Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-16 / 165. szám, szombat

2 | KÜLFÖLD 2016. július 16.1 www.ujszo.com A francia radikálisokat erősítheti a támadás A támadás még inkább meggyengíti Francois Hollandé francia elnököt FINTA MÁRK Bár az Európa-bajnokság után úgy tűnt, Franciaország fellé­legezhet, a nizzai terrortáma­dás, mely ápp a Bastille bevételének emléknapján történt, felért egy szimbolikus tőrrel az ország szívébe. Az elnökre és a francia népre nehéz napok várnak most, tele belpolitikai turbulenciával. Soós Eszter Petronella politoló­gus, Franciaország-szakértő szerint Francois Hollandé államfő egyéb­ként is nagyon nehéz politikai hely­zetben van, rettentően népszerűtlen. Bár a közvélekedés szerint a válság a hatalmon lévőknek kedvez, a hó­napok óta hatályban lévő rendkívüli állapot miatt jó esélye van annak, hogy ez a támadás még inkább meg­gyengíti az elnököt, és a 2017-es el­nökválasztást nem várhatja nyugodt szívvel. „A francia elnöktől elvárás, hogy háborúban sikeres, hatékony had­vezér legyen, márpedig ez az újabb támadás nem ezt a képet mutatja Hollande-ról. Az elnök ráadásul maga mondta korábban, hogy Fran­ciaország háborúban áll, tehát még a keretet is megteremtette ehhez az értelmezéshez. Az ellenzéki nyilat­kozatokból máris látszódik, hogy most nem a nemzeti összefogás lesz a reakció, hanem a konfliktus, a fe­lelősök megjelölése“ - mondta la­punknak a politológus. Ha felmerül a rendőrség szakmai felelőssége — hiszen jó eséllyel tör­ténhetett helyszínbiztosítási hiba -, akkor felmerül a politikai felelősség ügye is. Hollandé felelőssége az le­het, hogy az elmúlt hónapokban nem alkalmazták a rendkívüli állapot minden szabályát, nem tiltották be a tömegrendezvényeket, és engedték kifárasztani a rendőrséget a szak­szervezeti tiltakozásokban, a radi­kális baloldali randalírozásokban. „Ez most könnyen visszacsaphat, mert ha a fent bemutatott logikai láncolat megáll, akkor Hollandé ak­kor is felelős lesz ezért a merényle­tért, ha valójában nem az, s ha tud- juk jól: százalékos biztonságot senki- sem tud garantálni” - vélekedik a szakértő. A turbulens belpolitikai színtéren Soós Eszter Petronella szerint a tá­madásból mindenki profitálhat, aki (TASR/AP-felvétel) úgy kezdi, hogy „én már hónapok ótamondom, hogy...”, vagy „mimár hónapok óta mondjuk, hogy”. Azok is nyerhetnek, akik rámutatnak, Hollandé csak pár órával a merény­let előtt jelentette be, hogy július 26- án feloldják a rendkívüli állapotot - majd pár órával később ismét ennek meghosszabbítását kérte. Ezek a profitálós kísérletek csírájukban már látszódnak, egy-két nap, és be­indulhat a keményebb vita is. A szakértő szerint Hollandé igyekszik majd keménynek mutat­kozni, ám a radikális jobboldal po­litikai pontokat szerezhet, és nem csak azért, mert az elnök baloldali. A nizzai merénylet társadalomra gyakorolt hatásának kockázata a szakértő szerint kettős. Egyrészt, ahogy egyre több ilyen merénylet történik, egyre nagyobb az esélye annak, hogy a franciáknál eltörik va­lami, és valóra válik az Iszlám Állam (ISIS) által vágyott cél, azaz a félel- mi pszichózisba oltott kvázi polgár- háborús helyzet. Ekkor az ISIS a muszlimokat, mint kisebbségi cso­portot politikai célokra használhatná és egységesen áldozatnak állíthatná be, azaz újabb igazolást gyárthatna a tevékenységéhez. Másrészt a politi­kai centrum jobbra tolódása lehető­ség a radikális jobb (és különösen a Nemzeti Front) számára. Ezért érde­mes most nagyon figyelni, hogy a re­publikánusok versenyben lévő el­nökjelöltjei milyen javaslatokkal ér­keznek, és közöttük hogy módosul az erősorrend a közvélemény-kuta­tásokban. Jelen pillanatban továbbra is az a legvalószínűbb, hogy az lesz Franciaország következő elnöke, aki megnyeri a republikánus előválasz­tást - neki jó eséllyel Marine Le Pen- nel kell majd a második fordulóban megküzdenie. Ebből adódóan a Nemzeti Front elnökének diskurzusa is nagyon fontos az elnöki politika szempontjából - zárta Soós Eszter Petronella. VILLÁMINTERJÚ Marián Major biztonságpolitikai szakértő Mit jelent a nizzai terrortáma­dás az elmúlt hónapok európai terrorcselekményeinek kontex­tusában? Azt jelenti, hogy aNyugat nem lesz képes megbirkózni a terro­rizmusnak ennek az új formájá­val. Ez egyrészt olyan helyeken csap le, amelyek erre nincsenek felkészülve - láthatjuk, hogy a támadás nem a Franciaországban lezajlott foci-Eb alatt történt, ahol a biztonsági erők nagy számban voltak készenlétben. Másrészt, az, hogy itt egyénekről vagy na­gyon kicsi, elszigetelt csoportok­ról van szó, szinte lehetetlenné teszi, hogy tervezett akcióikat a titkosszolgálatok előre kiszűrjék. Valami hasonló történt az isz­tambuli repülőtéren is, ahol szin­tén egy kis csoport támadott, akikről mostanáig nem tudni pontosan, hogy kapcsolatban álltak-e az Iszlám Állammal, vagy sem. Nagyon valószínű, hogy mindkét esetben olyan egyének­ről van szó, akik radikalizálódtak, és mindent megtesznek azért, hogy segítsék ezeket az eszméket, ám nem részei az egész gépezet­nek, tehát gyakorlatilag kinyo- mozhatatlanok, s cselekvésük nagyon nehezen előrelátható. Ok megjelenhetnek strandokon, koncerteken, fesztiválokon, s ezt szinte lehetetlen megakadályozni. Tehát nem a francia biztonsági erők kudarcának értékeli a tá­madást? Nem beszélnék egyértelműen ku­darcról, bár a hírek szerint a tá­madó büntetett előéletű, tehát nem volt ismeretlen a rendőrség előtt. Azt viszont lehetetlen elvárni, hogy mindenkit, aki konfliktusba került a törvénnyel, a rendőrség állandó megfigyelés alatt tartson, hiszen ez több tízezer embert je­lent. Mit lehet tehát tenni? Vagy végleg el kell fogadnunk, hogy ezen túl félnUnk kell strandra vagy koncertre menni? Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mostantól minden héten lesz egy terrortámadás, ugyan­akkor vannak országok, ahol en­nek a kockázata nagyobb, érthe­tően Franciaországban, Belgi­umban, talán Németországban, esetleg Olaszorszában. Szlovákia a kevésbé rizikós országok közé tartozik, bár azáltal, hogy jelen­leg miénk az EU-s elnökség, s így sok vezető európai politikus megfordul nálunk, ez a kockázat valamivel megnövekszik. Amit megtehetünk, hogy fokozott fi­gyelmet szentelünk e rendezvé­nyek biztonságának, ami viszont rendkívül költséges. így sem tudjuk azonban megakadályozni a radikalizálódott egyéneknek vagy kis csoportoknak, hogy vá­ratlanul lecsapjanak olyan he­lyeken, ahol sok ember fordul meg, s ez gyakorlatilag lehet bárhol Európában. (czk) Totális pánik a sétányon A rendőrség hermetikusan lezárta a tragédia környékét (TASR/ap felvétel) DEMECS PÉTER Aki látta, ahogy a teherautó több tucat embert gázolt halálra, annak egy életre az emlékezetébe vésődik az utcán szanaszét fekvő holttestek képe. A több száz emberrel teli sétány pillanatok alatt hatalmas tragédia színhelye lett. Nizza. Mivel a nizzai sétányon az ünnepségeket számos tűzijáték kí­sérte, a helyszínen sokan nem is re­agáltak a rendőrök által leadott első lövésekre mert azt hitték, petárdákat hallanak. Az egyenruhások viszont abban az időben már sejtették, mire készül a teherautó sofőrje, s próbál­ták minden erővel megállítani. „A Promenade des Anglais-re nyíló egyik szálloda erkélyén áll­tam, és láttam az ünneplő embere­ket, majd hirtelen egy teherautó el­indult a tömeg irányába” - mondta el Richard Gutjahr független újság­író az AFP francia hírügynökség­nek. „Nagyon, lassan haladt, ami meglepő volt. Mögötte ment egy motor, és a vezetője megpróbálta megelőzni. Sikerült is kinyitnia a vezetőfülke ajtaját. A motoros azonban leesett, és a jármű kerekei alá került” - tette hozzá az újságíró, aki okostelefonjával felvételt is ké­szített erről. A rendőrök ekkor próbálták több lövéssel megállítani a teherautót, ám eredménytelenül. A sofőr gázt adott, a teherautó felgyorsult és cikkcakk- ban gázolt a tömegbe. Ebben a pil­lanatban vette kezdetét az elmúlt évek egyik legtragikusabb európai terrortámadása. „Épp a tengerparton sétáltam a tűzijáték után nem sokkal, mikor hirtelen sikolyokat hallottam. Oda­nézve láttam, hogy egy kamion ha­talmas sebességgel cikázott, egyértelműen az volt a célja, hogy minél több embert gázoljon halálra” - mondta Damien Allemand, aki a helyi lap, a Nice Matin újságírója. Mint fogalmazott, csak annyit lehe­tett látni, hogy elgázol, majd maga alá temet mindenkit, miközben az emberek minden irányban mene­kültek előle. „Közel voltunk a ha­lálhoz. A kamion az embereket cé­lozta. A feleségemnek odébb kellett ugrania. Ha egy méterrel arrébb áll, meghal. Nekem és fiamnak szeren­csénk volt, pont a másik oldalon áll­tunk” - közölte az egyik túlélő. „Csak úgy hömpölygött a vér, az utcán mindenfelé emberek hevertek. Miután megállt a kamion, a sofőr ki­ugrott, és amerre embereket látott, lőtt” - mondta Wassim Bouhlel az AP hírügnökségnek. A rendőrök több lövéssel ártalmatlanították a tá­madót, a pánik viszont még hosszú percekig tartott. „Valaki azt kiabál­ta, hogy a kikötő irányába fussunk, hát az egész utca, több száz ember megindult. A bárokból, éttermekből is rohantak ki a vendégek, az alkal­mazottak, senki nem tudta, pontosan mi történt, csak rohant, miután úrrá lett az embereken a pánik” - tette hozzá a szemtanú. „Mindaz, aminek a szemtanúja voltam, legfeljebb 60 másodperc alatt zajlott le. Teljes volt a káosz, az emberek üvöltöztek” - mondta Ro­bert Holloway újságíró. „Hitetlen- kedve néztünk. Családok feküdtek a földön, a holttestek mellett sírtak. Később kiürítették a területet, a ha­tóság emberei pedig letakarták a holttesteket” - közölte a CNN hír­adásának egy másik szemtanú, aki a családjával a támadás közelében volt, ám nem esett bántódása.

Next

/
Thumbnails
Contents