Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-06 / 183. szám, szombat
6 | KÜLFÖLD 2016. augusztus 6. | www.ujszo.corr RÖVIDEN Nincs ok Gülen kiadatására Washington. Washingtont eddig nem győzték meg azok az Ankara által előtelj esztett bizonyítékok, amelyek alapján Törökország az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónok kiadatását szeretné elérni a török katonai puccskísérlet miatt - jelentette tegnap a The Wall Street Journal című amerikai lap kormányzati körökre hivatkozva. A török kormány az amerikai Pennsylvania szövetségi államban élő Gülent teszi felelőssé a július 15-i meghiúsult puccskísérletért, és kiadatását követeli. Csütörtökön egy isztambuli bíróság letartóztatási parancsot adott ki a hitszónok ellen. (MTI) Sok törökországi kurd kér menedéket Boriin. Jelentősen nőtt a török állampolgárságú menedékkérők száma Németországban: az idei év első felében 1719-en kerestek oltalmat az európai országban, míg tavaly ez a szám összesen 1767 volt-jelentette a Tages Spiegel című német lap tegnap a migrációért és menekültekért felelős német szövetségi hivatal adataira hivatkozva. A hatóságok nem tudták megmondani, mennyiben változott a helyzet a július 15-i sikertelen törökországi puccskísérlet után. A legtöbb menedékkérő Törökország délkeleti, kurdok lakta területéről érkezett: az 1719 ember közül 1510 kurd. (MTI) Csökken Merkel támogatottsága Boriin. Németországban az utóbbi hetek merényletei után meredeken csökkent Angela Merkel kancellár és menekült- politikájának támogatottsága. Az ARD köztévé ARD- Deutschlandtrend című felméréssorozatának új eredményei szerint a kancellár munkájával elégedettek aránya 47 százalék, ami 12 százalékpontos csökkenésjúliushoz képest, és a februári 46 százalék után a második legkisebb arány a törvényhozási ciklus 2013 őszi kezdete óta. (MTI) Kárpótlás a cseh romáknak Boriin. A roma holokauszt utolsó cseh túlélőinek kártérítést kellene kapniuk Németországtól - ebben állapodott meg Berlinben a német pénzügyminisztériummal a cseh külügy. Több mint 70 évvel a második világháború után 2500 euró kártérítésben állapodtak meg a tárgyalópartnerek, erősítette meg a cseh külügyminisztérium a hónapokig tartó megbeszélések után. Az egyszeri kártérítést 10-15 túlélő kaphatná meg. „Tekintettel a túlélők korára beleegyeztünk az összegbe, amely tulajdonképpen nevetséges” - mondta Čenék Ružička, a roma holokauszt kártérítésével foglalkozó bizottság elnöke. A kifizetés előtt kérvényezni kell az összeget. (ARD) Durvul a hangnem Ankara és Bécs között MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. A „radikális rasszizmus fővárosénak" nevezte Ausztriát Mevliit Cavusoglu török külügyminiszter tegnap, miután korábban Christian Kern osztrák kancellár puszta „fikcióként" állította be Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz. A TGRT hírcsatornának adott interjújában a török diplomácia vezetője „ocsmánynak” nevezte Kém szavait, és teljességgel visszautasította azokat. Ankara szélsőjobboldali retorikával vádolta meg az osztrák kancellárt. „Őszintén szólva, nagyon zavarónak tartom, hogy ez az álláspont milyen hasonlóságot mutat az európai szélsőjobboldaliak álláspontjával” - vélekedett az európai uniós ügyek török minisztere. Kém szerdán Törökország demokratikus és gazdasági hiányosságaira hivatkozva azt mondta: az európai vezetők megvitathatnák a csatlakozási tárgyalásoktól való visszalépés lehetőségét. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter Cavusoglu kijelentései után szinte azonnal azt javasolta Ankarának, hogy „moderálja szóhasználatát, illetve belpolitikáját, és inkább végezze el a házi feladatot”. Súlyos hiba lenne Törökország jelenleg nem érett az EU-tagságra, de súlyos hiba lenne a csatlakozási tárgyalásokat megszakítani - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ARD német közszolgálati televíziónak egy interjúban csütörtökön. „Nem gondolom, hogy segítene, ha egyoldalúan azt sugalmaznánk Törökországnak, hogy vége van a tárgyalásoknak” - mondta Juncker az ÁRD-nek. Egy ilyen lépés „súlyos külpolitikai hiba lenne” - tette hozzá. „Törökország a mostani állapotában nem lehet az EU tagja” - jelentette ki. Különösen igaz lenne ez akkor, ha újra bevezetnék a halálbüntetést, amit török vezetők korábban kilátásba helyeztek. Ez a csatlakozási tárgyalások azonnali megszakítását jelentené-mondta. A menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodással kapcsolatban Ankara által legkésőbb októberig követelt vízummentesség ügyéről szólva a bizottsági elnök kiemelte, hogy ha Törökország októberig szeretné megszerezni a vízummentességet, akkor addig kell teljesítenie a feltételeket. „Minden okom megvan arra, hogy azt gondoljam, Törökország nem áll el ígéreteitől és a közös megállapodástól” - mondta Jean-Claude Juncker, hozzátéve, hogy „nem lenne helyes, korrekt és következetes” Ankarától, ha nem tartaná be a menekültügyi megállapodást. Juncker bizakodó Az elismert menekültek tagállamok közötti elosztásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „európai problémáról” van szó, amelyet Görögország és Olaszország egyedül nem tud megoldani, ezért az EU mint értékközösség tagjainak a „szolidáris segitségnyújtás” elve alapján kell eljárniuk. Hangsúlyozta, hogy csak három-négy tagország zárkózik el a menekültek befogadásától, és remélhetőleg a szlovák soros uniós elnökség ideje alatt sikerül őket is meggyőzni és kompromisszumos megoldást kidolgozni. Szlovénia további 40 menekültet fogad be az uniós áttelepítési program keretében Törökországból - erről döntött csütörtökön a ljubljanai kormány. Korábban 20 főről határozott a kabinet. A szlovén kormány még márciusban döntött arról, hogy 587 migránst önként átvesz Olaszországtól és Görögországtól. Nagy számban végeztek ki civileket és erőszakoltak meg nőket katonák a dél-szudáni fővárosban, Jubában a múlt hónapban a felkelőkkel zajlott összecsapások alatt - állapította meg egy ENSZ-jelentés. Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa elmondta, hogy a világszervezet munkatársai 217 nemi erőszakról értesültek, amelyeket többségében a kormány katonái követtek el. Eddigi értesülések szerint a leginkább a nuer kisebbséghez tartozó menekült nők szenvedtek a támadásoktól. Szemtanúk és segélyszervezetek dolgozói arról számoltak be, hogy kormánykatonák -egyes esetekben csoportosan-több tucat nőt és lányt erőszakoltak meg az ENSZ jubai táborának (a felvételen) közvetlen közelében. A létesítményben több ezer nuer keresett menedéket a harcok elől. (SiTA/AP-feivétei) Leváltanák Medvegyevet Moszkva. Alig egy nap alat csaknem 160 ezer aláírás gyűl össze tegnap délelőttre egy péti ción, amelyben Dmitrij Med vegyev orosz miniszterelnök tá vozását követelik. A change.org oldalon útján bocsátott kezdeményezés támogatóinak tábora gyorsabban nő; mint annak idején azé a petícióé, amelyben az orosz labdarúgóválogatott szélnek eresztését sürgették az idei Eb-n történt csúfos szereplés után. A kormányfő azzal váltott ki felháborodást, hogy a minap egy nyilvános fórumon beszélve azt javasolta az alacsony fizetésükkel elégedetlen pedagógusoknak: hagyjanak fel a hivatásukkal, és próbáljanak meg az üzleti életben boldogulni. „A miniszteri kabinet élén, kompetens, művelt, az ország iránt elkötelezett embernek kell állnia. Most ennek az ellenkezőjét látjuk. Nem lehet feje a miniszteri kabinetnek az Apple cég reklámarca, aki elalszik, az olimpia megnyitóján (Szocsiban), és aki azt javasolja a tanároknak, hogy valahol valahogy keressenek mellékest a túlélés érdekében“. A hal a fejétől bűzlik, lehet hogy ettől működnek ilyen „hatékonyan” a minisztériumok? - hangzott az Alekszandr Li néven bejegyzett kezdeményezés, amelyet a szerző Medvegyev egy közismertté vált, iPhone-nal készített szélűjével illusztrált. Az orosz miniszterelnök a Krímben járva azzal keltett országos feltűnést, hogy a neki panaszkodó kisnyugdíjasoknak bekapcsolt kamerák előtt csak ennyit tudott mondani: „Pénz nincs. Tartsanak ki itt, minden jót, derűt és egészséget kívánok”. A Kreml nem kívánta kommentálni a petíciót, amely egyébként semmire sem kötelezi az orosz vezetést. (MTI) Végeztek a dzsihádistákkal Kairó. Az egyiptomi hadsereg bejelentette, hogy légi csapásokkal végzett az Iszlám Állam terrorszervezet sínai-félszigeti ágának vezetőjével, Abu Duá al- Anszárival. A hadsereg Face- book-oldalán tudatta, hogy Áris város térségében végrehajtott sorozatos légi csapásokkal végzett Anszárival és az Iszlám Állam 45 másik harcosával, valamint a csoport által használt fegyver- és lőszerraktárakat semmisített meg. Az Iszlám Állam sínai-félszigeti ága nem erősítette meg vezetőjének halálhírét. (MTI) Obama egyelőre nem tudja, bízhat-e Moszkvában Agresszívan és minden fronton folytatni fogja az Egyesült Államok az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni harcot. Washington. Ezt Barack Obama amerikai elnök jelentette ki a Pentagonban, helyi idő szerint csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján. Az elnök leszögezte, hogy az Iszlám Állam Szíriában és Irak területén az elmúlt több mint egy esztendőben nem volt képes nagyobb szabású terrorakciót végrehajtani. Az elnök ugyanakkor elismerte, a térségben a dzsihádistákra nehezedő nyomás arra késztette őket, hogy fokozzák a két ország határain kívüli támadásokat. Obama hozzátette: a terrorszervezet még mindig képes magához vonzani embereket és terrorakciókra ösztökélni őket. Obama erőteljesen bírálta Oroszországot a Bassár el-Aszad Szíriái elnök vezette rezsimet támogató katonai szerepvállalása miatt, és úgy vélte, megkérdőjelezhető Moszkva elkötelezettsége a tűzszünet iránt. Az amerikai elnök azzal vádolta a damaszkuszi kormányt, hogy megsérti a fegyvernyugvást. A szíriai rendezést illető, esetleges amerikai-orosz együttműködést firtató újságírói kérdésre válaszolva Obama azt fejtegette, hogy Washington egyelőre még nem tudja, bízhat-e Moszkvában és Vlagyimir Putyin orosz elnök együttműködési hajlandóságában. „Ezért először meg kell vizsgálnunk, hogy lehetséges-e valódi tűzszünet” - mondta. „Oroszország talán nem képes ezt elérni, vagy azért, mert nem akarja, vagy azért, mert nincs akkora befolyása Aszadra. Ezt mérlegelnünk kell” - tette hozzá. Obama „gyilkos rezsimnek” nevezte Aszad elnök rendszerét, aki szerinte tönkretette Szíriát. (MTI)