Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-13 / 189. szám, szombat

www.ujszo.com | 2016. augusztus 13. NYARALÓ A Tátra a mienk Európa legkisebb magashegységébe nem a kihívások miatt vágyunk Latrina magica - Szlovákia legmagasabban fekvő menedékháza (Chata pod Rysmi, 2250 m) mellett áll az ország legmagasabban fekvő száraz vécéje (Képarchívum) LAKATOS KRISZTINA E sorok írójának családi-baráti körében nem nagyon szokás Wass Albertet idézgetni. Ámde nyaranta valaki rendre előáll az óhajjal-Adjátok vissza a hegyeimet! és ilyenkor, legalább egy hosszú hétvégére elindulunk a Magas-Tátra felé. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy lusta, punnyadó síkföldi emberként Európa legkisebb magashegységébe nem a páratlan fizikai teljesítmények, embert próbáló nagy kihívások vé­gett vágyunk. Attól tartok, mi már örök életre megmaradunk a beavató nehézségű túrák szintjén, amelyek arra azért mindenképpen elégsége­sek, hogy a civilizációt pár órára ma­ga mögött hagyó, a természet erejé­nek kitett ember romantikus illúzióját keltsék. Aki megérte már, hogy zu­hogó esőben, villámlásban a leg­gyorsabb utat kereste lefelé a hegy­ről, miközben lassan bealkonyodott, tudja, miről beszélek. A Tátrában járva van pár útvonal, amelyet akkor sem hagyunk ki, ha csak néhány napot tudunk rászánni a kirándulásra. A Csorba-tótól a Pop- rádi-tóig vezető úton - még győzhető szintkülönbséget letudva - igazán látványos természeti képekre csodál­kozhatunk rá, majd folytathatjuk a sétát a hegyek áldozatainak emléket állító szimbolikus temető felé. A leg­nagyobb kedvenc azonban a Tátra- lomnic-Kőpataki-tó-T arajka-Ótát- rafiired túra, a kíméletes variációban. Az első szakaszt felvonóval tesszük meg, aztán a Kőpataki-tónál kicsit el­időzünk: körbesétálhatjuk a tenger­szemet; van itt egy remek játszótér; ha nem csomagoltunk szendvicseket, az itt lévő gyorsétteremben érdemes be­kapni valamit - azon kevés helyek egyike „a magasban”, ahol nem meg­mikrózott mireliteledelt kapunk; emellett belefeledkezhetünk a Lomnici-csúcs felé tartó kötélpálya látványába is. A következő szaka­szon zerge üzemmódba váltunk: a vörös jelzést követve a szikladara­bokból kiépített tátrai főútvonalon já­runk, előbb az erdőhatár felett, majd a Zamkovský-menedékházhoz kö­Túrázós lxl ► Alakottterületeken kívül eső túrákra a délelőtti órákban induljunk el: a hegyen korán sötétedik, délután ötre-hatra érdemes visszaérni. ► Számoljunk a hirtelen időváltozással: lehet, hogy napsütésben vágtunk neki a túrának, de a magasabb szakaszokon valószínűleg elkap minket egy zivatar. Öltözzünk rétegesen, és mindig legyen nálunk esőkabát. A vízhatlan, zárt, bokát is tartó túracipő alapfelszerelés. ► Kerüljön a hátizsákba ital (palackos víz) és néhány energiát adó falat is. zeledve már az erdőben. Bő egy óra alatt érhetünk el ide, tulajdonképpen laza séta árán, hiszen az út egyenes vagy enyhén lejt. A menedékháztól a Tarajka felé továbbhaladva (45-60 perc, kondíció és bámészkodás függ­vényében) az Óriás-vízesés minden­képpen útba esik, és akár a Tarpataki- vízesések felé is elkanyarodhatunk. A Tarajkáról Otátrafuredre aszfaltozott út vezet, de ha a helyi közlekedési inf­rastruktúrát kívánjuk tesztelni, a sik­lót is igénybe vehetjük. Van azért egy álmom: hogy egy­szer haladóbb szintre lépünk. A Magas-Tátra legmagasabb, kijelölt turistaútvonalon elérhető pontját, a Tengerszem-csúcsot (2499 m) vet­tem fel a bakancslistámra. A motivá­ció megvan hozzá: alig valamivel a csúcs alatt ott van Szlovákia legma­gasabban fekvő menedékháza (Chata pod Rysmi, 2250 m), mellette pedig ott áll a néhány éve megtörtént fel­újítás óta az ország legmagasabban fekvő száraz vécéje. Megmutattam a képét a gyerekeknek: hajók lesztek, egyszer ezt is kipróbálhatjátok... A Kőpataki-tónál ACsorba-tó, háttérben a Pátria Szállóval (A szerző felvételei) HOGYAN TÖLTI A NYARAT? Dógner Lilla a Kassai Thália Színház művésze Soha nem voltam a tengerparti, napozós nyaralás híve. Általában inkább itthon, vagy Magyaror­szágon, a Balaton partján nyara­lok. Idén Siófokon voltunk. A családommal gyerekkorom óta járunk a Balatonra, nincs olyan év, hogy ne mennénk el. Idén csak ketten utaztunk anyuval, nagyon jó volt. Még a bikinimet se vittem, mert engem a barangolás érdekel, nem a pancsolás. Inkább a város­nézés, mint a napozás. Ha nyaralni megyek, megpróbálom a lehető legjobban kihasználni az időt. Sokat barangolok, mindent meg­nézek, és ez így volt idén is. Bár sérült bokával vágtam neki, sok mindent bejártam. Melyik a legkedvesebb nyári él­ménye? Szerencsére rengeteg jó élmé­nyem van, de ez az idei volt életem első olyan kirándulása, ahová kettesben mentünk anyukámmal. Más volt, mint a többi. Igazi anya­lánya pillanatokat éltünk át. Utazási irodában „vesz” nyara­lást, vagy maga szervezi az útját? Mindig saját magam intézem a dolgokat. Már csak azért sem fordulok az utazási irodákhoz, mert akkor lemaradnék azokról a kihívásokról, melyeket a böngé­szés, az információszerzés és a különféle szállás- és vonatjegyek foglalásajelent. Szerintem így sem olcsóbb, de így sokkal érde­kesebb. Szállodát, teljes ellátást választ, vagy szereti végigkóstolni a he­lyi specialitásokat? A helyi specialitásokat kedvelem jobban. Nem szeretem, ha egy méregdrága hotelben körbeugrál- nak. Az egyszerű vidéki szállá­soknak megvan a varázsuk, és ezeken a helyeken sokkal érdeke­sebb emberekkel is lehet talál­kozni. (nr) NYÁRI TIPPÜNK Klasszikus limonádé - kicsit másképp Bárki bármit mond, a hőségben nem léte- ■ zik jobb üdítő egy házi készítésű limo­nádénál. Ízesíthetjük bár­milyen gyü­mölccsel, de az egyszerű, klasszikus, cit­romos verzió is nagyon finom. Hozzávalók: • 7 citrom leve • 300 g cukor • 2 csésze forró víz • 4—5 csésze hideg víz Elkészítés: A citromokat fa­csarjuk ki egy hőálló kancsó- ba, majd adjuk hozzá a cukrot és a forró vizet. Ke- vergessük addig, amíg a cukor teljesen fel nem oldódik. Ekkor öntsük hozzá a hideg vizet. Keverjük meg, kóstoljuk meg, 5 és ha hígítani szeretnénk, ak­kor öntsünk még hozzá vizet. Dob­hatunk bele cit­romszeleteket, mentaleveleket. Pár órára tegyük a hűtőbe, vagy dobjunk bele jég­kockát. T

Next

/
Thumbnails
Contents