Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-23 / 171. szám, szombat

2016. július 23., szombat, 10. évfolyam, 30. szám A csandígarhi Nemzetgyűlési Palota Le Corbusier 1949 januárjában (Fotó: SITA/AP) A tokiói Nyugati Művészetek Nemzeti Múzeumának főépülete (Fotó: siTA/AP) A Corseaux-ban fekvő kis villa (Fotó: wikimedia/M. Moriconi) mmm (Fotó: Wikimedia/WIadyslaw) A stuttgarti Weissenhof lakótelep egyik épülete (Fotó: wikimedia/Andreas Praefcke) A Magasságos Miasszonyunk-kápolna Le Corbusier 17 épületét vették fel a világörökségi listára A világörökség részévé nyilvánították Le Corbusier (1887-1965) svájci-francia sztárépítész és várostervező építészi mun­kásságát az UNESCO világörökségi bizottságának múlt heti isztambuli ülésén. JÉ autodidakta ____ francia épí­LJ r M tésznek és I % M teoretikus- JL wk M Jí nak, a 20. század egyik legnagyobb hatású építőművészed személyiségének hét országban 17 épületét vették fel az ENSZ Nevelésügyi, Tudo­mányos és Kulturális Szervezeté­nek (UNESCO) világörökségi listájára. A Le Corbusier tervezte épületek elismerését korábban két­szer is elutasította az UNESCO. Az idei nevezést megújított formá­ban nyújtotta be három kontinens hét országa: Argentína, Belgium, Franciaország, India, Japán, Né­metország és Svájc. Az indítvány azt hangsúlyozta, hogy Le Cor­■■■1 busier munkássága „a modernitás globalizálódásának tanújele”. A világörökség részeként elismert 17 Le Corbusier-épület, illetve épületegyüttes közül 10 Fran­ciaországban található, köztük a Bordeaux melletti Pessac negyven házból álló munkáslakótelepe, amelynek szokadan formái és szí­nei olyan felháborodást keltettek, hogy a hatóságok nem engedték bekötni a vízvezetéket, ezért az 1924-ben átadott telep hat évig lakadan maradt. A világörökség része lett még Fran­ciaországban a párizsi La Roche és Jeanneret épületpár (1923); a poissyi Villa Savoy (1928); a párizsi Porte Molitor-nál lévő lakóingadan (1931); a Saint-Dié-i Manufaktú­ra; a Ronchamp község közelében, a Vogézek egy kisebb hegycsúcsán emelkedő Magasságos Miasszo­nyunk-kápolna (1950), érett alko­tói korszakának legszebb darabja, a csónakszerű, domború és homorú falakból megkomponált épület, amely messziről nézve szinte lebeg a táj fölött. A világörökség része lett továbbá egy nagy marseille-i lakó­komplexum (1945), egy 12 eme­letes, vékony lábakon álló épület, amelynek a tetején kapott helyet a játszótér, az úszómedence és egy sportpálya; a művész Roquebrune- Cap-Martin-i nyaralója (Cabanon de Le Corbusier, 1951); az évenx-i domonkos kolostor (Couvent Sainte-Marie de La Tourette, 1953), valamint a Firminy-Vert-i „Testi és lelki rekreációs központ” (1953-65). ' Svájcból két munkája került fel a listára, a Genfi-tó partján, Corseaux-ban fekvő kis villa (1923) és a genfi Clarté-ingadan. A nevezést benyújtó többi ország­ból egy-egy épület érintett: Bel­giumból az antwerpeni Maison Guiette, Németországból a stutt­garti Weissenhof lakótelep két épülete, Argentínából a La Plata-i Maison du Docteur Curutchet, Indiából a csandígarhi Nemzet- gyűlési Palota és az Igazságügyi Palota együttese (1953), Japánból pedig a tokiói Nyugati Művészetek Nemzeti Múzeumának főépülete (1954-59). Le Corbusier művészeti hagyatéka több mint 30 ezer építészeti terv­ből, 13 ezer vázlatból, hétezer víz­festményből, félezer olajfestmény­ből és 52 könyvből áll. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudomá­nyos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizott­ságának múlt vasárnap befejező­dött 40. ülésszakán 27 helyszínből 21 nyerte el az UNESCO-státuszt: 12 kulturális, 6 természeti és 3 ve­gyes helyszín. Pénteken már 9 új helyszínt vett fel a világörökségi listára ezek egy csendes-óceáni ki­vételével európai vagy ázsiai hely­színek. (MTI) M 99 V M lg i a Jm i 9 In . f t , * i ■ šszonyunk-kápolna 1 épül • • • • I A poissyi Villa Savoy (Fotó: Wikipedia/LStrike) (Fotó: wikimedia/chiara)

Next

/
Thumbnails
Contents