Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-20 / 168. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. július 20. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 113 Tizenöt éve dalol a Búzakalász Régen Búzavirágnak hívták a daloskört, újraalakulásakor vette fel a Bodollói Búzakalász Éneklőcsoport nevet NÉMETI RÓBERT Tizenöt évvel ezelőtt alakult meg a Bodollói Búzakalász Éneklőcsoport. „A községben már az 1970-es években is működött egy vegyes, hét férfiból és nyolc nőből éllé éneklőcsoport, Zajdek Márta vezetésével" - mondta Weiszer Éva, a kar jelenlegi vezetője. BODOLLi Az évek múltak, a férfiak hattagú zenekart alakítottak Drótár Rezső vezetésével, ez jó pár évig működött. Az eredeti csoport leányai pedig férjhez mentek, ki a faluba, ki messzebb. A régi éneklőcsoport 1973-ban dalos találkozón vett részt Zselízen, ahol a zsamóiak, a szesztaiak, a szepsiek és a bodollóiak voltak ott a Kassa-vidéki járásból. „Akkoriban a somodi fürdőben nagy járási Csemadok-napokat rendeztek, mindig részt vettünk rajta. 1982-ben megalakult a bodollói Egységes Földműves-szövetkezet 52 tagú vegyes kórusa. Mivel mi már kevesen voltunk, felkértek, hogy csatlakozzunk. Újfaluból Mázik Mihály tanár vezetésével működött a négyszólamú nagykórus. Hetente egyszer a bodollói szövetkezet művelődési A csoport hetente egyszer próbál, de a fellépések előtt igyekeznek többet gyakorolni (Az együttes felvétele) házában zajlottak a próbák” - emlékezett vissza Weiszer Éva, a Búzakalász vezetője. 1990-ben, a szövetkezet megszűnésekor a csoport is felbomlott, és bő tízéves szünet után, 2001. február 1-jén 12 énekelni akaró asszonnyal, Weiszer Éva vezetésével - két régi és sok új taggal - alakult újra, immár Bodollói Búzakalász Eneklőcsoport néven. „A Búzakalász nevet azért választottuk, mert a régi csoport Búzavirág volt, de mivel jártunk versenyekre, fesztiválokra, és ott találkoztunk más Búzavirág csoporttal, változtatnunk kellett. Az utolsó tizenöt év rengeteg gonddal telt el, de nem adjuk fel. Ez idő alatt rengeteg munkát fektettünk a csoportba, de most nagyon nehezen találunk utánpótlást, mert a mai fiatalok más dolgokkal foglalkoznak” - tette hozzá a csoportvezető. A csoport egyébként már számtalan helyen fellépett. „2004-ben arany díszoklevelet kaptunk, 2005- től több mint száz fellépésünk volt. A Bíborpiros szép rózsa országos népzenei minősítő verseny állandó résztvevői voltunk, de ott voltunk például a karcagi birkafesztiválon, a ! Bodollói I Búzakalász Éneklőcsoport j A megalakulás ive: 2001 ! A csoport vezetője: Weiszer Éva A tagok száma; 9 ■Mm------ . G yőrfi István Népdalgálán, a toma- barakonyi népdalfesztiválon is” - árulta el Weiszer Éva. A csoportvezető hangsúlyozta, a 2016-os év nagyon jelentős a csoport életében. Mivel 15 év alatt egyszer sem volt lehetőségük viszonozni azt, amit a környező községektől kaptak, egy születésnapi ünnepségen köszönték meg a sok segítséget. A csoportban egyébként csak bodollói asszonyok énekelnek, de szívesen vennék, ha más községekből is csatlakoznának hozzájuk. Repertoárjukat régi dalok, valamint Vargyas Lajos népdalgyűjtései alkotják. Legközelebb az Imregi Asszonykórust mutatjuk be. SZÁSZI ZOLTÁN Van olyan értékes épület, amit azért nem lát meg az utazó, mert túlságosan eldugott helyen van, de Bátka kastélyainak esetében részben a szerencsétlen parkosítás, másrészt a település fejlődése miatt nem láthatók az órtókek. Jobb sorsra érdemes kastélyoknál jártam, Gömör közepén, a Balog-patak völgyében. BATKA Ä Balog-patak középső szakaszán, a szétnyíló völgyben terül el Bátka község, a Bátky család egykori székhelye. Valami jobb sors, ha lehetne - Bátka kastélyai megérdemelnék Az egykor hangulatos kúria félig felújítva, félig romosán várja uj gazdáját zás, még mielőtt a vedlő vakolat alól kibukó falak nem sérülnek jobban, a salétromosodás ki nem kezdi végleg az épületet. A nyirkosodás megelőzésének érdekében talán az elvadult örökzöldeket is kissé vissza lehetne vágni, egyrészt az állagmegóvás miatt, másrészt hogy egyáltalán látható legyen az épület. Amelyet most teljesen eltakarnak a túlnőtt tujafák. A Bornemisszák másik úri lakja az utca túloldalán bújik meg, családi házakkal, mezőgazdasági haszonépületekkel körbevéve, szinte beszorítva egy pici telekre. Ám a régi térképek arról tanúskodnak, hogy a malomhoz és az azt hajtó patakhoz közeli kúriát egykor szép kert vette körül. Ez az úri lak feltételezhetően a 17. század legelején épülhetett. Egykor igen hanTájoló Bátka község a Rimaszombat ésTornalja közötti 16-os főút mellettterül el, a kastélyok a falu központjában találhatók. Helyben alapvető turisztikai szolgáltatások (vendéglő, presszó, benzinkút, üzletek) vehetők igénybe, teljes körű szolgáltatás Rimaszombatban vagy Tornaiján található. gulatos kis épület volt, de aztán a szocialista átalakításkor a helyi állami gazdaság kénye-kedvére hagyva ízléstelen átalakításon esett át, ma meg (A szerző felvétele) jobb sorsát, új gazdáját vátja. Félig felújítva, félig romosán. Utolsó lakója a feltűnően alacsony termetű Bornemissza László, Gömör megye alispánja volt, akit a falubeliek nemes egyszerűséggel Kupaknak hívtak. Nem egyedi sors a bátkai kastély és kúria sorsa Gömörben. Bátka közvetlen szomszédságában például a szocializmus múltat eltörlő propagandájának, az akkori - és azóta is tartó - gondatlanságnak esett áldozatául Rakottyás, Bodolló és Zsíp kastélya is. S ha tágabban szemléljük a vidéket, még legkevesebb tucatnyi hasonló sorsú leromlott állapotú vagy teljesen elpusztult úri lakról számolhatnánk be. Hosszú, elszomorító lista lesz az, sok értelmetlen pusztításról számot adó. Azok a régi bátkaiak Hogy sokkal korábban is laktak itt már emberek, arról a falutól déli irányba eső, Zsíp felé vezető út és Balog-patak között lévő régészeti lelőhelyen talált számtalan, bronzkori cserépdarab tanúskodik. Minden bizonnyal 1294-nél korábbi alapítású település Bátka (ekkor említették először írásban), de mivel fontos észak-déli és kelet-nyugati utak találkozásánál, viszonylag nyílt terepre települt, így a tatáijárás ezt a falut is szinte teljesen elpusztította a 13. század elején. A Bátka és a szomszéd falu, Uzapanyit közti szakaszon még legalább két elpusztult település nyoma maradt fenn a dűlőnevekben. Az egykori Alsóbátka a jobbágyok faluja volt, Felsőbátka pedig kuriális, azaz nemesi falu. A 17. századtól egészen a 20. századig a Bornemisszák voltak a falu legjelentősebb birtokosai, a család egy nagyméretű kastélyt és egy elegáns kis kúriát építtetett Bátkában. A kastély és a kúria A ma orvosi rendelőknek helyet adó, klasszicista stílusú, U alakú kastélyt 1895-ben építették - Tököly Gábor művészettörténész feltételezése szerint egy középkori udvarház alapjaira. A kastély ma már csak külalakjában emlékeztet úri lakhelyre, építtetője, Bornemissza Elemér ugyancsak meglepődne, látva a belső átalakításokat, a nem igazán elegánsan megoldott, a célnak ugyan megfelelő, de az épület arculatát csúnyán megbontó hozzátoldásokat. A nagy kastélyra ráférne egy alapos tataro-
