Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-10 / 186. szám, szerda
141 KELET* ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. augusztus 10.1 www.ujszo.com Zétényi Bazsarózsák A csoportot az „irigység" hívta életre, a jókedv és a hagyományok tisztelete tartja össze A csoport tagjai a közös éneklésen túl szívükön viselik a helyi tájház sorsát is (Képarchívum) LECZO ZOLTÁN A Királyhelmectől néhány kilométerre fekvő község éneklőcsoportja, a Bazsarózsa népdalkor csak néhány évvel ezelőtt alakult, de máris ismert és elismert szereplője a hazai és a határon túli hagyományőrző rendezvényeknek. FTŤlTTl Szakszón Anna, a csoport egyik tagja lapunknak elmondta, a Cse- madok zétényi alapszervezete évek óta szervez az egészségüggyel, a divattal, a főzéssel, a természetgyógyászattal, a tornával vagy a kézimunkával kapcsolatos rendezvényeket. Az éneklőcsoport tagjai tehát már korábban is együttműködtek, néha együtt daloltak, és közben aktívan segítették a Csemadok munkáját. „A Bazsarózsa népdalkor 2012 tavaszán alakult. A szó jó értelmében véve irigykedve néztük, hogy a környező falvak szinte mindegyikében működik éneklőcsoport. Mi is szerettünk volna létrehozni egyet Zétényben. Első alkalommal 2012 őszén léptünk fel a faluban az idős polgárok találkozóján. Azóta rendszeresen szerepelünk a község rendezvényein, a környező falvak falunapjain, Kisgéresben a Bodrogközi Kulturális Fesztiválon, de felléptünk már a magyarországi testvértelepülésen, Helvécián, Bélyben a majálison, Szentmárián a Dalostalálkozón. Főleg Ág Tibor gyűjtéséből énekelünk bodrogközi és Ung-vidéki népdalokat. A csoport utaztatását és a próbákat Csamako- vics Angéla szervezi, a dalválogatással és a betanítással mi foglalkozunk Haminda Irénkével. A próbákra úgy tekintünk, mint feladatra, egyben kikapcsolódásra is. Úgy gondoljuk csak szeretetből és jókedvvel lehet művelni az ilyen tevékenységet, ezért ebben a hangulatban telnek a próbák és a fellépések” - mondta Szakszón Anna. A csoport működését a Csemadok helyi szervezete és az önkormányzat támogatja, de a zétényi „bazsarózsák” hálásak a szentmá- riai Battyányi Verának és az általa vezetett népdalcsoport tagjainak is, akik biztatták őket, megerősítve az együttest abban, hogy jó úton jár. A csoport évről évre fejlődik, a repertoár bővül, és a hölgyek abban bíznak, hamarosan újabb tagok csatlakoznak hozzájuk. Komolyabb szakmai megmérettetésre még nem volt lehetőségük, de ha semmi nem Bazsarózsa népdalkor Az alapítás áva: 2012 A csoport tagjai: Szakszón Anna, Haminda Irén Csarnakovics Angéla, Hajdú Ilona, Szabó Valéria Molnár Valéria, Kendi Margit, Hall Zsuzsanna, Horváth Katalin jön közbe, idén beneveznek a Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny regionális fordulójába. „Szeretnénk, ha a népdal élne, ha sikerülne átadni a fiatalabb generációnak is, felkelteni az érdeklődésüket a népi hagyományok és a nemzetiségi kultúra iránt. Ezért a csoport a közös éneklésen túl a szívén viseli a zétényi tájház sorsát is, keresi a lehetőségeket az ott folyó tevékenységek bővítésére. 2016 őszén például már harmadik alkalommal rendezzük meg itt a kulturális napokat” — tájékoztatott Szakszón Anna. Legközelebb a Jánosi Csicsóka színjátszó csoportot mutatjuk be. Észak-Gömör pazar bazilikája SZÁSZI ZOLTÁN Ahol a töbrökkel, zsombolyokkal, barlangokkal teleszórt, Pelsőc felett égnek szökő Kónyár-fennsík északi pereme szinte belezuhan a mélységbe, ott kanyarog a Csetnek-patak, amely egykor több tucat vízimalmot, kallót hajtott egy hajdan gazdag kisváros mellett. CSETNEK ramrnsi Ez a hol csendes, hol szilaj kis folyó körbeölel egy várost, annak vízi várát, s e vár fölé magasodik a kistáj legimpozánsabb szakrális épülete, Csernek háromhajós temploma. Egy kis templomtörtánet A régészeti kutatás szerint tény, hogy Csehieken, a ma látható templom helyén már valamikor a 13. század elején állt egy kisebb, nyugati oldalán tornyos, egyhajós, szögletes záródású templom, amelyet egyes kutatók késő román korinak tartanak és építési idejét a 13. század elejére teszik, mások kora gótikusnak vélnek és építését a 13. század végére teszik. Az építészettörténeti kutatások feltárták, hogy Csernek első nagy templomát a 14. század elején átépítették, amikor a hajót meghosszabbították, a nyugati oldalon pedig karzatot alakítottak ki. A templom donátora ekkoriban a város és a környék ura, a Cset- neky család volt, gazdagságuk vetekedett a szomszédos Pelsőcön birtokos Bebek családéval. A 14. század közepén új, az északi oldalon épített hajóval bővítették a templomot, s ezt a falat, ahogy a keletit is, korabeli stílusú freskókkal díszíttették. Mivel a Legközelebb Nagybörzsöny temploméi mulatjuk be. Tájoló Csetnekre a Rozsnyót Jols- vával összekötő 526-os úton juthatunk el, vagy a Pelsőc és Alsósajó közti 587-es úton. Helyben a turisztikai alapszolgáltatás megtalálható, teljes körű Rozsnyón várja az utazókat. család egyre gazdagodott, még a 14. század utolsó évtizedeiben tovább bővítették a déli mellékhajó megépítésével, a szentségház kibővítésével, pompás, gótikus keresztboltívek beépítésével. A korábban szerény kis, vidéki templomból háromhajós, ba- zilikális elrendezésű nagy templom lett, fejlődése és bővítése folytatódott a következő évszázadban is. A CsetKáprázatosak a templombelső freskói (A szerző felvétele) neky család tagjai ugyanis Zsigmond király belső emberei közé tartoztak, hatalmuk és vagyonuk növekedett. Ennek.a növekedésnek a cseh kely- hesek támadásai, pusztításai vetettek véget, feltehetően Csehieken is járhattak Jiskra hadai, éppen a templom átépítésének idején. Ä kutatás szerint ebben a korban a csetneki templom tornya súlyosan megsérült, a 16. század elején hozták helyre, és ezzel egy időben épült meg a nyugati orgonás karzat, rajta az ország legrégibb, máig működő orgonájával. A toronyra 1740 táján még egy késő reneszánsz hangulatú, fából ácsolt emeletet húztak, barokk stílusban, ami tűzjelző és figyelőhelyként szolgált. Ez az utolsó nagy építkezés már a reformáció idején ment végbe, amikor a templom egy szokatlan felajánlás szerint - legalábbis így tartja a legenda - az ágostai evangélikusok birtokába került. Történt ugyanis, hogy Szapolyai János hívét, Csetneki Zsigmondot, a templom 16. század eleji kegyurát, választás elé állította a városka lakossága. Akkoriban német, magyar és szlovák mesterek lakták a várost, bányászok, vas- és rézművesek, fegyver- és pajzskészítők, akikről a város a nevét kapta, s akik közt ekkortájt már táptalajra hullott Luther Márton új tanítása. A templom udvarán összegyűlt nép előtt Csetneki Zsigmond a buzogányára bízta a döntést, mondván, ha át tudja röpíteni a templom felett a fegyvert, akkor az új vallásé lesz a templom, ha nem, marad a római katolikus hitben. A mese szerint olyan erővel dobta meg a buzogányt Csetneki Zsigmond, hogy a templom túloldalán alig bírták kicibálni a földből. A hagyomány úgy tartja, sokáig oh függőn a fegyver a templomban, emlékeztetve a vallásválasztásra. Egy vitézi fegyverzet: forgós sisak, szab- lya, egy pár sarkantyú és egy buzogány ma is oh van a templom falán, de az Bakos Gáboré, aki nagy támogatója, mecénása volt az evangélikus egyháznak, s ide is, a déli hajó alatti kriptába temették, s családjának sok tagját is. A híres vitézről az beszélték, ha csak két evangélikus lenne a világon, ő hozzájuk csatlakozna harmadiknak. A déli hajóban látható Bakos halotti címer a kor egyik legszebben fennmaradt epitáfiuma. Freskók csodálatos világa Ami Csetnek templomát különlegessé teszi, azok az igen szép és jó állapotban fennmaradt és restaurált, szakrális témákat megörökítő freskók, amelyek a templombelsőben mintegy kétszáz négyzetméternyi felületet takarnak. Ä legrégibb, román kori festményektől a gótikuson át a már-már az olasz reneszánsz jeleit mutató freskókig bőséges látnivalót kínálnak a turistáknak. Témában is igen változatosak, passió, Jézus élete, Mária élete, a Lucca városában nagy tiszteletnek örvendő Volto Sancto, a csodatévő feszület motívum, amelyhez hasonló darab alig található Szlovákia területén és szinte biztosan észak-itáliai templomfestő mester munkája lehet. Áki Csetnek templomába betér, szinte elvarázsolva érzi magát, a pompás látvány, a rendíthetetlen nyugalom, a szépség birodalmában jár.
