Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-19 / 167. szám, kedd

2 I KÖZÉLET 2016. július 19.1 www.ujszo.com Erdogan bizonyára tudott a puccsról RecepTayyip Erdogan a puccsnak köszönhetően még erősebben szoríthatja magához a hatalmat (TASR-feivétei) FINTA MÁRK Recep Tayyip Erdogan elnök sok fronton harcol ellen­feleivel, és a hétvégi puccskí­sérlet után kiderült, minden­kire van valamilyen ellenszere. Valódi parlamenti ellenzéke Fe- ledy Botond elemző szerint nincs igazán, belpolitikai ellenfelei né­hány ellenzéki pártra korlátozód­nak, akik a választásokon rendre be­jutnak a parlamentbe, de igazán hangos ellenzéki szerepet nem tud­nak vinni. Ami veszélyes Erdoganra nézve, azok pártján, az Igazság és Fejlődésen (AKP) belüli ellenfelei. Ilyen lehet például pártalapító társa, a korábbi államfő Abdullah Gül, akit Erdogan váltott az elnöki székben. Gül a szakértő szerint továbbra is nagyon erős embernek számít, és nem tudni, milyen érzések vannak benne Erdogan iránt, és sérti-e, hogy partvonalra került. Feledy úgy gondolja, elképzelhe­tő, hogy az AKP-n belül előbb-utóbb kialakulhat egyfajta ellenállás, ha a gazdasági helyzet romlik Törökor­szágban. Márpedig ez a puccs miatt könnyen bekövetkezhet. A török líra veszített értékéből, növekszik a gaz­dasági bizonytalanság, a jogállami környezet pedig eddig sem állt szik­laszilárd lábakon. Kérdéses tehát, hogy a gazdasági szereplők hogyan reagálnak egy ilyen kiszámíthatat­lan politikai környezetre. Ez az Er­dogan pártján belül működő üzleti elitben is ellenállást szülhet, ha ve­zetése alatt gyengülnek a gazdasági pozíciók. Gülen, a nagy ellenfél A török államfőnek van még egy komoly ellenfele, akire első nyilat­kozataiban igyekezett is rákenni a puccskísérlet megszervezését. Ő az amerikai emigrációban élő hitszó­nok, Erdogan korábbi szövetségese, Fethullah Gülen. Hívei, a gülenisták komoly hatalommal bírnak Török­országban, például az igazságszol­gáltatásban is komoly hálózatot tud­tak kialakítani, Erdogan félelme te­hát jogos. Ondrejcsák Róbert külpo­litikai elemző lapunknak azt mond­ta, az államfő gyakran használja Gü- lent arra, hogy a „párhuzamos álla­mot építőkkel” ijesztgesse a népet. Az azonban szerinte kérdés, mennyire van köze az egész puccs­kísérlethez, és nem arra használja-e ismét a török elnök, hogy leszámol­jon politikai ellenfeleivel. Ä szekuláris államot védő had­sereggel - melynek szintén óriási befolyása van az országra - Erdo­gan régóta vív komoly harcot, ma­gyarázta lapunknak Feledy Botond. 2007-ben, Erdogan- miniszterel­nöksége idején megpróbálta már lefejezni a katonai vezetést: ekkor pattant ki az Ergenekon-botrány. Ennek során egy állítólagos, előké­szítés alatt álló puccskísérletet lep­leztek le, és csaknem 300 magas beosztású katonai vezető ellen in­dult per. A legújabb puccskísérlet ennek egy állomása lehetett, a szakértő szerint nem kizárt, hogy az elkeseredettség jele. Erdogan ugyanis egy évtized alatt folyama­tosan gyengítette a katonaságot. Az ügy csaknem 10 évig húzódott, fo­lyamatos sajtónyilvánosságot ka­pott, holott a török alkotmánybíró­ság végül kijelentette, nem is léte­zett a 2007-es puccsot előkészítő hálózat, és gyakorlatilag felmen­tették a vádlottakat. Jól jött a puccs Erdogannak azonban most nem kellenek kirakatperek, hogy kemé­nyen odavágjon a hadseregnek. Fe­ledy szerint a mostani puccsra a leg­racionálisabb magyarázat - bár erre nincs bizonyíték, - hogy Erdogan, aki isteni ajándéknak nevezte a kí­sérletet, tudott róla, és hagyta, hogy kibontakozzon. így minden lépést pontosan meg tudott előzni, ügyesen le tudta vezényelni, és a saját maga javára tudta fordítani az egészet. Minderre egyébként az Index.hu szerint utalhat az is, hogy a puccs utáni tisztogatás során egyedül a tit­kosszolgálatra nem csaptak le - márpedig nekik tudniuk kellett vol­na a kísérletről, így jogosan kérhet­ték volna számon őket. Ondrejcsák Róbert ugyanakkor úgy véli, Erdo­gan nem akkora játékos, hogy ön- puccsot indítson hatalmának meg­szilárdítása érdekében. A puccs utáni tisztogatásból né­mileg meglepő módon nem maradt ki az igazságszolgáltatás, közel 3 ezer bírót „gyűjtöttek be” a hatóságok, márpedig ez kevéssé logikus lépés. Johannes Hahn, az EU csatlakozás­politikáért felelős biztosa úgy nyi­latkozott, hogy ez az akció arra utal­hat, hogy a török kormánynak már volt egy listája a nevekkel, ez pedig aggodalomra ad okot. Feledy gya­núja szerint Erdogan a puccsra hi­vatkozva a gülenista hálózatot szá­molta fel az igazságszolgáltatásban. Távolabb az EU-tól? Erdogan lépései távol sodorhatják Törökországot az EU-tól. Felmerült ugyanis, hogy a puccs elkövetőinek méltó büntetést kell kapniuk, és ezért akár a halálbüntetést is visszaállíta­nák az országban. Ennek kapcsán az európai vezetők már jelezték, ter­mészetesen egyetlen olyan ország sem álmodozhat az EU- csatlakozásról, mely visszavezetné a halálbüntetést. A török EU-csatlakozás egyéb­ként is holtponton van. Az unió ugyanis nincs készen a török EU- csatlakozásra, a törökök pedig még a sokat ragozott vízumliberalizáció feltételeinek sem feleltek meg, nem hogy az annál sokkal súlyosabb tag­sági feltételeknek, ami jogállamisá­got és a transzparenciát illeti. Feledy Botond szerint Erdogan pont azt a terrorellenes törvényt használja bosszúja eszközeként, amit az EU a vízumok kapcsán kritizál. Nem vé­letlenül. Európa és Törökország kapcsola­tában jelenleg az a kérdés, hogy a to­vábbiakban is érvényben tud-e ma­radni az EU-török megállapodás a menekülteket illetően. A paktumnak azonban csak szimbolikus részét ké­pezték a csatlakozási tárgyalások, így nem várható, hogy a kapcsola­tokban bármilyen előrelépés történ­jen. Ondrejcsák Róbert szerint an­nak hosszú távon biztosan negatív hatásai lesznek az európai orszá­gokkal való kapcsolatra, ha Török­ország autoriter irányba mozdul el. Törökországban egyre nagyobb teret kap a vallás Az Isztambulban élő Veres Erika szerint egy török nagyvárosban olyan a mindennapi élet, mint bárhol Európában, de egyre nagyobb teret kap a vallás. „Mindent összevetve Törökor­szág egy nagyszerű hely. Az ott töl­tött évek során sosem kerültem olyan helyzetbe, amikor nőként félnem kellett volna” - mondta az Új Szónak a kémendi Veres Erika, aki már ötödik éve végzi doktori ta­nulmányait az országban. Hozzá­tette: inkább az ellenkezője jellem­ző, tehát hogy a törökök nagyon ud­variasak és előzékenyek az ott élő idegenekkel szemben. A helyzet azonban bizonyára kicsit más a fal­vakban és kisebb városokban, ahonnan rendszeresen jönnek olyan jellegű hírek, hogy erőszakoskod­tak nőkkel. Ami a nők társadalmi helyzetét illeti, Veres Erika szerint egyre inkább érezhető az eltolódás az iszlamizálódás irányába, aminek szimbóluma a fejkendő viselése. „Például a női politikusok szinte kivétel nélkül kendőt viselnek. Ez egyébként egyre gyakoribb a nők kritizálni merik a rezsimet” •— szemlélteti az ottani helyzetet. Az állami televízió híradása tehát nem megbízható, ezért is nagyon nehéz értelmezni a törökök számára a je­lenlegi eseményeket. „Ismerőseim, akikkel beszéltem a puccsról, nem igazán értik, mi történt, ki áll az események mögött. Abban min­denki egyetért, hogy az utóbbi hó­napok eseményei után, amikor többször volt terrorista merénylet az országban, leginkább nyugalomra vágynak az emberek”. S hogy mennyire vonzó a törökök számára az európai értékrend? Ve­res Erika szerint e tekintetben meg­lehetősen megosztott a török társa­dalom. Egy része a mai napig tiszteli az atatürki hagyományt, amely a Nyugat fele fordította a török társa­dalmat. Erdogan elnök azonban tu­datosan tesz e hagyomány leépíté­séért. „Erezhető, hogy az elnök gyengíteni szeremé ezt a tradíciót, például olyan formában, hogy boj­kottálja a Kemal Atatürköz kapcso­lódó állami ünnepeket. Ehelyett az iszlám hagyományt helyezi előtér­be” - mondta az Új Szónak Veres Erika. (czk) Az európai értékrend tekintetében a török társadalom megosztott körében úgy általában” - mondta el Veres Erika, aki szerint ez rendsze­rint a nők egyéni döntése. Sokszor az is előfordul, hogy egy családon belül sem egységesek ebben a nők, például az egyik lánytestvér befedi a fejét, míg a másik nem. „Ettől függetlenül normálisan kommuni­kálnak egymással, sőt van olyan, hogy a legjobb barátnők közül az egyik kendőben jár, a másik nem”. Az iszlám egyre nagyobb térnye­rése egyébként az egész társada­lomban érezhető. Olyan formában is, hogy egyre több pénz folyik az olyan családok kezébe, akik nyíltan (SITA-felvétel) vallásosak. „Ez a trend tíz év óta érezhető, amióta Erdogan elnök pártja, az AKP hatalmon van” - vé­li Veres Erika. Problematikus a helyzet a sajtószabadság terén is: „Az újságíróknak nagyon kell vi­gyázniuk, mit írnak le, mert akár a börtönbüntetést kockáztatják, ha

Next

/
Thumbnails
Contents