Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-20 / 168. szám, szerda

8 | | CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2016. július 20.1 www.ujszo.com Fiatalos lendülettel működik a Gyöngykaláris éneklőcsoport Ezüstminősítéssel jutalmazták a csoportot a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedőn Többnyire népdalokat adnak elő, amelyeket a csoportvezető válogat össze (Képarchívum) SZAKÁL KINGA 1977-ben alakult tizenöt taggal, később megszűnt, az új felállásban 2000-ben kezdte meg a működését az éneklőcsoport. Srejner Anna kezdeményezésére alakult meg a Gyöngykaláris ének­lőcsoport 1977-ben, akkor 15 tag­gal. Több ezüst- és aranyminősítést is szerzett az akkor még csak asszo­nyokból álló csoport a Tavaszi szél vizet áraszt versenyen. „Én 1987-ben csatlakoztam a cso­porthoz — mondta Modrovics Etel­ka, a csoport vezetője. Később a cso­port megszűnt, a tagok kiöregedtek. - Az új felállásban 2000-ben kezdte meg a működését az éneklőcsoport. Ekkor már férfiak is csatlakoztak” - tette hozzá a csoportvezető. A ko­rábban kosúti éneklőcsoportként emlegetett csoport ekkor vette fel a Gyöngykaláris nevet. Minden évben bekapcsolódnak a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedőbe. A cso­portot idén ezüstminősítéssel jutal­mazták. A Gyöngykaláris éneklő­csoport elsősorban a szomszéd fal­vakban lép fel. „Nemeskosúton nó­taesteket szervezünk: a Dalolva szép az élet és A zenében is változnak az évszakok című nótaestek sikeresek voltak, a Berkenye néptánccsoport tagjai is közreműködtek. A csapat jelenleg 14 tagú, a próbákra 3 férfi és 11 nő jár. A legidősebb házaspár tagjai 75 évesek, kellene a fiatal utánpótlás” - mondta Modrovics Etelka. Többnyire népdalokat adnak elő, amelyeket a csoportvezető vá­logat össze. Egyebek mellett passiót énekelnek, közreműködnek temeté­seken és koszorúzásokon is. A hő­sök szobránál Szent Istvánról szóló éneket adnak elő. „Karácsonykor a kosúti szociális otthonban is fellé­\i Gyöngykaláris !; A megalakulás éve: 1977 | Alapító: Srejner Anna | Csoportvezető: j Modrovics Etelka Tagok száma: 14 pünk” - mondta a csoportvezető. A székesfehérvári éneklőcsoporttal testvérkapcsolatot ápolnak. Több­ször felléptek már Székesfehérvá­ron, Balatonalmádiban, Budapesten és Pécsett. „Szeptemberben szeret­nénk újra eljutni Székesfehérvárra. Legközelebb július 23-án a faluna­pon állunk színpadra” - közölte a csoportvezető. Legközelebb a nagymegyeri Vox Megere csoportot mutatjuk be. Konferencia értékekről, hagyományokról SZAKÁL KINGA A fővárosban népszerűek az edzőparkok (A ruzinovskeecho.sk felvétele) Edzőpark lesz Somorján Szabó Balázs a tájházakban levőtárgyakvédelméről beszélt (A szerző felvétele) BARTALOS ÉVA SOMORJA Két kültéri edzőparkot tervez a város a népszerű játszóterek mel­lé, tízezer eurót különítettek el a fejlesztésre. A lakosok dönthettek arról, hova kerüljenek a gépek, őszre elkészülhetnek az edzőpar­kok. „A sport- és ifjúsági bizottság ötlete volt, hogy próbáljunk a sportolók támogatása és a sport- létesítmények fenntartása mellett többletet nyújtani, az él- és ver­senysportolók támogatása mellett a helyi lakosokkal is foglalkoz­zunk” - mondta Orosz Csaba al­polgármester, a bizottság elnöke. Tavaly gördeszkapályát építettek a Pomlé parkban, idén edzőparkok­ra fordítják az elkülönített össze­get. „Tízezer eurót különítettünk el a célra. Egy nagy park helyett két kisebbet alakítunk ki” - folytatta az alpolgármester. A lakosok dönt­hettek arról, hogy a város mely ré­szein helyezzék el az erősítőgépe­ket, a meghatározott helyszínekre leadott szavazatok alapján a Szél utca és a városmajori játszótér, il­letve a Gazda soron, a szabadidő- központ melletti játszótér közelé­ben alakítják ki az edzőparkokat. „Vannak fiatal szülők, akik spor­tolnának, amíg a gyerekük a ho­mokozóban játszik. Az időseknek is fontos a mozgás, nekik is lehe­tőséget adunk ezzel a fejlesztés­sel” - magyarázta az alpolgármes­ter. Orosz Csabától megtudtuk, építkezési engedély kell az edző­park kialakításához, a gépekre versenypályázatot hirdetnek. Őszre elkészülhetnek az edzőpar­kok, ahol mindenki ingyen hasz­nálhatja a gépeket. A kültéri erősítőgépek egyre népszerűbbek, a környéken azon­ban kevés helyen van ilyen. A bi­zottság tervei közt szerepel, hogy bővítenék a parkokat és a város több pontján is elhelyeznének kül­téri erősítőgépeket. „Bízunk ben­ne, hogy a lakosok használni fog­ják a tornaszereket” - mondta Orosz Csaba. A vándorrendezvényt első alkalommal 2003-ban rendezték meg, Pozsonyban. rüT.hírj Július elején tizennegyedik alka­lommal rendezték meg a Hagyomá­nyok és értékek szemináriumot a Galántai Honismereti Múzeumban. Adriana Lančaričová, a Galántai Honismereti Múzeum megbízott igazgatója és Danter Izabella, a bol­dogfai Mátyusfoldi Muzeológiai Társaság elnöke üdvözölte a jelen­lévőket. Danter Izabella elmondta, a vándorrendezvényt első alkalommal 2003-ban rendezték meg Pozsony­ban. Találkoztak már Rozsnyón, Szlabonyán, Alsósztregován, Sző- gyénben és Taksonyon is. A rendez­vény célja, hogy tanácsot adjanak a felvidéki magyar régiókban működő tájházak értékeinek, néprajzi gyűj­teményeinek megőrzésére. A ren­dezvény főszervezője a Mátyusfoldi Muzeológiai Társaság, amely 1999- ben alakult. „A társaság a módszer­tani tevékenységek bemutatását vet­te célba” - mondta Danter Izabella, aki beszélt a múzeum működéséről: elmondta, hogy a Galántai Honisme­reti Múzeum 1999-ben költözött je­lenlegi épületébe, előtte a neogótikus kastélyban székelt. A múzeum a 2014-es év múzeuma címet viseli. Az első előadó Keppert József lett vol­na, aki az előadáson nem tudott részt venni, így két filmben vetítették le előadásának mondanivalóját. A filmben bemutatták milyen volt a múzeum udvara és épülete a felújítás előtt. Bemutatták az állandó kiállí­tások képeit, a reneszánsz kastélyt, a taksonyi tájházat, és a tallósi vízi­malmot. A honismereti múzeum könyvtárában 5500 könyv található. A második filmből megtudtuk, Ga- lántán mozgalom indult a neogótikus kastély megmentésére. Eddig négy­százan vettek részt a munkálatok­ban, és 93 tonna törmeléket szállí­tottak el a kastélyból. A programba bekapcsolódókat minden szombaton váiják a neogótikus kastély udvará­ra. A konferencián a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum négy restaurátora adott elő. Szabó Balázs a tájházakban levő műtárgyak véde­leméről beszélt, bemutatta a mű­tárgyak megőrzésének gyakorlatát. Elmondta, milyen hatással vannak a tárgyakra a rágcsálók, a bogarak, és az időjárás. Kovács Levente a tájhá­zakban levő fából készült tárgyak, Nagy Hajnalka a textilből készült tárgyak védelmére hívta fel a figyel­met. Rózsa Lőrinc A műtárgyvé­delem mozgóképeken — fém, fa, bőr, textil, papír, kerámia című előadását mutatta be. Délután Danter Izabella a Galántai Honismereti Múzeum ki­állításait mutatta be. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum négy restaurátora konzultációt tartott és bemutatta a restaurátorok munkáját. A konferencián bemutatták a Sza­badtéri Néprajzi Múzeum Tájházak megőrzésének gyakorlata című idő­szaki kiállítását.

Next

/
Thumbnails
Contents