? És a döntésbe azt is bele kell kalkulálni, hogy utóbbi esetében elveszítik he­lyüket a kezdőcsapatban, nélkülük indul a bajnokság. Csak annyit tehetünk, hogy közvetítünk a fe­lek között” - nyilatkozta Gianni Infantino, a FIFA elnöke az olim­piával kapcsolatban. A vb árnyékában Pedig 116 év alatt igazán lett vol­na esély arra, hogy a futball legi­timációja elérjen az olimpiáig. Az elsőről még hiányzott a sportág (1896-ban nem terjedt el annyira, hogy komolyan számolni lehessen vele), de 1900-ban és 1904-ben is csupán három-három válogatott indult (Nagy-Britannia, majd Ka­nada lett az olimpiai bajnok), és a FIFA visszamenőleg sem ismerte el ezeket hivatalos tornának. 1908-ban és 1912-ben a britek is­mét nem találtak legyőzőre, majd a világháború utáni tornát a bel­gák saját maguknak rendezték, és három meccsen három győzelmet aratva az első helyen végeztek 1924-ben, majd 1928-ban megje­lentek az első dél-amerikai csapa­tok, mindkétszer Uruguay nyert, a FIFA vezetői pedig ráébredtek, hogy az amatőrizmus miatt az ohmpia sohasem lehet a legjobb futballisták versenye. Ezt az el­méletet annyira magukba szívták, hogy két generációval később sem tudtak rajta változtatni. De nem is akartak, hiszen Henri Delaunay javaslatára 1930-ban, Uruguayban megrendezték az első világbajnokságot, és a FIFA nem akart vetélytársat látni egy ilyen sorozat mellett. A futball ráadásul kimaradt az 1932-es Los Angeles-i olimpia programjából (a szervezők a sportág tengerentúli érdekte­lensége miatt inkább az amerikai futballt vették fel bemutató sport­ágként), majd 1936-ban ugyan visszatért, hogy aztán a második világháborút követően a kelet-eu­rópai szovjet blokk játszóterévé váljon. A szocialista sikerek színtere 1948 és 1980 között a 28 érem­ből 23-at ez a régió gyűjtött be, Magyarország három arannyal és egy-egy ezüsttel, illetve bronzzal gazdagodott. A legeredményesebb szövetségi kapitány Lakat Károly lett, aki két ohmpián két aranyér­met szerzett, játékosként Novák Dezső volt a csúcs, ő három ohm­pián két aranyat és egy bronzot nyert. Kivételt csupán Svédország (arany 1948-ban, bronz 1952- ben), Dánia (ezüst 1960-ban, bronz 1948-ban) és Japán (bronz 1968-ban) érmei jelentettek. 1984-ben a NOB úgy döntött, hogy profik is szerepelhetnek az olimpián, de a FIFA még mindig a világbajnokság védelmében úgy döntőn, a legerősebb konföderá­ciók, azaz Európa és Dél-Amerika csapatai csak olyan játékosokat küldhetnek, akik korábban nem játszónak a világbajnokságokon. Az olimpiai torna 1992-től vált hi­vatalosan U23-as eseménnyé, négy évvel később, Adantában alakult ki a most is érvényben lévő rendszer, amely szerint mindegyik keretben lehet három túlkoros. Neymarban bíznak a brazilok Az idei, holnap kezdődő tornán 16 férfi- és 12 női csapat lép pályára. A férfiaknál a legnagyobb kérdés, hogy a hazaiak legnagyobb csillaga, Neymar elég lesz-e ahhoz, hogy a nemzet végre felérjen a csúcsra az olimpiákon is. Brazília még nem nyert aranyérmet, pedig négy éve is ott volt a döntőben, de végül kika­pott Mexikótól. A szövetség még a Copa Américát is feláldozta ennek érdekében, ta­vasszal már óriási tárgyalásban állt a Barcelonával, amely hallani sem akart a klasszis kizsigereléséről, így választania kellett, hogy a Copára vagy az olimpiára kéri-e el. Utóbbit választotta. A brazil keret érdekes­sége, hogy mindössze négy Euró­pában játszó légiós található benne: Neymar mellett Rafinha (Barcelo­na), Marquinhos (PSG) és Felipe Anderson (Lazio). De a túlkorosak között sincsen nagy durranás, csak Neymar: a 28 éves Weverton ka­pusról (Adetico Paranaense) nem sokat tudni, de a Leverkusen egy­kori középpályása, Renato Augusto (Beijing Guoan) sem az a sztár, aki­ért tömegével tódulnak ki a nézők a stadionokba. Argentin káosz Argentínában a három év alatt el­bukott három döntő (egy vb, két Copa) kisebb forradalmat hozott. Nem elég, hogy Lionel Messi visszavonult a válogatottságtól, Gerardo Martino szövetségi kapi­tány is lemondott, így az olimpiai csapatot az a Julio Olarticoechea vette át, aki 1986-ban világbaj­noki címet szerzett játékosként, vezetőedzőként azonban eddig csak a női válogatottnál dolgozott - tavaly. Ugyan a közvélemény szerette vol­na, ha Messi és klasszistársai közül valakik odaférnek a keretbe, végül Paulo Dybalát és Mauro kardit sem engedte el klubja, a West Ham középpályása, Manuel Lanzini pedig nem épült fel a térdsérülé­séből. A csapatot ráadásul múlt csütörtökön kirabolták a mexikói Pueblában. A címvédő Mexikó keretétől sem kell hasra esni, egyeden légiósként Ériek Torres, a Houston Dynamo csatára került be. Az együttes ko­rábban kilenc alkalommal futott neki az eseménynek, de csupán egyszer, a saját rendezésű 1968-as eseményen jutott el a legjobb négy közé, akkor végül a 4. helyen zárt. Négy éve aztán Londonban a négy gólig jutó Őribe Peralta vezetésé­vel sikerült aranyérmet szerezni, és Raul Gutierrez szövetségi edző kabalából ismét csak beválogatta a Club América 32 éves csatárát. Alig jött össze a svéd keret * 7 Európát négy válogatott képviseli, a tavalyi, csehországi U21-es Eb négy elődöntőse. Az akkori győz­tes, Svédország is átkozhatja a FIFA tehetedenségét: fél éve még úgy tűnt, az sem elképzelhetetlen, hogy Zlatan Ibrahimovicot rábírják a szereplésre, két hete viszont Hakan Ericson szövetségi edző még csu­pán 11 játékossal számolhatott. A Svéd Olimpiai Bizottság igazgató­ja, Peter Reinebo szerint nagy csa­lódás a klubok hozzáállása: „Tud­tuk, hogy nem FIFA-rendezvény az olimpia, de ilyen ellenállásra senki sem számított. Nem csak mi küzdünk ilyen problémával, amit most lámnk, az a sportág ohmpiai létét is veszélyeztetheti.” Pedig az Eb-siker jelentőségét mu­tatja, hogy amíg Svédország az első nyolc olimpián hétszer is elindult, addig 1952 óta csupán kétszer kva­lifikálta magát: 1992-ben (akkor a 7. lett) és most. A dánok edzője, Niels Frederiksen is bosszús volt, hiszen hiába volt szóbeli megállapodás, a kiszemelt­jei közül végül nem engedték el a Bayern München korábbi közép­pályását, Pierre-Emile Höjbjerget (Southampton), de az Ajaxtól a nyáron távozó másik két váloga­tott középpályás, Lucas Andersen (Grasshoppers) és Viktor Fischer (Middlesbrough) sem kapott en­gedélyt. A keret két legismertebb játékosa így a tízszeres válogatott csatár, Lasse Vibe (Brentford), illet­ve a 13-szoros válogatott támadó, Yussuf Poulsen (RB Leipzig) lett. Kimaradtak az Eb-hősök A tavalyi U21-es Eb-döntős por­»Olimpiai számok válogatottsá­gával a nigériai középpályás John Obi Mikel éš a dél-afrikai kapus Itumeleng Khune számít a legrutinosabbnak az olimpia mezőnyében. Őket követi Brazília reménysége, Neymar (70), az iraki Szaad Abdul-Amir és Ahmad Ibrahim, a mexikói csatár, Őribe Peralta (50), a dél-koreai Fia Heung Min (48) és a kolumbiai Teófilo Gutiérrez. A legtöbb góllal a felnőttek között Neymar büszkélkedhet, ő eddig 46-szor volt eredményes a brazil nagyválogatottban. győzelemmel Olaszország csapata tartja az olimpiai rekordot, ezt Brazília túlszárnyalhatja, amennyi­ben legalább két mérkőzést megnyer. Az olaszok egy másik olimpiai rekordot is tartanak, eddig 125 gólt szereztek. Távollétükben a brazilok itt is az élre ugorhatnak, de a holtver­senyhez is legalább 14-szer kell betalálniuk. válogatottnak sikerült eddig a címvédés, Nagy-Britanniának (1908, 1912), Uruguaynak (1924,1928), Magyarországnak (1964,1968) és Argentínának (2004, 2008). De vajon lehet-e Mexikó az ötödik a sorban? tugál keretből megmaradtak az olimpiára is, a friss Európa-baj- nok csapatból azonban senki sem lesz ott, noha öten (Joao Mário, William Carvalho, Raphael Guer- reiro, Andre Gomes, Rafa Silva) is beférnének a koruk alapján. Rui Jorge nem számíthat a felnőtt­válogatottban remeklő, az Eb leg­jobb fiataljának választott Bayern- játékosra, Renato Sanchesre sem. A három túlkoros Sergio Oli- veira (Porto), Salvador Ágra (CD Nációnál) és Andre Martins (Sporting) lesz. Ugyan a németek szövetségi edző­je, Horst Hrubesch márciusban még úgy nyilatkozott, hogy nem hajlandó túlkorost beválogatni a keretébe, mert igazságtalan lenne azokkal a játékosaival szemben, akik kiharcolták a riói részvé­telt, ha nem lehetnének ott az olimpián, mégis változtatott a véleményén. Egy kompromisz- szumra azonban hajlandó volt: a Bundesliga-csapatok és a szövet­ség abban állapodtak meg, hogy egy klub maximum két játékossal képviseltetheti magát az olimpiai válogatottban. A három túlkoros Sven Bender (Dortmund), Lars Bender (Leverkusen) és Nils Peter­seh (Freiburg) lett. Printz László

Next

/
Thumbnails
Contents