Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-04 / 155. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2016. július 4. KULTÚRA I 7 Lágy, intim megvilágítások Willem Dafoe már átvette életműdíját, Sean Ellis pedig bemutatta Anthropoidját Karlovy Varyban SZABÓ G. LÁSZLÓ Érzetben a várostól ma is elválaszthatatlan monarchia­beli hangulatot, stílusában a régi diavetítők képi világát idézték meg a Karloy Vary-i fesztivál nyitóestjének évről évre visszatérő alkotói, a Caban fivérek. Volt is színes kavalkád a színpa­don. Sétaterek és kolonnádok múlt századi pompája kedvesen kokettáló hölgyekkel, majd híres fürdőváros­hoz illő bikinishow-val, a testépítés és -szépítés régi képeslapokról ismerős kultúrájával. Még egy ló is bekerült a műsorba, egy nagyra nőtt, fekete pa­ripa vonult végig elegánsan a mozi­vászon előtt, hátán egy rég letűnt vi­lág díszes egyenruháját viselő hu­szártiszttel. S bár nem a Queen slá­gere, a The Show Must Go On szólt a háttérben, ahhoz, hogy a show-nak valóban folytatódnia kell, kétség nem férhetett a fesztivál 51. nyitógáláján. Meg is telt a július első tíz napjá­ban mindig hangos éjszakai életet élő város. A Thermal Szálló kör­nyékén, ahol Európa egyik legran­gosabb mustrája zajlik, és csaknem kétszáz film közül választhat a né­ző, annyi embert, mint most, egész évben összesen nem lehet látni. S ahogy, az egy idilli fürdővárosra jellemző, ide az év más napjain pi­henni, gyógyulni járnak a különbö­ző nyavalyákkal küzdő emberek. Ezt tették a múltban Arany Jánostól Chopinig, Nizsinszkijtől Mándy Ivánig sokan, de most százszor több a filmes turista, mint a kúrákra igyekvő. Még az is jól érzi magát, aki nem kapott jegyet egy-egy filmre. Holnap majd újra beáll a kí­gyózó sorba, s azt mondja: hátha! A nyitóest mindig az új fesztivál­klip első vetítése. Hosszú sorba áll be az az alkotó is, aki igent mond erre a felkérésre. John Malkovich, Jude Law, Harvey Keitel, Milos Formán, Helen Mirren és mások után kell egy rövid történetben szellemesen meg­mutatkoznia. Eddig mindenkinek sikerült. Zdenék Svérák, a csehek je­les forgatókönyvírója és szeretett színésze az első, aki ezt a pár percet bebukta. Ivan Zachariáš, a klip ren­dezője szerint ragaszkodott a sztori­jához, amelyben felesége kérdésére, hogy: „írsz már, eszedbe jutott végre valami?” azt feleli: „Igen, már lobog az agyam.” Ezt egy égő fülpiszkáló- val jelzi, amelyet a fesztivál kris­tályglóbuszát tartó üveglány comb­jai közül húzott ki. Ezen pedig na­gyon kevesen tudnak szórakozni. Kellemesebb perceket szerzett a közönségnek Willem Dafoe, Holly­wood ördögi figurája, aki a Karlovy Vary-i életmüdíjasok sorába állt be idén. Széles mosollyal hajolt meg a nézők előtt, köszönve ezt a rangos el­ismerést. A nagy szavakat kerülve tö­mören úgy fogalmazott: „A mozi örök, filmezni pedig csodálatos.” S azzal el is viharzott a színről. Nem nézte meg Sean Ellis cseh-angol- francia koprodukcióban forgatott Anthropoidját, amely az 1942-es Reinhard Heydrich a náci birodalom harmadik kulcsembere elleni prágai merényletet dolgozza fel. A cseh Jan Kubiš és a szlovák Jozef Gabčík által vezetett akció ugyan sikerrel járt, Heydrich belehalt sérüléseibe, a hit­leri vezérkar megtorlása azonban ki­törölhetetlen tragédia a cseh történe­lemben. Lidicét felgyújtották a né­metek, a tizenhat éven felüli férfi la­kosokat kivégezték, a nőket és a gye­rekeket koncentrációs táborba vitték. Azt pedig, ami Prágában zajlott a me­rénylet után, a vásznon láthatjuk. El­ső felében a film még csak közel hoz­za a későbbi hősöket, s azt a családot, amelynél lélekben felkészültek a me­rényletre. A második óra már hűen követi az eredeti eseményeket. Meg­félemlítések, kínzások és gyilkolások szemtanúi vagyunk. Amikor az Ang­liában kiképzett két ejtőernyős, Kubiš és Gabčík, valamint társaik búvóhe­lyét lövik a németek, a fegyverropo­gás zaja valósággal rázza a nézőt a székében. Becsületes alkotómunka eredménye a film, büszke is rá min­denki, aki részt vett benne. Az újkori cseh történelem egyik legdrámaibb fejezetét dolgozza fel, amelyből az egész világ tanulhat. „Pénteken elolvastuk a forgató- könyvet, hétfőn pedig már ki is mondtuk az igent” - nyilatkozta a producer, aki Sean Ellis személyében a téma megszállottját ismerhette meg, hiszen a negyvenhat éves rendező másfél évtizede készült a filmre., At­tól a naptól fogva, hogy először ol­vastam a két bátor csehszlovák ejtő­ernyősről, tudtam, egyszer példaként állítom majd őket a világ elé, hiszen életüket áldozták az igazságért és a hazájukért.” S hogy mindez egy lon­doni rendező szemszögéből, tehát az elfogultság leghalványabb jele nélkül került mozivászonra, az a cseh öntu­datnak, mentalitásnak is jót tesz. Joggal dagadhat a csehek keble Jan Némec és Ivan Passer révén is. Előb­bi a cseh új hullám nagy alakja, majd az azt követő időszak nagy vesztese, hiszen a hatvannyolcas események dokumentálásával világszerte híres rendező lett, komoly társadalombírá­latot hordozó, értékes nagyjátékfilm­jeivel mégsem léphette át Európa ha­tárait. Most, A Királyi szőlőhegyek farkasával - önmagát titulálta így - szinte biztos, hogy nyerni fog vala­milyen díjat, s ha igen, annak világ­raszóló híre lesz. Márciusban bekö­vetkezett váratlan halála miatt sajnos az utolsó filmjéről írok, amelyben a kifinomult tehetségű Jin Mádl alakít­ja őt. Prága Királyi szőlőhegyének polgára - hírnévre, pénzre és szép nőkre éhes farkasa - a hatvannyolcas cannes-i mustra vesztese, hiszen az akkori, párizsi tüntetések miatt fél­beszakadt fesztiválon díjesélyesként vett részt. Godard és Truffaut, a fran­cia új hullám vezéregyéniségei ugyanis beígérték neki (akárcsak Menzelnek és Formánnak), hogy vagy az Aranypálmát, vagy a legjobb rendezés díját kapja majd. A forra­dalmi események aztán akkorát vál­toztattak a mustra menetén, hogy fél­be is szakadt a rendezvény, így Némec csalódottan jött haza Cannes- ból, és nagy reményekkel disszidált Amerikába, ahonnan 1989-ben köl­tözött vissza. Utolsó munkája őszinte vallomás, tele fájdalommal, sérelem­mel, nehezen gyógyuló sebekkel, de mindezt finom iróniával meséli el. Ivan Passer Intim megvilágításban című, 1965-ös örökzöldje, amely di­gitális felújítása révén került a Vissza a forráshoz szekció programjába, a cseh filmművészet top 10-ének egyik legszebb darabja, amelynek most 1200 néző tapsolt. Huszadik évüket még be sem töltött fiatalok népes tö­mege várta a 83 éves, Amerikában élő cseh alkotót, hogy aláírását kérjék mozijegyükre. Passer nem akart hin­ni a szemének. Mindenre gondolha­tott annak idején, csak erre nem. Hogy 2016-ban egyetlen cseh játék­filmjét újabb és újabb nemzedékek érzik majd magukénak. Elhunyt Elie Wiesel író, filozófus 87 éves korában meghalt a Nobel-békedíjas író, Elie Wiesei. Első jelentős kötete a jiddis nyelven írt És a világ csendben maradt, legismer­tebb műve az Éjszaka. Ezek­ben a náci koncentrációs táborok borzalmairól ír. 1928. szeptember 30-án született Eliezer Wiesel néven, az erdélyi Má- ramarosszigeten, ortodox zsidó csa­ládban. Édesapja Magyarországról származott, ezért anyanyelve, a jiddis mellett magyarul is kitűnően beszélt. Tizenkét éves korában apja héber ta­nárt fogadott mellé. Tizenöt évesen megjárta a mo- nowitzi és a buchenwaldi koncentrá­ciós táborokat. A második világhá­ború után egy franciaországi árva­házba került, ott találkozott két nő­vérével. Szülei és hat éves húga nem élték túl a borzalmakat. Wiesel csak az 1950-es években kezdett írni a zsidóság szenvedései­ről. Ö volt az első, aki a mai értelem­ben használta a holokauszt szót. Első jelentős műve a jiddis nyelven írt „És a világ csendben maradt” volt. A H. világháború idején, amikor ő használta először mai értelmében a holokauszt szót (Archívum) Észak-Erdély újra Magyarország ré­sze lett, a debreceni, majd a nagyvá­radi magyar nyelvű zsidó felekezeti gimnáziumba járt. Emellett vallási tanulmányokat is folytatott a mára- marosszigeti haszid zsidó közösség zsinagógájában. 1948-tól a Sorbonne-on filozófiát tanult, majd újságíróként egy tel-avivi lap párizsi tudósítójaként dolgozott. A Párizsban eltöltött évek alatt kez­dett el könyveket írni először héber, majd jiddis, később angol és francia nyelven is. Ötvenhét könyv fűződik a nevéhez, esszéi, novellái és drámái is elsősorban az európai zsidóság kiir­tásáról szólnak. 1955-ben New Yorkba költözött, haláláig ott élt, de tanított a bostoni egyetemen is. 1986-ban Nobel- békedíjat kapott, mint „az egyik leg­fontosabb vezéralak és szellemi ve­zető azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatá­ra.” Nem sokkal ezután feleségével megalapították az Elie Wiesel Ala­pítványt az Emberiségért. Öt tartják a holokauszt egyik leg­ismertebb szakértőjének. 1978 és 1986 között a holokauszt-emlékbi- zottság elnöke volt. Fő feladatának tekintette a fajgyűlölet elleni küzdel­met, szót emelt a volt Jugoszlávia te­rületén zajló etnikai tisztogatások el­len. Alapító elnöke volt a párizsi köz­pontú Kultúrák Univerzális Akadé­miájának is. (juk) RÖVIDEN Holtan találták Michael Ciminót Los Angeles. Szombaton, 77 éves korában elhunyt Michael Cimino, A szarvasvadász című film Oscar-díjas rendezője. Holttestét Los Angeles-i ottho­nában találták meg, miután is­merősei hívásaira nem válaszolt. A halál okát egyelőre nem álla­pították meg. Cimino összesen nyolc filmet rendezett, közülük az 1978-ben bemutatott, Robert De Niro és Christopher Walken főszereplésével készült A szar­vasvadász öt Oscar-díjat nyert, z Erich Maria Remarque regényén alapuló film egy pennsylvaniai kisvárosban élő baráti társaság életén keresztül mutatja be a vi­etnami háború pusztító hatását. Az amerikai alkotó karrierjét nagy sikerek és nagy bukások jellemezték. A szarvasvadász után Hollywood egyik legna­gyobb rendezőjének kiáltotta ki a filmes szakma, következő film­jét, A mennyország kapuját azonban óriási bukásnak köny­velték el. (MTI) Lecsapott a vihar a fesztiválokra Pozsony/Pöstyén. Szombaton két fesztivált is elmosott a vihar. A pozsonyi Zlaté Piesky üdülőöve­zetben zajló kétnapos Hip Hop Žije szervezői a katasztrófavédelemmel konzultálva 21 óra után döntöttek úgy, hogy véget vetnek a rendez­vénynek, mert nem tudják garan­tálni a résztvevők testi épségét. A következő órában mintegy hatezer embert evakuáltak a helyszínről. A fesztivál legnagyobb húzónevének számító amerikai Pusha T, aki már nem tudott fellépni, Twitter-üze- netben ígérte meg, hogy hamaro­san visszatér Pozsonyba. Az egész ország területéről, sőt Prágából is érkező rajongók azonban nehezen viselték a csalódást, többen tömi- zúzni kezdtek, a rendőrség egy 25 éves fiatalembert elő is állított. Idő előtt kellett befejezni a pöstyéni repülőtéren megrendezett három napos Topfest fesztivált is. Az erős szél és a közelgő vihar miatt a ve­terán brit UK Subs és a hazai Horkýže Slíže éjfélre tervezett koncertje elmaradt. Quk) Willem Dafoe villámlátogatását a riporterek is várták (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents