Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-27 / 174. szám, szerda
6 | KULTÚRA 2016. július 27. | www.ujszo.com Amikor a tavaszi szél vizet árasztott Freddie Mercury hetvenezer ember előtt emelte meg a koronáját (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Ma harminc éve, 1986. július 27-én lépett fal Budapesten a Queen. A népstadionbeli koncert legalább két generáció meghatározó élménye volt. De nemcsak zenei, hanem politikai szempontból is fontos ez a dátum - egy nyugati rockzenekar akkoriban ritkán jutott be a vasfüggöny mögé. A szervezés mai ésszel felfoghatatlan méretű „mozgósítást” igényelt. Ezért érdemes megvizsgálni a a hátteret. A közeg A szocializmus évtizedeiben Magyarországon - ahogy a keleti blokkban mindenütt - egyetlen állami cég foglalkozott koncertszervezéssel. A külföldi előadók szinte kizárólag a „baráti” országokból érkeztek, kivételt csak a komolyzenészek és ajazz- zenészek jelentettek, ezeket a műfajokat illetően a pártállami vezetés kissé engedékenyebbnek bizonyult, mint a dekadensnek, vulgárisnak, lázadónak, azaz veszélyesnek bélyegzett rockzene tekintetében, amely - nem mellesleg - sokkal nagyobb tömegeket mozgatott. A tömeg pedig a rendszerellenes tüntetés veszélyével járt, tehát alapból kerülendő volt. A kádári rendszer 1986-ban már erősen recsegett-ropogott, dülede- zett, de azt azért kevesen hitték, hogy három év múlva összeomlik. A titkosrendőrség akkoriban még serényen gyártotta a jelentéseket a rockkoncertekről, a „tűrt” és a „támogatott” kategóriából kieső zenekarok pedig számíthattak arra, hogy fellépéseiket betiltják, és sosem jelenhet meg lemezük. A merész terv Ha nincs Hegedűs László, a Londonban otthonosan mozgó, agilis koncertszervező, akkor valószínűleg Queen-koncert sem lett volna Budapesten. Hegedűsre az egykori Poptarisznya hallgatói még nyilván emlékeznek: hetente szállította a sztárhíreket a műsorba, és igazi bennfentesként beszélt hozzánk egy szabad világból. O volt az, aki hosszú hónapokon át egyeztetett a Queen menedzsmentjével, illetve a különböző magyarországi hivatalokkal, hogy elgördüljenek az akadályok a koncert elöl. Hegedűs már 1983-ban megneszelte, hogy a Queent, a világ egyik legmenőbb rockzenekarát érdekelné egy kelet-európai koncert, attól kezdve dolgozott az ügyön. A menedzsmentet három dolog érdekelte igazán: a zenekar biztonsága, a gázsi, illetve a megfelelő hírverés, hiszen az ő karrierjük szempontjából is jól jött a vasfüggöny mögötti fellépés reklámértéke. Hegedűsnek sikerült meggyőzni őket arról, hogy a magyar fél képes biztosítani a nyugaton standardnak számító luxuskörülményeket, valamint a profi biztonságiakat. A gázsi összege máig üzleti titoknak számít, de a híresztelések szerint 110 ezer dollárt kapott a zenekar, ez nagyjából a fele volt a nyugaton szokásos summának. Ebből látszik, hogy Freddie Mercuryék tényleg szerettek volna fellépni a keleti blokkban, illetve, hogy a koncert hírértéke fontosabb volt számukra, mint a gázsi. Ami magyar- országi viszonylatban természetesen csillagászati összegnek számított, ráadásul valutában kellett kifizetni. Emiatt a politikai vezetésben sokan nézték rossz szemmel a szervezkedést, másoknak az akkori viszonyok között borsosnak számító jegyárak nem tetszettek. (A belépőkhöz 160 és 300 forint között lehetett hozzájutni, miközben a havi átlagbér bruttó 6500 forint körül mozgott Magyarországon.) De akkorra már a kulturális vezetésnek is presztízskérdés lett a koncert - meg akarták mutatni a baráti államoknak, hogy Budapest képes megszervezni egy nyugati szuperkoncertet. A legendás film Azt is Hegedűs László találta ki, hogy a koncertről egész estés film készüljön, amelyet a keleti blokkban a magyar szervezők értékesíthetnek, a nyugati terjesztésből származó bevétel viszont a zenekart illeti. A Magic - a Queen Budapesten című filmet Zsombolyai János rendezte, a vezető operatőr Ragályi Elemér volt, és Magyarországon addig sosem látott technikával készült. Jól visszaadja a koncert hangulatát, és spontánnak tűnő, de megrendezett „civil” jelenetek is vannak benne. Roger Taylor gokatozik, John Deacon egy kislánnyal beszélget a Duna- korzón, Freddie Mercury hajókázik, kilátásba helyezi az Országház esetleges megvásárlását, majd pedig énektanár segítségével elkezd tanulni egy magyar népdalt. A tavaszi szól Azok a szerencsések, akik ott lehettek a Népstadionban, és a rothadó kapitalizmus helyett a rothadó szocializmus szele csapta meg őket, erősnek és szabadnak érezhették magukat. Anélkül, hogy rendszer- ellenes tüntetéssé vált volna a koncert, amelynek fénypontjaként magyarul csendült fel a Tavaszi szél vizet áraszt, váratlan gesztusként, mintegy jelképesen összekapcsolva két egymástól reménytelenül távolinak tűnő világot. Freddie Mercury kedveskedését óriási ováció fogadta. És nem lehet véletlen, hogy a koncert után megjelenő, kötelezően fanyalgó hangú kritikák egy része „elfelejtette” megemlíteni ezt a pár percet. Lelketlen, vérprofi gépezetként, üzleti vállalkozásként tüntették fel a zenekart. Pedig Zsombolyai filmjéből is sugárzik a lelkesedés, a zenélés öröme, a magával ragadó atmoszféra. Szóval azok a szerencsések, akik ott lehettek, ereje teljében láthatták a Queent, a világ egyik legjobb koncertzenekarát. Akkor még senki sem sejthette, hogy az 1986-os Magic Tour lesz az utolsó turnéjuk. És hogy Freddie Mercurynak már csak öt éve van hátra ezen a földi színpadon. Operett a fürdőben RÖVIDEN Lajkócigány az űrben Budapest. Lajkó - cigány az űrben címmel készíti első nagyjátékfilmét Lengyel Balázs. A fekete komédia napokban kezdődő forgatása több helyszínen, többek között Kiskunlacházán, Csobánkán, Várpalota, Ócsa és Oroszlány ipari és katonai létesítményeiben fog zajlani. A film története szerint az első élőlény az űrben nem a Lajka nevű kutya volt, hanem egy Lajkó nevű magyar permetezőpilóta. 1957 elején ugyanis a Szovjetunió úgy döntött, baráti országai közül Magyarországnak ad esélyt, hogy kiválassza a földkerekség első kozmonautáját. A legmegfelelőbb jelöltnek az utazásra Serbán Lajos, Lajkó ígérkezik, aki permetezőpilótaként már gyermekkora óta betegesen vonzódik a csillagokhoz és az űrhöz—olvasható az alkotók közleményében. A forgatókönyvet a rendező Lovas Balázzsal közösen írta. A címszerepet Keresztes Tamás alakítja, a színészek között van még Gyabronka József, Pálffy Tibor, Papadimitriu Athina, Trokán Anna és Trokán Nóra, Szirtes Ági, Máté Gábor, Rajkai Zoltán, Trill Zsolt, Lukács Andor, valamint német, ukrán és orosz színészek. „A Lajkó a 20. század történelmének őrültségeit és sötétségét vígjátéki eszközökkel megmutató történet. Hősei valós és kitalált figurák, helyszínei valós és képzelt vidékek, fordulatai valós és mágikus események” - idézi a közlemény Lengyel Balázst, akinek várhatóan 2017 őszén mutatják be első mozifilmjét. (MTI) Felmórés az olvasási szokásokról Pozsony. Az ország lakosságának 11 százaléka olvas könyvet napi rendszerességgel. Ez derül ki a TNS Slovakia felméréséből, amelyet a 15—65 éves korosztály körében végeztek, 4533 ember megkérdezésével. A válaszadók 16 százaléka állította, hogy hetente legalább egyszer olvas, 18 százalékuk viszont sosem vesz könyvet a kezébe. A nők többet olvasnak, mint a férfiak, a 30 év alattiak, a nagyvárosiak, valamint a műveltebbek körében népszerűbbek a könyvek, mint az idősebbek, a kisebb településen élők és a kevésbé műveltek körében. A megkérdezettek 41 százaléka állítja, hogy otthoni könyvtára több, mint száz kötetből áll, ami 8 százalékos növekedés a 2013-as adatokhoz képest. Szintén 8 százalékkal nőtt a hetente egyszer olvasók száma, a többi kategóriában nem volt lényegesebb változás. (SITA) A Nyárasdi Színházi Esták keretében szombaton, július 30-án a szarvasi Cervinus Teátrum vendégszerepei a Dunaszerdahely melletti községben. Nyárasd. Huszka Jenő operettjével, a Lili bárónővel érkeznek, amelyet a színház főrendezője, a nyárasdi származású Varga Viktor állított színpadra. A községben immár hagyomány a A tánckar is fontos szerepet kap szarvasiak nyári fellépése a helyi termálfürdőben felállított színpadon. Varga Viktor egy pörgős, mozgalmas, nagyívű előadást ígér. Az eredeti szövegkönyvet Belinszky Zoltán átdolgozta a huszonegyedik század követelményei szerint, úgyhogy meglepetésekben sem lesz hiány. Az előadás zenei vezetője Der- zsi György. A Cervinus Teátrumnak nincs állandó társulata, a szereplők az ország szinte minden részéből érkeztek. Szlovákiai magyar művészek is vannak köztük, a két Illésházy kisasszonyt például Dósa Zsuzsa és Varga Anikó alakítja. Az Illésházy grófot játszó Benkő Géza egy filmforgatás miatt nem tud színpadra lépni aznap este, helyette maga a rendező ugrik be. Lili bárónőt Erdélyi Tímea formálja meg. A kilenc színész mellett a színház tánckara is fontos szerepet kap. A kétfelvoná- sos előadás szombaton 20.30-kor kezdődik. (juk) (Képarchívum)
