Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-20 / 168. szám, szerda
8 | | CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2016. július 20.1 www.ujszo.com Fiatalos lendülettel működik a Gyöngykaláris éneklőcsoport Ezüstminősítéssel jutalmazták a csoportot a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedőn Többnyire népdalokat adnak elő, amelyeket a csoportvezető válogat össze (Képarchívum) SZAKÁL KINGA 1977-ben alakult tizenöt taggal, később megszűnt, az új felállásban 2000-ben kezdte meg a működését az éneklőcsoport. Srejner Anna kezdeményezésére alakult meg a Gyöngykaláris éneklőcsoport 1977-ben, akkor 15 taggal. Több ezüst- és aranyminősítést is szerzett az akkor még csak asszonyokból álló csoport a Tavaszi szél vizet áraszt versenyen. „Én 1987-ben csatlakoztam a csoporthoz — mondta Modrovics Etelka, a csoport vezetője. Később a csoport megszűnt, a tagok kiöregedtek. - Az új felállásban 2000-ben kezdte meg a működését az éneklőcsoport. Ekkor már férfiak is csatlakoztak” - tette hozzá a csoportvezető. A korábban kosúti éneklőcsoportként emlegetett csoport ekkor vette fel a Gyöngykaláris nevet. Minden évben bekapcsolódnak a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedőbe. A csoportot idén ezüstminősítéssel jutalmazták. A Gyöngykaláris éneklőcsoport elsősorban a szomszéd falvakban lép fel. „Nemeskosúton nótaesteket szervezünk: a Dalolva szép az élet és A zenében is változnak az évszakok című nótaestek sikeresek voltak, a Berkenye néptánccsoport tagjai is közreműködtek. A csapat jelenleg 14 tagú, a próbákra 3 férfi és 11 nő jár. A legidősebb házaspár tagjai 75 évesek, kellene a fiatal utánpótlás” - mondta Modrovics Etelka. Többnyire népdalokat adnak elő, amelyeket a csoportvezető válogat össze. Egyebek mellett passiót énekelnek, közreműködnek temetéseken és koszorúzásokon is. A hősök szobránál Szent Istvánról szóló éneket adnak elő. „Karácsonykor a kosúti szociális otthonban is fellé\i Gyöngykaláris !; A megalakulás éve: 1977 | Alapító: Srejner Anna | Csoportvezető: j Modrovics Etelka Tagok száma: 14 pünk” - mondta a csoportvezető. A székesfehérvári éneklőcsoporttal testvérkapcsolatot ápolnak. Többször felléptek már Székesfehérváron, Balatonalmádiban, Budapesten és Pécsett. „Szeptemberben szeretnénk újra eljutni Székesfehérvárra. Legközelebb július 23-án a falunapon állunk színpadra” - közölte a csoportvezető. Legközelebb a nagymegyeri Vox Megere csoportot mutatjuk be. Konferencia értékekről, hagyományokról SZAKÁL KINGA A fővárosban népszerűek az edzőparkok (A ruzinovskeecho.sk felvétele) Edzőpark lesz Somorján Szabó Balázs a tájházakban levőtárgyakvédelméről beszélt (A szerző felvétele) BARTALOS ÉVA SOMORJA Két kültéri edzőparkot tervez a város a népszerű játszóterek mellé, tízezer eurót különítettek el a fejlesztésre. A lakosok dönthettek arról, hova kerüljenek a gépek, őszre elkészülhetnek az edzőparkok. „A sport- és ifjúsági bizottság ötlete volt, hogy próbáljunk a sportolók támogatása és a sport- létesítmények fenntartása mellett többletet nyújtani, az él- és versenysportolók támogatása mellett a helyi lakosokkal is foglalkozzunk” - mondta Orosz Csaba alpolgármester, a bizottság elnöke. Tavaly gördeszkapályát építettek a Pomlé parkban, idén edzőparkokra fordítják az elkülönített összeget. „Tízezer eurót különítettünk el a célra. Egy nagy park helyett két kisebbet alakítunk ki” - folytatta az alpolgármester. A lakosok dönthettek arról, hogy a város mely részein helyezzék el az erősítőgépeket, a meghatározott helyszínekre leadott szavazatok alapján a Szél utca és a városmajori játszótér, illetve a Gazda soron, a szabadidő- központ melletti játszótér közelében alakítják ki az edzőparkokat. „Vannak fiatal szülők, akik sportolnának, amíg a gyerekük a homokozóban játszik. Az időseknek is fontos a mozgás, nekik is lehetőséget adunk ezzel a fejlesztéssel” - magyarázta az alpolgármester. Orosz Csabától megtudtuk, építkezési engedély kell az edzőpark kialakításához, a gépekre versenypályázatot hirdetnek. Őszre elkészülhetnek az edzőparkok, ahol mindenki ingyen használhatja a gépeket. A kültéri erősítőgépek egyre népszerűbbek, a környéken azonban kevés helyen van ilyen. A bizottság tervei közt szerepel, hogy bővítenék a parkokat és a város több pontján is elhelyeznének kültéri erősítőgépeket. „Bízunk benne, hogy a lakosok használni fogják a tornaszereket” - mondta Orosz Csaba. A vándorrendezvényt első alkalommal 2003-ban rendezték meg, Pozsonyban. rüT.hírj Július elején tizennegyedik alkalommal rendezték meg a Hagyományok és értékek szemináriumot a Galántai Honismereti Múzeumban. Adriana Lančaričová, a Galántai Honismereti Múzeum megbízott igazgatója és Danter Izabella, a boldogfai Mátyusfoldi Muzeológiai Társaság elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Danter Izabella elmondta, a vándorrendezvényt első alkalommal 2003-ban rendezték meg Pozsonyban. Találkoztak már Rozsnyón, Szlabonyán, Alsósztregován, Sző- gyénben és Taksonyon is. A rendezvény célja, hogy tanácsot adjanak a felvidéki magyar régiókban működő tájházak értékeinek, néprajzi gyűjteményeinek megőrzésére. A rendezvény főszervezője a Mátyusfoldi Muzeológiai Társaság, amely 1999- ben alakult. „A társaság a módszertani tevékenységek bemutatását vette célba” - mondta Danter Izabella, aki beszélt a múzeum működéséről: elmondta, hogy a Galántai Honismereti Múzeum 1999-ben költözött jelenlegi épületébe, előtte a neogótikus kastélyban székelt. A múzeum a 2014-es év múzeuma címet viseli. Az első előadó Keppert József lett volna, aki az előadáson nem tudott részt venni, így két filmben vetítették le előadásának mondanivalóját. A filmben bemutatták milyen volt a múzeum udvara és épülete a felújítás előtt. Bemutatták az állandó kiállítások képeit, a reneszánsz kastélyt, a taksonyi tájházat, és a tallósi vízimalmot. A honismereti múzeum könyvtárában 5500 könyv található. A második filmből megtudtuk, Ga- lántán mozgalom indult a neogótikus kastély megmentésére. Eddig négyszázan vettek részt a munkálatokban, és 93 tonna törmeléket szállítottak el a kastélyból. A programba bekapcsolódókat minden szombaton váiják a neogótikus kastély udvarára. A konferencián a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum négy restaurátora adott elő. Szabó Balázs a tájházakban levő műtárgyak védeleméről beszélt, bemutatta a műtárgyak megőrzésének gyakorlatát. Elmondta, milyen hatással vannak a tárgyakra a rágcsálók, a bogarak, és az időjárás. Kovács Levente a tájházakban levő fából készült tárgyak, Nagy Hajnalka a textilből készült tárgyak védelmére hívta fel a figyelmet. Rózsa Lőrinc A műtárgyvédelem mozgóképeken — fém, fa, bőr, textil, papír, kerámia című előadását mutatta be. Délután Danter Izabella a Galántai Honismereti Múzeum kiállításait mutatta be. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum négy restaurátora konzultációt tartott és bemutatta a restaurátorok munkáját. A konferencián bemutatták a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Tájházak megőrzésének gyakorlata című időszaki kiállítását.
