Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-21 / 169. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. július 21 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Nem címlapsztori Az igazság néha unalmas, de attól még igazság marad H étfőn új abb tüntetés - kedveltebb nevén Bonaparty volt Robert Fico kormányfő háza előtt. Sorrendben már az ötödik. Lehet vitázni arról, hogy a médiában 500-1000 főre saccolt részvétel sok-e vagy kevés, hogy mennyire profi szervező Lipšic és Matovič, vagy hogy milyen együtteseket kellene meghívni ahhoz, hogy több embert csalogassanak oda. Csakhogy ezek a viták mellőzik a lényeget, éspedig azt, hogy a korrupciógyanús belügyminiszter továbbra is a székében ül, és a miniszterelnök továbbra is Baštemáktól bérli a lakását. Merthogy a hírek, szempontok, kommentárok tömkelegében hajlamosak vagyunk megfeledkezni a lényegről. A Bastemák-ügy azonban egy grammnyit sem veszített a súlyából. Azok az információk, amelyek eddig a témában kiszivárogtak, egy kulturált országban réges-régen a miniszter menesztését vonták volna maguk után, ha nem egyenesen a miniszterelnökét. Ezt százötve- nedszer is meg kell ismételni, főleg olyankor, amikor a tüntetéseken való apadó részvételt egyesek esetleg annak az alátámasztására használják, hogy lám, kipukkadt a Baštemák-buborék. Ezért nagyon fontos, hogy a helyén kezeljük a dolgokat, s az újítás szándéka nélkül leírjuk: a Basternák-ügy országunk történetének egyik legsúlyosabb korrupciós botránya, melynek megoldatlansága komoly akadálya lehet Szlovákia további demokratikus fejlődésének. A felelősség nem csupán a Smert, hanem kormánykoalíciós partnereit is terheli, akik tétlenségükkel lehetővé teszik, hogy Robert Fico pártja ilyen módon kormányozzon. Ennek tükrében teljesen irreleváns, hányán mennek eljövő hétfőn bonapartizni, de még az is, mennyire lehet ajelenlegi kormányzati felállásnak az alternatívája Sulik és Matovič. Nem szabad megengednünk, hogy az informá- ciódömpingben esetleg elvesszen a lényeg, még akkor sem, ha nem éppen nincs szenzáció szaga. Az igazság néha unalmas, de attól még igazság marad. Még akkor is, ha már nem szerepel naponta a címoldalakon. Bár feltűnőnek nem nevezhető a hasonlóság, de ez bizony egy hamisítatlan Hillary Clinton-vécékefe. Trump hívei valósággal zabálják, veszik, mint a cukrot. (Facebook) Tramp fő ellenfele a matematika FELEDY BOTOND H ivatalosan is megválasztották a republikánus elnökjelöltet: végleges, hogy Donald Trump lesz Hillary Clinton kihívója a novemberi amerikai elnökválasztáson. Az utolsó nagyobb „Soha Trump” mozgalom is kivérzett a Republikánus Párt konvencióján, a csoport eljárási szabályokkal szerette volna megakadályozni, hogy megkapja a felhatalmazást a milliárdos ingatlanmágnás arra, hogy a dolgozó amerikaiakat képviselje. A szavazók a maguk módján elkezdtek megbékélni Trumppal: a republikánusok közt egyértelműen nőtt az elfogadottsága, de még az el nem kötelezett szavazók körében is. Persze műiden tábor egyöntetűen a „szélsőséges” jelzőt aggatja rá, ahogy azt is elismerik még támogatói is, hogy ha teljesen felforgatná Washingtont, nem biztos, hogy jobb irányba mozdulna el a kormányzás. Még mindig kiderülhet, hogy Trump csak egy luft, és a választókban felgyülemlett feszültség levezetésére, na meg az establishment bosszantására alkalmas—de másra nem. Viszont ha ténylegesen beáll mögé a pártja, akkor megérkezhet a szakértelem is a csapatába. Az, hogy lehetséges alelnökének Michael Pence-t jelölték, azt mutatja, hogy Trump végre komolyan veszi magát a Republikánus Pártot. Igaz, Pence úgy mutatkozott be a konvención, hogy ő egy „keresztény, konzervatív és republikánus” ember, „ebben a sorrendben”. A mágnás mostantól nem viheti tovább kampányát a pártszervezet segítsége nélkül, ez csak az előválasztásokon volt lehetséges. Immár a szorgos pártkatonák által begyűjtött csekkek sem hiányozhatnak, hiszen egymilliárd dollár alatt nem ússza meg a kampányt. És nem hiányozhatnak az önkéntesek tízezrei sem, akik mobilizálhatják azt a szavazói réteget, amely további esélyt adhat neki a győzelemre. A választási matematika Trump legnagyobb ellensége. A nők és az afroamerikaiak elképesztően magas arányban utasítják el őt (55, illetve 75 százalék), ez önmagában kizárhat annyi választót, hogy Trump egyszerűen nem kaphat elegendő szavazatot. Nem véletlen, hogy Melánia Trump, az elnökjelölt szlovén származású harmadik felesége lett a választási „atomfegyver”, a konvención is felszólaltatták, hátha vele meg lehet szerezni a női szavazók egy részét. De Trumpra mindenképpen keményebb harc vár, mint az elmúlt pár évtizedben induló republikánus jelöltekre. Hillary Clintonnal folytatott csatája már az elmúlt hónapokban durván személyeskedő, vádaskodó kampányba csapott át, a kérdés, hogy ezt meddig fokozzák és valamelyiküknél túlcsordul-e a pohár. Befordultunk a választási célegyenesbe, novemberig hosszú hajrá. Pontosabban show. Trumpot ismerve negyedéves show-műsort nézhetünk. Nem véletlen, hogy az egyik legsikeresebb reality műsort vezette korábban... J átszó suhancokra rálőni több mint intoleráns cselekedet. Ez történt a napokban Florida állam Flagler megyéjében. Egy háztulajdonos azt látta, hogy a háza előtt ismeretlen autó parkol, benne két srác. Emberünk azt gondolta, rablók, és amúgy jó amerikai szokás szerint tüzet nyitott. Az átlagnál gyengébb lövésznek az autót ugyan sikerült eltalálnia, deal9ésal6 éves legényke szerencsére nem kapott golyót. A srácoknak esze ágában sem volt kirabolni a házat. A Pokémon Go nevű mobilos játékot tolták ezerrel, nem is figyeltek fel a fegyverrel hadonászó pasasra. A18 éves Jerson Lopez de Leonnak nem volt ilyen szerencséje. O a guetemalai Chiquimulában űzte a Twitter napi forgalmát közelítő játékot. A szömyecske elfogása érdekében magánterületre lépett. A tulaj itt pontosabb volt amerikai kollégájánál, a fiatalember halálos sebet kapott. Ő a július elején piacra dobott játék első halálos áldozata, gondolom, nem ilyen fajta elsőséget képzelt el magának, ha elképzelt valamilyet. A jelenleg legnépszerűbb, mobileszközön játszható játék lényegét úgy lehetne összefoglalni, hogy a játékosoknak a korábban népszerű, azonos című mese karaktereit kell begyűjteni. A játékot azonban - a szülők és nagyszülők nagy örömére - nem a gép előtt kell játszani. A kis lényeket az alkalmazás a valós térbe varázsolja. A játékosok úgy tudják elkapni őket, ha megdobják pokélabdával. Ha megvannak, akkor, akár egykor a tevéket a Teveklubban, vagy a tamagocsikat, nevelni, fejleszteni kell, majd jöhet a harc. Hát, ha nem is fociznak, legalább a szabad levegőn mozognak a büdös kőikéi. A játékhoz ugyanis mozogni kell, ha valaki autóba pattan, a rendszer észleli, hogy túl gyorsan halad. A kitexjesztett valóság platform már nem csak a sci-fiben létezik, bár még nem a mindennapjaink része, de a játékokon túl a kereskedelmi fel- használásra is akadnak példák. A próbálandó ruhát nem kell feltétlenül magunkra húznunk, egyes boltokban már kamera méri fel a vevő testképét, majd megmutatja, hogy állna rajta a ruha, tetszeleghet benne a tükör - akarom mondani, a képernyő - előtt, pereghet-foroghat, vele forog a ruha is, ami rajta sincs. (A hölgyek ennek ellenére szerintem továbbra is a valódi ruhapróba hívei maradnak, de ez most nem témája ennek az írásnak.) Moszkva egyes részein pedig úgy próbálnak küzdeni a közlekedési balesetek ellen, hogy egy mobilalkalmazásba feltöltik a korábban történt balesetek adatait és képeit. Amikor a sofőr a GPS-jel szerint az adott szakaszon halad el, a telefonja megjeleníti az ott történt baleseteket. Az alkalmazás rendkívül népszerű. Nem a Pokémon Go felett akarok pálcát tömi. A guatemalai rendőrségi hír úgy is szólhatna: a srácok fociztak, a 18 éves Jerson Lopez de Leon a labdáért mászott át egy kerítésen, a tulajdonos lelőtte. A Pokémon Go azonban, csakúgy, mint a szelfi, tipikus példája annak, amikor egy-egy (pop)kulturális jelenség az ember hibájából az ember ellen fordul. Mert mennyi ész kell ahhoz, hogy egy vadelefánttal akarjunk szel- fizni, amely aztán összetapos bennünket? Vagy a Plitvicei-tavaknál egy annyira kiálló ormon, ahol még senki előttünk? Egy szlovák turistának ez nem sikerült, koporsóban hozták haza. Ha az önfotózás nem lenne irritálóan mindennapjaink személyes jelenlétnél fontosabb része, még mindig sörözhetne valahol. A Pokémon Góval ugyanez a helyzet. Aki Pikacsura vadászva tehervonat elé lép, csak önmagát okolhatja. Amikor azonban arról olvasok, hogy ezt a játékot többen telepítették a telefonjukra, mint a jelenleg legnépszerűbb randialkalmazást, a Tindert, akkor azért aggódni kezdek az emberiség jövőjéért. Azért ezeknél a kis színes izéknél csak jobb egy nő (vagy férfi, kinek hogy)? Vagy én vagyok túl konzervatív? FIGYELŐ Hetente száz új dzsihádista A francia katonai hírszerzés becslései szerint továbbra is mintegy száz dzsihádista érkezik hetente Törökországon keresztül Szíriába, az Iszlám Állam terrorszervezet soraiba-jelentette a Le Figaro című francia napilap. A téma annak kapcsán merült fel, hogy Washingtonban miniszteri szintű találkozót tartanak az Iszlám Állam elleni koalícióban részt vevő országok. Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter arról beszélt a lapnak, tisztázni kell, hogy Törökország életképes partner-e az Iszlám Állam elleni szíriai küzdelemben. Jelezte, hogy a kérdést a washingtoni találkozón is felveti. „A párizsi székhelyű katonai hírszerzési irányítás szerint továbbra is körülbelül 100 külföldi érkezik hetente Törökországon keresztül Szíriába, hogy az Iszlám Államhoz csatlakozzon”—fogalmazott a Le Figaro. (MTI) Az elveszett cirkálók A The Times brit napilap szerint a puccskísérlet óta az Égéi- vagy a Fekete-tengeren szolgálatot teljesítő török hadihajók közül 14 nem tért vissza kikötőjébe. A török miniszterelnök-helyettes viszont tagadja, hogy eltűntek török hadihajók, az elnöki szóvivő szavai szerint sincsenek eltűnt katonai járművek sem, minden helikopterrel és harckocsival el tudnak számolni. Azonban a brit lap az hja, az ankarai hatóságok aggódnak, hogy görög kikötők felé tarthatnak a hajók, ahol legénységeik politikai menedékjogot kémek. (MTI) Nők helyett pikacsuk után koslatnak KOCUR LÁSZLÓ CZAJLIK KATALIN
