Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-09 / 185. szám, kedd

161 SPORT 2016. augusztus9.1 www.ujszo.com Kiküldött munkatársunk, Bőd Titanilla jelenti Rióból „A NOB új irányvonalába Budapest illik a legjobban” Beszélgetés Fürjes Balázs kormánybiztossal, a magyar olimpiai pályázat vezetőjével JU U » Kovseof z&Htmtuatr :- 7 B H 'ľ A Magyar Ház a riói zsokéklub egyik épületében kapott helyet, ahol a magyar ötkarikás pályázat lógója is látható BŐD TITANILLA Interaktív olimpiai óremtáblázat, sportlegendák ereklyéi, üde dizájn, magyar ornamentika. A riói olimpia alatt működő Magyar Ház emlékezetes vizuális élményt kínál minden érdeklődőnek, de az is a célja, hogy Budapest 2024-es ötkarikás pályázatát erősítse. A ház létrejöttéről és Budapest esélyeiről Fürjes Balázs kormánybiztossal, a magyar olimpiai pályázat vezetőjével beszélgettünk. (A szerző felvételei) ink, az amerikaiak, az olaszok és a franciák mögött vagyunk. De mi a magyar leleményességre, találé­konyságra is építettünk, és szerin­tem senki meg nem mondaná, mennyivel takarékosabb költségve­tésből épült ez a ház, mint a riváli­sainké. A bérleti díj volt tehát a költ­ségvetés legnagyobb tétele? A bérleti díj és az egésznek a fel- épitése. Sok mindent hoztunk Ma­gyarországról, de sok mindent itt szereztünk be. Voltak elemek, ame­lyeket otthon terveztünk, de Brazí­liában gyártattunk le. Az volt a fon­tos, hogy egy jó ízt adjunk Magyar- országról, mutassuk be a múltunkat, de a jelenünket és a jövőnket is. Mindezt kortárs, modem eszközök­kel, képi világgal, színvilággal, han­gokkal, filmekkel - hogy legyen ízig-vérig magyar, de legyen nem­zetközi is. Hogy bármilyen keveset tud is valaki Magyarországról, meg­értsen belőle minket. A budapesti olimpiai pályázat igazgatójaként olyan szemmel né­zi a riói eseményeket, hogy mit le­het hasznosítani, és mi az, amit másképpen kell majd csinálni? Szenvedélyesen szeretem a váro­somat, Budapestet, és szenvedéllyel hiszem, van esélyünk, és jót tenne Magyarországnak, ha meg tudnánk rendezni a 2024-es olimpiát. Nem tudok ebből a szerepemből kibújni, én Rióban mindent úgy nézek, hogy mi az, ami segít, mi az, ami esetleg akadályoz, mit lehetne még jobban csinálni, hogyan tudnánk még töb­bet tenni azért, hogy a 2024-es olim­piát nálunk rendezzék. Mi Budapest legnagyobb gya­korlati előnye? A hagyományok is erős érvnek számítanak, de gya­Mi volt a fő érv a riói Magyar Ház létrehozása mellett? Magyarországnak ez egy régi adóssága. Magyarország a nagy olimpiai család egyik legöregebb tagja, a NOB alapítói között is van magyar, Kemény Ferenc. Részt vet­tünk már az első olimpián, és attól fogva mindegyiken, amikor a nem­zet a szabad akaratából döntött. De nemcsak részt veszünk, hanem jól is szoktunk szerepelni, a nyári olim­piák összesített éremtáblázatán Ma­gyarország a nyolcadik, az egyetlen az első tízben, aki még nem rende­zett olimpiát. Igazi olimpiai nemzet vagyunk, rajongunk az olimpiákért, rajongunk az olimpikonjainkért. Nem értem, korábban miért nem volt magyar ház a játékokon. Rióban 52 nemzetnek van háza, Szlovákia 20 éve minden nyári és téli olimpián je­len van házzal. Jó apropót és lökést adott most, hogy Budapest olimpiát szeretne rendezni, versenyben van Los Angelesszel, Rómával és Párizzsal a 2024-es olimpiáért, és ez is egy lehetőség, hogy bemutassuk a gyönyörű országunkat, fantasztikus fővárosunkat és azt az olimpiai sporthagyományt, amelyre mind­annyian büszkék lehetünk. A Szlovák Házak hagyománya is akkor kezdődött, amikor Poprád a 2002-es, majd a 2006-os téli olim­Változatos dizájn fogadja a magyar küldöttség központjába látogatókat piára pályázott. Mennyiben segít­het a pályázat népszerűsítésében a nemzeti ház? Nagyon nagy mértékben. Világ­városokkal versenyezni komoly fel­adat, főleg ilyen kis országok szá­mára, mint Magyarország vagy Szlovákia, ezért egy ilyen ház na­gyon nagy lehetőség. Ahogy Ader János köztársasági elnök úr is fogal­mazott a megnyitó beszédében, ez a ház kapu Magyarországra. Ezen át megismertethetjük Magyarorszá­got, elmesélhetjük, kik vagyunk, mi mindenre vagyunk képesek, olimpi­ától teljesen függetlenül is. Szemé­lyesen tapasztalom, hogy a külföl­diek meglepődnek, mekkora sport­nagyhatalom vagyunk, nem tudnak róla. Eltátják a szájukat az ered­ménylista láttán. A pályázatot na­gyon jól tudja támogatni ez a ház, mert nagyon sok NOB-tag és nem­zetközi sportszövetségi vezető megfordul benne. Tervez itt tárgyalni jelentős sportvezetőkkel a magyar pályá­zat támogatásáról? Már a megnyitón is több nemzet­közi olimpiai bizottság tiszteletét tette, beszélgettünk, szót ejtettünk a magyar pályázatról is. El fog láto­gatni ide Thomas Bach, a NOB el­nöke is. Bízom benne, hogy fontos és gyümölcsöző tárgyalásokat tudunk itt lefolytatni. A Magyar Ház impozáns kör­nyezetben, a riói zsokéklub egyik épületében kapott helyet, belül pe­dig változatos dizájnmegoldások- kal, interaktív elemekkel köti le a látogatót. Mekkora költségvetés­ből készült el ez a közeg? Azt szoktam mondani, hogy ami­kor feltálaljuk a vasárnapi ebédet, akkor sem szoktuk firtatni, mennyi­be került a zöldség és a csirke. 750 ezer dollár volt kibérelni ezt a házat, ezzel egyébként jóval a vetélytársa­korlati szempontból miért lenne jó egy budapesti olimpia? A NOB most fogadta el az Agen­da 2020-at, a gazdaságos olimpiáról szóló reformot. Maga a NOB az, amely azt mondja, elég volt a giga- és luxusolimpiákból, és abból, hogy csak a világ legnagyobb városainak a kiváltsága az olimpiarendezés. A NOB szeretne nyitni a közepes méretű nagyvárosok felé, és azt el­érni, hogy gazdaságosan, fenntart­ható módon, a városnak az olimpiá­tól független érdekeit szolgálva le­hessen játékokat rendezni. Erre vo­natkozóan nagyon sok konkrét aján­lást fogadott el, például azt, hogy minél kevesebb új stadion épüljön, a már meglévőket és ideiglenes léte­sítményeket kell használni, vagy hogy nem csak egy városban lehet­nek események, hanem vidéki vá­rosokat is be lehet vonni. Ezeknek a reformoknak Budapest felel meg a legjobban. A mi ajánlatunk a NOB- nak, hogy váltsuk együtt valóra az Agenda 2020-at, mutassuk meg együtt, hogy működik a gazdaságos olimpia koncepciója. Sok közepes méretű nagyvárosban rendeztek már olimpiát, ne feledjük, hogy Barce­lona, Stockholm, Helsinki, Antwer­pen, Amszterdam mind nagyon si­keres játékokat rendezett a maga idejében. A NOB új irányvonalába Budapest illik a legjobban. Ha ko­molyan gondolják ezt a reformot, akkor Budapest - nem az egyedüli, de - a legjobb választás. A közelmúltban a téli olimpia rendezésével kapcsolatban több népszavazást is rendeztek, Krak­kó és Oslo is végül a lakosok el­utasító állásfoglalása miatt lépett vissza a pályázástól. Magyaror­szágon, Budapesten nem lesz nép­szavazás az olimpiáról. Nem tart attól, hogy sok ellenzője van a pro­jektnek? A komoly nemzetközi vállalko­zásoknak mindig vannak ellenzői, a világ már csak ilyen. Nyitva állt a népszavazás lehetősége, ha valaki kezdeményezte volna, és összegyűjt 120 000 aláírást, akkor lett volna olimpiai referendum. Hozzáteszem, a népszavazás nem előírás, a NOB nem követeli meg, és sem Párizs, sem Róma, sem Los Angeles nem tartott népszavazást. A világon még sehol nem előzte meg a nyári olimpiát népszavazás. Örülünk, hogy Ma­gyarországon erős többséggel szü­lettek meg a döntések az olimpiai pályázatról. Budapest közgyűlése kilencvenegynéhány százalékos többséggel, szimbolikusan az olim­pia napján fogadta el, hogy pályáz­zunk, a parlament pedig nyolcvan- egynéhány százalékkal, a kormány és az ellenzék közös támogatásával döntött úgy, hogy Magyarország adja be a pályázatot. A döntések megszülettek, sínen vagyunk. Most már dolgozni kell keményen az utol­só pillanatig, és majd meglátjuk, ho­gyan dönt a NOB.

Next

/
Thumbnails
Contents