Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-19 / 167. szám, kedd
DIGITÁLIA Kiábrándító lehet az új iPhone Elképzelhető, hogy a szeptemberben megjelenő modell csak egy felturbózott változat lesz HWSW-HÍR Már csak nagyjából kát hónap van hátra a következő „nagy" iPhone generáció bemutatásáig, az elmúlt néhány óv termikstratégiája alapján pedig sokan egy újabb főverzióra számítanak. Ez (eddig) jellemzően szembetűnő változásokat hozott, az iPhone 4, 5, illetve 6 esetében is átalakult a formaterv, illetve változott a kijelző mérete és felbontása. Az idén azonban úgy tűnik, megtörhet a hagyományos menetrend, elmarad a nagy váltás, helyette csak ráncfelvárráso- kat hoz a szeptemberi bemutató. A kiszivárgott információk egy része persze most is csak 15 perc hírnév reményében született álhír, de emellett akadnak több forrásból alátámasztott, hihető részletek is, melyeket érdemes picit körbejárni. Ezek közül meghatározó információ lehet, hogy az Apple 2011 után ismét termékfejlesztési stratégiát vált, és (az Intelhez hasonlóan) hároméves ciklusokra áll át. Ez azt jelentené, hogy a szeptemberben érkező iPhone a tavalyi 6s-hez hasonlóan csak egy ráncfelvarrás lesz, emiatt pedig az sem biztos, hogy iPhone 7 név alatt jelenik meg. Mindez az alaplapon található félvezetők szempontjából lehet a legkevésbé feltűnő. Az A10-es processzor amúgy sem hozott volna tetemes előrelépést, melynek legfőbb oka, hogy a gyártástechnológia nem változik, a lapka korábbi hírek szerint ugyanúgy a TSMC 16 nanométeres FinFET+ gyártósorain készül majd, mint az előd. Ez megköti a tervezők kezét, a lapka területének ugyanis a szűkös készülékház. miatt legfeljebb 100 mm2 környékén kell(ene) maradni, tehát nagyobb mennyiségű extra tranzisztor beépítésére nincs lehetőség, így marad a már amúgy is erős Twister mikroarchitektúra finom- hangolása, illetve esetlegesen az órajel emelése. Az Apple hasonló megoldást választott az A7-A8 frissítés esetében, ami 10-20 százalékos gyorsulást hozott, most is nagyjából erre lehet számítani. A rendszermemória terén nagyobb lehet az előrelépés, több forrás szerint is a jelenlegi 2-ről 3 gigabájtra nő az operatív tár kapacitása. Mindez különösebben nem befolyásolhatja majd a gyártási költségeket, hisz a memóriaárak jelenleg padlón vannak, így az Apple olcsón bővítheti tovább ezt a területet. Az egyetlen lényeges ellenérv a magasabb fogyasztás lehet, a konzervatív RAM-kapacitásokat valószínűleg eddig se a költségek miatt fogta vissza a vállalat. A DRAM mellett a NAND csípek kapacitása is gyarapodhat. Több forrás is megerősítette, hogy az Apple végre kivezeti a 16 gigbájtos iPhone-t, pontosabban duplázza a legolcsóbb variáns kapacitását, és 32 gigabájtos háttértárral érkezik majd a legkisebb modell. Emellett 'nem kizárt, hogy a többi lépcső kapacitását is duplázzák, amivel 32,128, és 256 gigabájtos modellekből állna össze a kínálat. A memóriaárakhoz hasonlóan a NAND flash csípek ára is fokozatosan mérséklődik, így ez sem befolyásolná számottevően a gyártási költségeket. A vásárlóknak elhanyagolható, iparági szempontból viszont fontos változást jelenthet a rádiós modemek (részleges) cseréje. Az Intel már régóta pályázik az iPhone-ok komponensbeszállítói szerepére, amit úgy tűnik, sikerült nyélbe ütni. A megbízható források szerint a készülékek több mint fele Intel- modemekkel érkezik majd. Ez a nagyon optimista becslések szerint 1,5 milliárd dollár bevételt jelenthet majd a vállalatnak, és körülbelül ugyanekkora kiesést a Qualcomm- nak, aki az üzlet nagy vesztese lenne. Kijelző és kamera Kijelző fronton nem várható komolyabb változás, minden bizonnyal marad a 4,7 és 5,5 hüvelykes képátló. Az ÖLED paneleket legkorábban jövőre vetheti be az Apple, tehát marad az IPS LCD. Ennek pixelsűrűsége érdekes kérdés, az iPhone immár egyértelműen lefelé lóg ki a high end telefonok piacáról ebben a kérdésben (ami különösen VR-nél szembetűnő), az iOS fejlesztései pedig lehetővé teszik, hogy az Apple immár tetszőleges felbontású paneleket használjon, a rendszer már teljesen felbontásfüggetlen - így nyitott az út a sűrűbb pixelek előtt. Kamerafronton már nagyobb változásra lehet számítani, a kiszivárgott fotók alapján jelentősen nő az optika átmérője, amit jó esetben az képérzékelő területe is lekövet. Egyes források az optikai zoom lehetőségét sem vetik el, melyről egy a közelmúltban napvilágot látott szabadalom árulkodik. A kétkamerás koncepció pletykája már régóta kering a sajtóban, de ha ez végül még igaznak is bizonyul, várhatóan csak a nagyobbik, 5,5 hüvelykes készülék hátlapjára kerülne fel a fejlesztés, melynek potenciálját több módon használhatná fel az Apple, például a Huawei P9-nél látott módon a kontraszt növelésére. A külső és a sallangok A lehetséges készülékházat ábrázoló fotók alapján a telefon dizájnja lényegében nem módosul, marad az alapvetően helypazarló elrendezés, hátoldalon csak a kamera, illetve a rádiós jeleknek utat biztosító műanyag csíkok helyzete és kialakítása változik. Emellett a nagyobbik készüléknél felbukkant az iPad Pro-nál megismert Smart Connector hármas érintkezősora, amivel várhatóan külső billentyűzet vagy dokkoló kapcsolódhat majd az 5,5 hüvelykes iPhone- hoz. Ezzel párhuzamosan már arról is szó van, hogy a készülék elnevezésében a Plus helyére a Pro jelző érkezik, utalva a legnagyobb méretű modell felhasználási területére. A hátlaphoz kapcsolódik a vezeték nélküli töltés lehetősége. Ennek első hallásra ellentmondhat az alumínium ház megtartása, ugyanakkor a mágneses rezonanciát használó energiaátvitelnek (amit például a Rezence szabvány használ) a fém sem jelent akadályt. Az Apple egyébként a Watch esetében már használ vezeték nélküli töltést, a cégtől tehát nem idegen a technológia használata. Relatíve nagy változás lehet az első iPhone-ban debütált előlapi mechanikus home gomb eltűnése, melynek helyét egy érintésérzékeny, 3D Touch-csal kiegészített megoldás veheti át, mely több szempontból is előnyös lehet. Ezzel ugyanis nemcsak sok helyet takaríthat meg az Apple, de egy potenciális hibaforrás is kiiktathat, a mechanikus gomb többször okozott megbízhatósági problémát. Utóbbi mellett ez fontos lehet a vízállóság szempontjából, ugyanis a hírek szerint ezzel is bővülhet az új iPhone képességeinek sora. Részben szintén emiatt száműzhették a fulhallgatójacket, melynek eltűnése mostanra már biztosra vehető. Utóbbi helyére egy másik hangszóró kerül, amivel alig 10 év után az iPhone is elhozhatja a kihangosított sztereóélményt — de sajnos a másik „áttörést”, az előre mutató hangszórókat még nem érte el a cég. Jó hír azért, hogy egyes források ennél tovább mentek, állítólag a készülék felső részébe is kerül két hangszóró, de ezek szintén oldalra, nem előre sugároznak. Az összesen négy komponenssel elérhető lenne az iPad Pro esetében már megtapasztalt remek hangminőség és nagy hangerő, miközben a sztereó hangzás bármilyen orientáció mellett biztosított lehet, a csatornák a képpel együtt fordulhatnak a megfelelő irányba. Óvatos az Apple A felsorolt lehetséges fejlesztések egyike sem tűnik igazán komolynak, a lista olyan benyomást kelt, mintha kétségbeesetten kapir- gálták volna össze az évek során fel nem használt lehetőségeket, az innováció teljes mellőzésével. Az ellátási lánc egyes tagjainak beszámolója szerint az Apple nagyon óvatos, nem számít sikerre, a bemutatás után fennmaradó bő egy negyedévben 15-20 százalékkal alacsonyabb eladással számol, mint az azt megelőző évben az iPhone 6s bemutatása után, ami egy kisebb frissítés volt. Amennyiben mindez beigazolódik, úgy tovább csökkenhet a vállalat bevétele, amin csak a várhatóan jövő ősszel érkező, gyökeres változásokat tartogató jubileumi iPhone fordíthat majd. Sokak számára okozhat majd csalódást az idei iPhone, több forrás egybevágó információi szerint sem lesz igazán ütős a készülék (Képarchívum) Az internet legnagyobb hazugsága: a szerződési feltételek Az internet hajnalé óta probléma az online szolgáltatások igénybevételéhez szükséges szerződések érvényesítése. A friss kutatás arra mutat rá, hogy a helyzet tarthatatlan, ám a változás reménye halovány. Habár már nagyon rég vitatott téma, sőt időnként hivatalos szervek is foglalkoznak vele, de még mindig nem kellően vizsgált terület az online szolgáltatások felhasználási feltételeinek szegmense, vagyis egyrészt ezeknek az adatvédelmi, illetve általános szerződési feltételeknek (ÁSZF) a tartalma és formája, másrészt az a módszer, ahogyan a felhasználók ezeket elfogadják. Mindannyiunk számára ismerős, hogy a felhasználók többsége adott esetben egy (esetleg két) kattintással ezeket a jogi szerződéseket „aláírja”, elfogadja, ám fehér holló az, aki előtte el is olvassa őket. Ezzel a problémával foglalkozva két kommunikációs kutató állított össze egy tesztet, hogy ezt a mindenki számára közhelynek tűnő megállapítást méréssel is igazolják. Jonathan Obar, a Yorki Egyetem, illetve Anne Oeldorf-Hirsch, a Con- necticuti Egyetem tanára készítettek egy fiktív közösségi oldalt (Na- meDrop). Ezek után meghívtak ide 543 egyetemi hallgatót, majd arra kérték őket, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, mely az adatvédelmi, illetve az általános szerződési feltételekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. Mindkét szerződés a Linkedln hasonló dokumentumainak módosításával állították elő, és úgy becsülték meg, hogy elolvasásuk 29-32, illetve 15-17 percig tart. Az ASZF-ben elhelyeztek két csapdát: a felhasználó beleegyezik egyrészt abba, hogy a NameDrop megoszthatja személyes adatait harmadik felekkel (például az NSA nemzetbiztonsági ügynökséggel), illetve felhatalmazzák a NameDropot arra, hogy az első gyerekük nevét a közösségi oldal határozza meg. A felmérés a következő fontosabb eredményeket hozta: a regisztrálók 74 százaléka olvasás nélkül ugrotta át az adatvédelmi szerződést. Azok, akik valóban szántak időt a szerződések elolvasására, az adatvédelmi nyilatkozatot átlagosan 73, az ASZF-et 51 másodpercig olvasták. A résztvevők 96 százaléka kevesebb mint 5 percet töltött az adatvédelmi szerződés olvasásával, az ASZF-nél ez az érték 97 százalék. A résztvevőknek mindössze 15 százaléka fejezte ki aggodalmát a szerződések tartalma miatt— a gyermek elnevezésének jogát átruházó kötelezettségnél csak 1,7, az adatmegosztásnál csak 2 százalékuk jegyezte meg, hogy ezek a feltételek problémásak. A résztvevők több mint 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hasonló helyzetekben olvasás helyett az „átugrom olvasás nélkül” opciót választja, ha van rá lehetőség. A szerződésekről igen sokan nyilatkozták azt, hogy ezek hosszúak és terjengősek, kisebb részük viszont azt mondta, hogy azért nem olvassák el őket, mert hiába tennék meg, úgysem értenék meg a szöveget. A kutatók a felmérés eredményeit értékelve kiemelték, hogy mindez azért is igen szomorú, mivel a célba vett egyetemi hallgatók mind kommunikációs szakembernek készülnek, akik komoly adatvédelmi ismeretekkel is rendelkeznek, és ha ők így reagálnak, az „átlagfelhasználók” esetében még rosszabb és elkeserítőbb eredményekre lehetne számítani.
