Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-15 / 164. szám, péntek
www.ujszo.com | 2016. július 15. KÜLFÖLD I 3 May jobb Britanniát építene Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerint ismét napirendre kerülhet Skócia kiválási Boris Johnson színes jelenség. Képes volt ilyen laza hangulatban fényképez- kedni a kormányfő rezidenciája előtt. És most ő lesz a külügyminiszter... (SITA/AP) London. Theresa May brit miniszterelnökként tett első nyilatkozatában az Egyesült Királyság uniájának fenntartása mellett tett hitet. A 60. születésnapjához közeledve Theresa May a hivatalba lépésekor legidősebb kormányfő Jim Callag- han 1976-os hatalomátvétele óta. A Downing Street 10-be érkezve miniszterelnökként Theresa May rövid beszédben vázolta terveit, ígéretet téve arra, hogy elődje, David Cameron politikai hagyatékát folytatva „egy jobb Nagy-Britanniát” fog építeni. Átérezve az emberek problémáik nem a privilegizált kevesek, hanem a kevésbé szerencsések érdekében kíván fellépni, az ő érdekeiket fogja képviselni az élet minden területén, együtt harcolva az „égető igazságtalanságokkal” szemben. May hitet tett az Egyesült Királyság uniójának fenntartása mellett is. „Nem mindenki tudja, de a kormánypártot teljes nevén Konzervatív és Unionista Pártnak hívják. Az unionista szó az Anglia, Skócia, Wales és Észak-Irország közötti kincset érő köteléket jelenti”- fogalmazott May. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ezzel kapcsolatban közölte: Theresa Maynek arra van felhatalmazása, hogy Angliát és Walest kivezesse az Európai Unióból, mivel az Egyesült Királyság e nemzeteiben voksolt a többség a kilépésre. A skótok többsége azonban a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a bennmaradásra szavazott, így Skóciára nem vonatkozik May többször hangoztatott kijelentése, hogy a brexit brexitet jelent- tette hozzá. Sturgeon közölte, a kialakult helyzetben a skót kormány „minden lehetőséget nyitva tart”, azaz egyértelművé tette, ebben a helyzetben ismét napirendre került Skócia függetlenné válásának kérdése. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sürgette az új miniszterelnököt, hogy mielőbb kezdje meg a tárgyalásokat az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövendő viszonyáról. Közölte, az Egyesült Királyságban rendezett népszavazás eredménye új helyzetet teremtett, amelyre mind a szigetországnak, mint az EU-nak mielőbb meg kell találnia megoldást. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke ugyancsak sárkallta a tárgyalási folyamat mielőbbi megindítására az új brit miniszterelnököt. Francois Hollandé francia államfő megerősítette: Franciaország azt szeretné, ha a „lehető leghamarabb megkezdődnének” a tárgyalások az Egyesült Királyság kilépéséről az Európai Unióból. Charles Michel belga miniszterelnök kifejtette: „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy hosszú ideig húzódjon el a bizonytalanság időszaka”. Egyébként a posztjáról leköszönt David Cameron Witney képviselőjeként, évi 75 ezer fontos fizetéssel továbbra is az alsóház tagja marad, sőt a 2020-ban esedékes következő választáson is készül indulni. Boris Johnson olyan, mint elefánt a porcelánboltban Szerdán lépett hivatalba Theresa May új brit miniszter- elnök, aki Boris Johnsont, London volt polgármesterét nevezte ki Nagy-Britannia külügyminiszteróvó. London/Brüsszol. Boris Johnson a kormányzó brit Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb politikusa, aki a brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazás előtt a kilépést pártoló kampánycsoport frontembere volt. Bár 8 évig vezette sikeresen Londont, a korábbi főpolgármester nem rendelkezik diplomáciai tapasztalattal, viszont eddig annál több vaskos kijelentést tett ismert politikusok címére. Legutóbb, az EU-népsza- vazás kampányának hevében például arról írt cikket, hogy Barack Obama amerikai elnök „részben kenyai származása” miatt „ősi ellenszenvet táplál a Brit Birodalommal szemben”. Korábban Johnson a Harry Potter- könyvek egyik kimondottan rosszindulatú, bajkeverő kópéjához, Dobby házimanóhoz hasonlította Putyin orosz elnököt. Kinevezésével kapcsolatban Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter úgy fogalmazott, Johnson végighazudta a kampányt, most pedig sarokba van szorítva. „Ismerjük a módszereit. Franciaországnak egy hiteles, megbízható partnerre lett volna szüksége” - mondta. Igaz, Johnson híres arról, hogy sokat viccelődik a franciák kárára... Az eddigi külügyminiszter, az EU- ban maradást pártoló Philip Hammond a pénzügyminiszteri tisztséget kapta, az eddigi pénzügyminiszter, a bennmaradást pártoló tábor frontembere, George Osbome pedig távozik a kormányból. May bejelentette, kormányán belül külön brexitmi- nisztérium jön létre, amelyet a Konzervatív Párt egyik politikusa, David Davis vezet miniszteri rangban. Davis az 1990-es években, John Major konzervatív kormányában EU- ügyekkel foglalkozó államtitkár volt, majd a Konzervatív Párt ellenzéki időszakában az árnyékkormány belügyminiszter-jelölti tisztségét töltötte be. May volt posztjára, a belügyminisztérium élére Amber Rudd eddigi energiaügyi miniszter került. Michael Falion védelmi miniszter megtartotta e tisztségét az új brit kormányban is, Liam Fox korábbi védelmi miniszter pedig a nemzetközi kereskedelmi minisztériumot vezeti. Theresa May kormányában a legnagyobb jelentőségű tárcák élére mindezek alapján egyenlő arányban kerültek EU-párti, illetve a kilépést támogató politikusok. Az előbbiek közé tartozik Philip Hammond, Michael Falion és Ámber Rudd, az utóbbi csoportba Boris Johnson, David Davis és Liam Fox. Élesen bírálta az új brit kormány összetételét az Európai Parlament elnöke. Martin Schulz szerint David Cameronéhoz hasonlóan a hivatalba lépett Theresa May kabinetje is inkább a kormányzó brit Konzervatív Párt belső ellentéteinek elsimítását, semmint az ország érdekeit szem előtt tartva jött létre. Úgy fogalmazott, nem szakadt meg a .„veszélyes ördögi kör”, és ez kárára lesz az Egyesült Királyságnak és Európának is. (MTI, ú) Egyre nagyobb a feszültség Venezuelában. A venezuelai elnök két hónappal meghosszabbította a gazdasági szükségállapotot, amelyet az év elején vezetett be a kőolajban gazdag dél-amerikai országban. Nicolás Maduro szerint a vállalatok és politikájának ellenzői gazdasági háborút folytatnak Venezuela ellen. A kialakult helyzet súlyosságát jelzi, hogy Maduro a héten a védelmi minisztert bízta meg azzal, hogy irányítsa az élelmiszerek és a közszükségleti tárgyakat sújtó infláció elleni küzdelmet. Az ország súlyos recesszióval, a világon a legmagasabb inflációval és kiterjedt-olyan alapvető termékeket, mint az étolajat és a WC-papírt is érintő - áruhiánnyal küzd. (TASR/ap) Össztűz az iszlamistákra Washington. Az Iszlám Állam elismerte egyik legfontosabb katonai vezetőjének, Omar as-Sisa- ninak a halálát, hónapokkal azután, hogy az amerikai hadsereg bejelentette, célzott támadásban megölte a vörös szakállas parancsnokot. A 30 éves Sisani a terrormilíciához való csatlakozása előtt az Egyesült Államok támogatását élvező grúz hadsereg egyik hírszerző egységénél szolgált. A grúziai születésű Sisani, akinek ez a felvett neve (arabul azt jelenti: Omar, a csecsen), a csecsenföldi háború idején a lázadók oldalán harcolt az orosz hadsereg ellen. Később csatlakozott a grúz reguláris haderőhöz, majd Észak-Szíriában bukkant fel egy külföldi harcosokból álló csapat parancsnokaként, és gyorsan az Iszlám Állam egyik vezető parancsnoka lett. Á délkaukázusi ország hatóságai szerint mintegy száz grúz állampolgár harcol Szíriában a dzsihádisták oldalán. Halálát egy olyan időszakban ismerte el az Iszlám Állam, amikor a szunnita dzsihádista szervezet fegyveresei Szíriában és Irakban egyre több területet veszítenek az Egyesült Államok által támogatott erőkkel szemben. Az iraki fegyveres erők éppen az északiraki Moszulnak, a szélsőségesek utolsó iraki bástyájának ostromára készülnek, míg Szíriában az amerikai támogatású egységek azért vívnak hadjáratot, hogy áttörhessenek Rákká, a terrorszervezet Szíriái „fővárosa” felé. Franciaország is további katonákat küld Irakba, hogy segítsék a helyi kormányerőket az Iszlám Állam elleni harcban, és tanácsadással támogassák őket a dzsihádisták fellegvárának, Moszulnak a visszavételében, valamint a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó ősszel ismét a Közel-Keletre indul - jelentette be Francois Hollandé francia államfő. (MTI) RÖVIDEN Ausztria: börtön egy hitszónoknak Graz. Húsz év börtönre ítéltek Grazban egy muzulmán hitszónokot, aki az ausztriai dzsihádista propaganda központi figurájaként harcosokat toborzott az Iszlám Állam terrorszervezet számára. Az ügyet tárgyaló grazi törvényszék bizonyítottnak találta, hogy a 35 éves boszniai származású férfi - aki a délszláv háborúk idején telepedett le Bécsben - saját YouTube-csa- tomáján keresztül többeket rávett arra, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam szíriai harcaihoz. Az ítélet szerint ezzel elkövette a gyilkosságra való felbujtás és a kényszerítés minősített bűn- cselekményét. Több mint 250, Ausztriában élő, többségükben csecsen és bosnyák személyről gyanítják az osztrák hatóságok, hogy a dzsihádhoz köthető tevékenységet folytatnak. (MTI) Trump büntetné extanácsadóját Washington. Tízmillió dollárt követel egykori választási tanácsadójától Donald Trump, az amerikai republikánusok várható elnökjelöltje, mert megszegte munkaszerződésének titoktartási kötelezettségre vonatkozó pontját. Az ingatlanmágnás azzal vádolja Sam Nunberget, hogy ő szivárogtatta ki a New York Post amerikai lapnak a Trump- kampány akkori vezetőjének, Corey Lewandowskinak szóvivőjével, Hope Hicks-szel folytatott egyik beszélgetését, amit a tanácsadó tagad. Nunberg szerint Trump az ellene folytatott hadjárattal próbálja leplezni a Lewandowski és Hicks közötti szerelmi szálat. (MTI) Drón végzett egy terroristavezérrel Washington. Az afganisztáni-pakisztáni határ közelében egy amerikai légi csapásban megölték a 150 halálos áldozatot követelő, 2014-es pesavari iskolai vérengzés kitervelőjét -jelentették be pakisztáni és amerikai illetékesek. Peter Cook, a Pentagon szóvivője közölte, a csapásban meghalt Umar Kalifa ismert terroristavezér, akit Kalifa Umar Manszúr néven is emlegettek. Manszúr megölése a Washington és Iszlámábád közötti, korábban évekig feszült viszony javulásátjelezheti. (MTI) Keresztre feszített szíriai pilóta Damaszkusz. Az Iszlám Állam fegyveresei lelőtték a szír hadsereg egyik repülőgépét az ország keleti felében lévő Deir ez-Zór tartományban, a halott pilóta testét pedig keresztre feszítették - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja. A dzsihádisták tegnap videót tettek közzé, amelyen a gép lángoló roncsai láthatóak és a pilóta teste egy rúdra feszítve. A terrorszervezet tavaly március óta ostromolja Deir ez-Zór utolsó, kormányerők által ellenőrzött területeit. (MTI)
