Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-11 / 187. szám, csütörtök

141 SPORT 2016. augusztus 11.1 www.ujszo.com DOBOGÓSOK ■ Cselgáncs Női 63 kg: 1. Tina Trstenjak (szlovén); 2. Clarisse Ag- begnenou (francia); 3. Anička van Emden (holland). Férfi 81 kg: 1. Haszan Halmurzajev (orosz); 2. Travis Stevens (amerikai); 3. Nagasze Takanori (Japán). ■ Kerékpár Női időfutam (29,7 km): 1. Kristin Armstrong (ameri­kai) 44:26,42; 2. Olga Zabelinszkaja (orosz) 44:31,97; 3. Anna van der Breggen (holland) 44:37,80. ■ Lovaglás Lovastusa, csapat díjugratás: 1. Franciaország 169 hi­bapont; 2. Németország 172,8; 3. Ausztrália 175,3. Lovastusa, egyéni: 1. Michael Jung (német) 40,90; 2. Astier Nicolas (francia) 48,00; 3. Phillip Dutton (ameri­kai) 51,80. ■ Műugrás Női szinkron toronyugrás: 1. Csen Zso-lin, Liu Huj-hszia (kínai) 354,00; 2. Jun Hoong Cheong, Pandelela Rinong Pamg (malajziai) 344,34; 3. Meaghan Benfeito, Roseli- ne Fiiion (kanadai) 336,18. ■ Torna Női csapaiverseny: 1. Egyesült Államok (Simone Biles, Gábriellé Douglas, Lauren Hernandez, Madison Kocian, Alexandra Raisman) 184,897 pont; 2. Oroszország 176,688:3. Kína 176,003. ■ Sportlövészet Női sportpisztoly, 25 m: 1. Anna Korakaki (görög) 19; 2. Monika Karscli (német) 18; 3. CsangCsing (kínai) 17; 10. Csonka Zsófia, 16. Tobai-Sike Renáta (magyarok). Férti szabadpisztoly: 1. Jin Jong Oh (dél-koreai) 193,7; 2. Hoang Xuan Vinh (vietnami) 191,3; 3. Kim Szong Guk (észa-kkoreai) 172,8; 7. Pavol Kopp 91,4;... 33. Juraj Tužinský (szlovákok); 34. Tátrai Miklós (magyar). ■ Súlyemelés Női 63 kg: 1. Teng Vej (kínai) 262 kg (115 kg+147 kg); 2. Csoe Hjo Szim (észak-koreai) 248 (105+143); 3. Ka­rina Goricseva (kazah) 243 (11+132). Férfi 69 kg: 1. Si Cse-jung (kínai) 352 kg (162+190): 2. Daniyar Ismayilov (török) 351 (163+188); 3. Izzat Ar- tyikov (kirgizisztáni) 339 (151+188). ■ Úszás Férfi 200 m pillangó: 1. Michael Phelps (amerikai) 1:53,36; 2. Szakai Maszato (japán) 1:53,40; 3. Kende- resi Tamás (magyar) 1:53,62;... 7. Cseh László (ma­gyar) 1:56.24. Férfi 4x 200 m gyorsváltó: 1. Egyesült Államok (Conor Dwyer, Francis Haas, Ryan Lochte, Michael Phelps) 7:00,66; 2. Nagy Britannia 7:03,13; 3. Japán 7:03,50;... 16. Magyarország. Női 200 m vegyes: 1. Hosszú Katinka (magyar) 2:06,58; 2. Siobhan-Marie O'Connor (brit) 2:06,88; 3. Madeline Dirado (amerikai) 2:08,79. Női 200 m gyors: 1. Kathleen Ledecky (amerikai) 1:53,73; 2. Sarah Sjöström (svéd) 1:54,08; 3. Emma McKeon (ausztrál) 1:54,92. ■ Vívás Férfi párbajtőr, egyéni: 1. Pak Szang Jung (dél-koreai); 2. Imre Géza (magyar); 3. Gauthier Grumier (francia); ...13. Boczkó Gábor (magyar). ■ Vízi szlalom Férfi Cl: 1. Denis Gargaud Chanut (francia) 94,17; 2. Matej Beňuš (szlovák) 95,02; 3. Haneda Takuja (japán) 97,44. ÉREMTÁBLÁZAT é Egyesült Államok 10 8 9 Kína 8 3 6 Magyarország 4 1 1 Ausztrália 4 0 5 Oroszország 3 7 3 Olaszország 3 4 2 Koreai Köztársaság 3 2 1 Japán 3 1 10 Franciaország 2 3 1 Thaiföld 2 1 1 Nagy-Britannia 1 3 2 Németország 1 2 0 Svédország 1 2 0 Brazília 1 1 0 Hollandia 1 0 2 Tajvan 1 0 2 Belgium 1 0 1 Görögország 1 0 1 Argentína 1 0 0 Horvátország 1 0 0 Kolumbia 1 0 0 Koszovó 1 0 0 Szlovénia 1 0 0 Vietnam 1 0 0 Szlovákia 0 1 0 Magyar érmesek Arany (4): Hosszú Katinka (úszás, 400 m vegyes, 100 m hát, 200 m vegyes), Szász Emese (vívás, párbajtőr egyéni) Ezüst: Imre Géza (vívás, párbajtőr egyéni) Bronz: Kenderesi Tamás (úszás, 200 m pillangó) Szlovák érmes Ezüst: Matej Beňuš (vízi szlalom, C1). Imre Géza egy tusra volt az aranytól „Nyolc és fél percen át olimpiai bajnok voltam" (MTI-felvétel) BŐDTITANILLA Egy tusra volt a győzelemtől Imre Géza a férfi-párbajtő­rözők egyéni döntőjében a riéi olimpián, mégis kikapott 15:14-re a koreai Pák Szang Jungtél. A 41 éves magyar vfvé élete sikerének küszöbén bukottéi. „Leblokkoltam. Az ellenfelem taktikát váltott, és erre nem volt válaszom. Egyszerűen túljárt az eszemen” - magyarázta a történte­ket Imre Géza, a magyar olimpiai csapat egyik legszimpatikusabb tagja. 1996-ban Atlantában bronz­érmet nyert egyéniben, húsz évvel később Rióban felérhetett volna a csúcsra. Két magyar csatája Egész nap rendkívül taktikusan vívott, az első asszóban a kolumbiai Rodríguezt verte, majd a nyolc közé jutásért Boczkó Gáborral került össze. Ez lelkileg az egyik legnehe­zebb helyzet, a csapattárs, klubtárs ellen vívni - ilyenkor az a szokás, hogy a szakmai stáb kivonul, a két vívó csak magára számíthat. A két magyar csatáját Imre Géza nyerte 15:8-ra. „Borzasztó nehéz volt. Nem is tudom, hogyan volt a legnehezebb, lelkileg, taktikailag vagy fizikailag. Evek óta együtt ví­vunk, együtt edzünk, együtt la­kunk... Talán lelkileg volt a legin­kább nehéz” - mondta közvetlenül az asszó után Imre Géza. Boczkó Gábor szűkszavú volt: „Ma Géza volt ajobb. Kívánom neki, hogy nyerje meg.” Felszabadultan a páston A címvédő világbajnok Imre Géza a negyeddöntőben az észt Novosjo- lovot múlta felül 15:9-re, majd az elődöntőben 15:13-ra diadalmasko­dott a francia Grumier ellen, akit ta­valy a vb-döntőben is legyőzött. „Most egy kicsit jobban figyeltem, mint múltkor” - mondta nevetve a magyar vívó, utalva arra, hogy egy éve csak egy tussal nyert a francia el­len. „Hogy kit szeretnék kapni a dön­tőben? Azt, aki rosszabb formában van” - folytatta a tréfálkozást Imre. Meg is volt rá minden oka, mert vé­gig felszabadultan, lazán vívott, nem volt görcsös, még ha kissé izgult is. Egy tus kellett volna A döntőbe bekerülő koreai Pák Szang Jung azonban egész nap ki­robbanó formát mutatott. Imre a ta­valyi moszkvai vb-n őt is legyőzte, és most is jól kezdett ellene. Az asszó­ban végig csak Imre vezetett, a ko­reai néhányszor feljött döntetlenre, de ekkor a magyar vívó elhúzott 14:10-re. Egy tus kellett volna az olimpiai bajnoki címhez, ehelyett a koreai zsinórban ötször talált, és az asszóban egyetlenegyszer vezetve megnyerte az olimpiát. „Nyolc és fél percen át olimpiai bajnok voltam, de úgy látszik, valaki azt akaija, hogy mindig ezüstérmes legyek - mondta higgadtan Imre Géza, majd az utolsó akciókról is beszélt. - Lehet, hogy amikor két tust kaptam, nekem sem kellett volna gyorsan beleszaladnom egy harmadikba, talán húznom kel­lett volna az időt, és valami mást megpróbálni. De hát utólag már nincs értelme ezen agyalni, mert csak még jobban elkeseredem. Bíztam benne, hogy egy együttes találatot ki tudok valahol csikarni, de sajnos kivédett, az utolsó tusnál pedig mellészúrtam, és könnyedén szúrhatott meg.” Családi ezüst A folytatásról nem akart nyilat­kozni. „Már sokszor mondtam, hogy abbahagyom. Azt hiszem, két olim­piával ezelőtt már bejelentettem, hogy nem folytatom. Most inkább nem mondok semmit, nem szeret­nék hülyét csinálni magamból” - próbálta kicsit oldani a hangulatot Imre Géza, de nagyon szomorú volt a mosolya. Az ezüstös átok kódolva lehet Im­re Géza családjában, ő maga is állt már az olimpiai dobogó második fo­kán, 2004-ben a párbajtőrcsapattal, felesége, Kökény Beatrix pedig a magyar olimpiatörténet egyik leg­nagyobb traumáját jelentő meccsén, a sydneyi női kézilabdatoma döntő­jében veszített plusz hatos előnyről. „Nagyon szeretjük az ezüstöt, de nem így, inkább tányér és villa formájában...” - igyekezett elvic­celni a helyzetet Imre Géza. Jön a csapatverseny Bár azt mondta, el kell telnie egy pár évnek (úgy harminc-negyven­nek), hogy ezt az ezüstérmet értékel­ni tudja, most gyorsan össze kell szednie magát, mert vasárnap a csa­pat tagjaként kell pástra lépnie. Az első ellenfél éppen az a Dél-Korea lesz, amelynek soraiban az újdonsült olimpiai bajnok is szerepel. „Jó len­ne egy érem, de nehéz lesz már rög­tön az első meccs is, függetlenül at­tól, mi történt az egyéni döntőjében” -jegyezte meg a magyar küldöttség első riói ezüstérmese. Oly közel és mégis távol A dobogón állva igyekezett nem gondolni semmire. „Próbálom meg­emészteni azt, hogy vezettem és megvertek. Ha simán győzött volna le, akkor talán könnyebb lenne ezt az egészet feldolgozni. így azért nagyon fájó - fogalmazott őszintén Imre Gé­za. - Valószínűleg együtt tudok élni magammal, de ha rémálmom lesz, sok-sok év múlva is ez az asszó fog előjönni. Hogy ennyire közel legyek egy aranyéremhez... Tudjuk, hogy Magyarországon mekkora különb­ség van egy arany és egy ezüst kö­zött. Meg hát versenyzői szempont­ból sem mindegy, hogy az ember nyer, vagy csak második. Nagyon fog hiányozni az aranyérem.” Harmadszor is döntetlen Úgy harminc-negyven év A magyar férfi-vízilab- daválogatott harmadik WAgjSH* mérkőzésén is döntetlent játszott a riói olimpián, így továbbra is nyeretlen: Benedek Tibor együttese tegnap a világbajno­ki bronzérmes görögök ellen végzett 8:8-ra. A roppant kemény hellénekkel ví­vott meccsen a félidőben még ve­zettek a magyarok, de a harmadik negyedben a görögök kétgólos előnyre tettek szert. A negyedik ne­gyedben sikerült fordítani a Bene- dek-legénységnek, de az utolsó pil­lanatokban Vlahopulosz kiegyenlí­tett. „Ez a sorsunk úgy látszik, hogy ennyire nehéz és rögös úton kell elő­rejutnunk”- nyilatkozta Benedek Tibor. - Igazából bármilyen játék­ról, jóról vagy rosszról beszélünk, egyetlen dolognak van jelentősége, hogy ki nyer a végén egy góllal. Ez a meccs döntetlen lett most, ez ne­künk rossz, úgyhogy nincs ezen mit túlmagyarázni.” (MTI) A NAP VESZTESEI. Gyúrta Dániel Csak a 17. időt úszta a 200 méteres mellúszás előfutamában, ezzel címvé­dőként a középdöntőbe sem jutott be a 27 éves úszó - korábbi edzője, Szé­les Sándor szerint azért, mert eltértek az ő általa kidolgozott edzéstervtől. A NAP VESZTESE II Sarena Williams A páros után egyes­ben is kiesett a világelső amerikai teniszező, akit a nyolcaddöntőben az ukrán Elina Szvitolina vert 6:4,6:3-ra. A NAP MONDATAI. „Elfáradtam, rám férne egy-két sajtburesz." Kenderesi Tamás úszó, miután bronz­érmet szerzett 200 m pillangón. A NAP MONDATA II. Láttam Szun Jangot, lilát pisilt. ’ Camille Lacourt francia úszó szerint nem mindenki küzd tisztességesen Rióban. RIÓI NAPLÓ BŐDTITANILLÁTÓL „Nyolc és fél percig én voltam az olimpiai bajnok.” Nem lesz ennél szívszorítóbb mondat már ezen az olimpián. Imre Géza 41 évesen ott állt az olimpiai győzelem kapujában, és mégis csak az ezüst maradt neki. Az ezüst kegyetlen érem. Legalábbis azokban a sportágakban, ahol az ezüstérmes az aranyat veszíti el. A vívás is ilyen. Imre Géza már tudja, milyen érzés az olimpiai dobogó második fokán állni. Ugyanez volt Athénban, a csapattal. „Úgy látszik, valaki azt akarja, én mindig ezüst­érmes legyek.” Szól a Simply the best, viliódznak az aranyfények, tombol a közönség. És valahol messze, egy másik univerzumban ott a második helyezett, akinek éppen akkor úszott el élete álma. Az egyik legnagyobb hazugság a sportban, hogy az ezüst is szépen csillog. Ugyan, dehogy. Az ezüstérem rémálmokban feketéllik, és nem lehet szabadulni tőle. „Kell néhány év, hogy ezt megemésszem. Úgy harminc-negyven.” Ez ilyen. Hiába nyilatkozik valaki végtelenül összeszedetten, hiába vicce­lődik az újságírókkal, ez nem olyan fájdalom, ami másnapra elmúlik. Imre Géza, aki a páston tíz évet simán letagadhatna, a riói dobogón tíz évet öregedett. „Gondolom, nem készültek rólam túl vidám képek.” Ne­vetni próbálunk, mert hátha úgy jobb lesz. Nem jobb. Ezüstérmesként végigállni egy eredményhirdetést borzasztó dolog. „Próbáltam valami agymosót keresni.” Pedig annyira megérdemelte volna. Kevés sportoló van, aki akkora alázattal dolgozik, mint Imre Géza, és közben megmarad teljesen köz­vetlen, hétköznapi embernek. Nem lehet nem szeretni. Nem lehetnem kívánni neki a sikert. És most nem lehet nem sajnálni. Egy tus kellett volna. Egy együttes találat elég lett volna. Jött egy blokk, és vége lett. „Valaki azt akarja, hogy...” Kedves Valaki, valaki ott Rió felett széttárt karokkal, nem lehetne, hogy Imre Géza a párbajtőrcsapattal végre aranyérmes lehessen?

Next

/
Thumbnails
Contents