Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-30 / 177. szám, szombat

16 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ 2016. JULIUS 30. www.ujszo.com Nem földelték el a tehenek tetemét N em földelték el több száz tehén tetemét India nyugati részén a hagyomá­nyosan szentként risztéit állatok tetemének összegyűjtését végző, egykor az érinthetedenek kasztjá­ba tartozott dalit kisebbség tagjai, akik sztrájkba léptek a velük szemben tanúsított lealacsonyító bánásmód miatt. Az vezetett a munkabeszünte­téshez, hogy július 11-én egy önbíráskodás céljából szervező­dött indiai csoport négy dalit férfit félmeztelenre vetkőztetett, egy autóhoz kötözött és teljesen összevert amiatt, mert azt gyanították, hogy megöltek egy tehenet. Az állatok leölése és a marhahús fogyasztása India több államában, így az incidens hely­színén, a nyugat-indiai Gudzsarát államban is tilos. A hinduk által szentként tisztelt tehenek szaba­don járhatnak-kelhetnek az indiai városok és falvak utcáin. Az incidenst követően a dalitok Gudzsarát több körzetében is felhagytak a tetemek elföl- delésével, így mintegy 500 tehén maradványai maradtak érintetlenül városok és falvak utcáin - mondta a nyugat-indiai Gudzsarát államban tevékenyke­dő Dalit Jogi Fórum nevű civil csoport szóvivője. (MTI) Tüntetésen tiltakoznak a dalitok a hátrányos megkülönböztetés ellen. Gudzsarát legnagyobb városában, Ahmedabadban, a megmozduláson mintegy tízezren vettek részt. A dalit kisebbség tagjai kénytelenek elvégezni a legalantasabbnak tartott munkákat, például az elhullott tehenekkel kapcsolatos tennivalókat. A hinduk által szentként tisztelt tehenek szabadon járhatnak-kelhetnek az indiai városok és falvak utcáin (Fotók: sita/ap, tasr/ap) A Feliratok Temploma a mai Chiapas államban lévő Palenque romváros egykori uralkodóinak történetét beszéli el, nevét az öt ajtaja fölött látható részletes vése- tekről kapta. Palenque ma ismert formája a 611-ben megkezdett új­jáépítés során alakult ki, kulturális és építészeti értelemben a 615 és 800 közötti időszakban élte virág­korát. Ekkor épültek fel a telepü­lés legfontosabb létesítményei, és ebből az érából származnak azok a szövegemlékek, amelyek a város uralkodóinak nevét és cseleke­deteit örökítették meg. Kin Pakal sírját 1952-ben fedezték fel, ám a hieroglifákat azóta sem sikerült még teljesen megfejteni. A város és a környező nemzeti park 1987 óta a világörökség része. A maja korból szár­mazó vízelvezető csa­tornát fedeztek fel Mexikóban, a Palen­que egykori városál­lamban lévő Feliratok Temploma alatt. A rnaldo González Cruz projektvezető az eredményekről e héten tartott sajtótá­jékoztatón elmond­ta, hogy a felfedezett föld alatti főcsatornát, amely más csatornák­hoz kapcsolódva alkot rendszert, egy forrás táplálta, és valószínűleg régebbi, mint a Kin Pakal király sírja számára épített templom. A feltételezések szerint maga a csator­narendszer 683 és 702 között épült. A csatorna felfedezése cáfolja azt a feltételezést, amely szerint az ural­kodó sírja volt a piramistemplom alapja, a tények ugyanis arra utal­nak, hogy a piramis központját egy forrás határozta meg, efölé épült a sírkamra és a templom. A kőből készült csatorna, amely 60 centiméter széles és ugyanilyen ma­gas, a sírkamra alól vezeti el a vizet a templom előtt lévő széles sétányig. Az ásatások 2012-ben kezdődtek, amikor a kutatók föld alatti ano­máliákat észleltek radarjaikkal a pi­ramis lépcsői előtt lévő terület alatt. Attól tartva, hogy egy lyuk vagy egy földtani törés a piramis megsüllye­dését vagy összeomlását okozhatja, leástak a helyszínen. Ekkor fedez­ték fel az alagút felett aprólékos munkával kialakított háromrétegű kőburkolatot. Ugyanilyen burko­latot találtak Kin Pakal sírjának ta­lapzatában is. Egyelőre nem találtak semmiféle közveden összeköttetést a vízelvezető csatorna és a sírkam­ra között, de a kutató hozzátette, hogy a csatorna nincs is még teljes mértékben feltárva, hiszen túl szűk ahhoz, hogy bemásszanak rajta. Egy kamerával felszerelt robotot küldtek a feltérképezésére. „Elemeztük a Feliratok Templo­mának hieroglifáit, és úgy véljük, a forrásra utalnak és arra a szimbo­likus útra, amelyen át Kin Pakal eljutott a csatorna által jelképe­zett alvilág vizeihez” - mondta a szakértő. A sírban egy pár kőből készült fuldugót is találtak, a rajta lévő felirat szerint „isten az alvilág felé vezeti a holtakat úgy, hogy alámeríti őket a vízbe, így fogad­ják ott őket”. A kutatók szerint a csatorna azért épülhetett a kamra alá, hogy segítse Pakal lelkét eljut­ni az alvilágba. (MTI) A Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történelmi Intézet (INAH) fényképén az egyik vízvezeték látható a Feliratok Temploma alatt (Fotó: Wikipedia/Jan Harenburg, INAH) Maja kori vízvezetéket fedeztek fel A holland férfiak és a lett nők a legmagasabbak a világon A férfiak mezőnyében a hollandok, a nők­nél a lettek a legma­gasabbak a világon - derült ki egy 187 országra kiterjedő új tanulmányból, amely 1914-től 2014-ig vizsgálta az országok lakosainak magasságválto­zását. Az eLife című folyóiratban közölt eredmények szerint az átlagos hol­land férfi 183 centiméter, az ádagos lett nő 170 centiméter magas volt 2014-ben. A mutatók szerint az irá­ni férfiak és a dél-koreai nők nőttek legtöbbet, ádagosan több mint 16, illetve 20 centimétert a vizsgált száz évben - olvasható az eLife tudomá­nyos honlapon. A férfiak mezőnyében Hollandiát Belgium, Észtország, Lettország és Dánia követi a sorban. Szlovákia a 17. A lett nők után holland, észt, cseh, szerb és szlovák társaik állnak. Az 1996-ban született magyar férfi­ak 2014-ben, vagyis 18 évesen áda­gosan 177,26 centiméter magasak voltak, 11 centiméterrel nőttek na­gyobbra, mint 100 évvel korábban született társaik, és a világranglistán ezzel a 44. helyről a 36. helyre ke­rültek. Az 1996-os születésű ma­gyar nők 18 éves korukban áda­gosan 163,66 centiméter magasak voltak, 10,4 centiméterrel voltak nagyobbak, mint az 1896-ban szü­letett nők, és a világranglistán a 41. helyre ugrottak előre az 59. helyről. A világ legalacsonyabb férfijai Kelet-Timorban élnek, 160 cen­timéteres ádagos testmagassággal. A guatemalai nők pedig, akárcsak 1914-ben, a 2014-es adatok szerint is a legalacsonyabbak a világon: egy ádagos, 18 éves guatemalai lány 140 centiméter volt száz éve, és még most sem éri el egészen a 150 centimétert. A londoni Imperial College munkatársaként dolgozó James Bentham szerint Dél-Ázsiában - Indiában, Pakisztánban és Bang­| ladesben valamint rekete-Arn- kában mindössze 1-6 centimétert I nőttek az emberek 100 év alatt. Fekete-Afnka néhány területén egyenesen csökkent a férfiak át- i lagos testmagassága az 1970-es évek óta. I A szakemberek szerint a világszer­te megfigyelhető testmagasságbeli | változásoknak csupán egy része j magyarázható genetikai okokkal, | a többiért a környezeti hatások a felelősek. A befolyásoló tényezők közé tartozik az egészségügyi ellá­tás minősége, a higiénia, a táplál­kozás, az anya egészségi állapota és a terhesség alatti tápanyagbe- I vitele. Egyes kutatások alapján a . magasabb embereknek hosszabb a várható élettartamuk, és esetükben kisebb a szívproblémák kockázata. Néhány bizonyíték szerint azon­ban náluk magasabb bizonyos rák­típusok, köztük a vastagbélrák, az idős kori mellrák és a petefészek- í rák rizikója. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents