Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-16 / 165. szám, szombat

14 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ ■ 2016. JULIUS 16. www.ujszo.com Ingvar Kamprad a híressé vált bútorokkal. A múzeum bejáratánál is az alapító óriásira kinagyított képe fogadja a látogatókat a következő felirat­tal: Jobb életet teremteni a hétköznapokra sokak számára". Múzeuma van az IKEA-nak Megnyílt az IKEA első állandó múzeuma. A svéd lakberendezési áruházlánc történetét bemutató kiállítást a Svédország déli részén fekvő kisvárosban, Almhultban hozták létre, az 1958-ban megnyílt első IKEA-áruházban. ámtalan történetet tudunk megosztani a látogatókkal - je­lentette ki Carina Kloek-Malmsten, a múzeum igazgatója. Hozzáfűzte, hogy igazi „ikeás” módon akarták megnyitni a múzeumot is, egyszerűen, fanfárok, tűzijáték nélkül. Az ünnepségre másfél ezer ember, fő­ként az idősebb korosztály gyűlt össze a múzeum előtt, akiket hagyományos „ikeás” fogásokkal, hot doggal és svéd fahéjas tekerccsel kínáltak Per Huger, a vállalat marketingvezetője a céget ala­pító Ingvar Kampradot méltatta. A 90 éves Kamprad ugyan órákkal a nyitás előtt megtekintette a múzeumot, de a ceremónián már nem vett részt. Egy korábbi IKEA-alkalmazott, Ann- Sofi Skoog véleménye szerint az áruház sikere az „IKEA-kultúrában és -érté­kekben” rejlik Az áruház lehetővé tet­te, hogy több ember engedhessen meg magának szép otthont. A kiállítást hétezer négyzetméteren ren­dezték be. A hetven évet átfogó törté­nelmi áttekintés azzal kezdődik, hogyan alapította meg Kamprad a vállalkozást. A dúsgazdag üzletember Svédország sze­gény, déli régiójában nőtt fel, de ma már 330 IKEA-áruháza van világszerte. A múzeum egy másik részében az áru­ház legkurrensebb termékeit állították ki, az elmúlt évtizedek kínálatából váló­» Sara Kristoffersson, a stockholmi egyetem professzora szerint a cég idealizálja a svéd képet. gatva. Egy harmadik szekcióban vásár­lók osztják meg történeteiket egy-egy termékről. A múzeum helyet ad egy olyan szekció­nak is, amely a „Tanulunk a hibákból” nevet viseli. Itt tárgyalják, hogy annak idején Kamprad jó kapcsolatokat ápolt a svéd náci párttal. Az alapító később azt állította, hogy 1948-tól többé nem járt el a párt gyűléseire, ifjúkori botlás­nak minősítette a történteket, és bocsá­natot kért. A hibák között számolnak be arról is, hogy az IKEA pakisztáni gyermekmunkával készült termékeket vásárolt, és hogy Billy könyvespolcuk mérgező anyagot tartalmazott. A válla­lat 2012-ben nyilvános bocsánatkérés­re kényszerült, mert napvilágra került, hogy az 1980-as években keletnémet politikai foglyok készítették bútorait. Kiderült az is, hogy a cég Franciaor­szágban alkalmazottai után kémkedett, a szaúdi piacra tervezett katalógusból pedig kiretusálta a nőket, igaz, az IKEA volt az első cég is, amely 1994-ben ► Az első IKEA áruház 1958-b meg Almhultban, akkor ez \ Skandinávia legnagyobb bútorüzlete, s itt nyílt meg 1 az első IKEA-étterem is. egynemű párral reklámozta Sara Kristoffersson, a stockhc tem professzora ugyanakkor nek nyilatkozva úgy értékelt múzeum az áruházzal kapcsc kritikákat elfedi. Mint felve közben azt hirdetik, hogy az árak milyen demokratikusa nem táplálja-e ez a túl fogy a is problematikus szerinte, he vállalat „a svéd egyenlősdi lejá játssza, az országban már réj szó egyenlőségről”. A professz a cég idealizálja a svéd képet, a pedig inkább tekinthető a n stratégiájuk részének. A múzeum évi 200 ezer látog mit. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents