Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-14 / 163. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2016. július 14. HASZNOS TANÁCS 111 A járulékok új összegéről a Szociális Biztosító automatikusan tájékoztatja ügyfeleit (Tomáš Benedikovič felvétele) Változnak a járulékterhek ÖSSZEFOGLALÓ Júliustól változtak a járulékterhek, a Szociális Biztosító (SP) július 1-jei és október 1-jei dátummal ellenőrzi az önálló kereső tevékenységet folytató személyek járulékfizetési kötelezettségét, az előző évben elért összbevétel alapján, összeállításunkban a júliusi változásokkal foglalkozunk. A járulékok megállapításának alapja az adóbevallásban feltüntetett jövedelem. Júliustól azon vállalko­zók járulékterhei változtak, akik március végéig elszámoltak előző évi bevételeikkel, befizették az adó­jukat. Akik tavasszal nem adtak le adóbevallást, hanem haladékot kér­tek, és ebből kifolyólag csak június végéig juttatták el az adóhivatalba a kitöltött nyomtatványokat, azok já­rulékterheit is később, október 1-jei dátummal bírálják majd felül. 2016. július 1-jétől az a vállalkozó köteles társadalombiztosítást fizetni, akinek a vállalkozásából tavaly több mint 5148,01 euró bruttó bevétel folyt be. Aki ennél kevesebb jöve­delemre tett szert, júliustól egészen 2017. június 30-áig nem köteles tár­sadalombiztosítási járulékot fizetni. Aki csak az idén váltotta ki az enge­délyét és kezdett vállalkozni, szintén nem köteles járulékot fizetni, viszont önkéntes biztosítást köthet, ha akar. Azt legközelebb egy év múlva, 2017. július 1-jei dátummal fogják meg­vizsgálni, hogy kell-e kötelező biz­tosítással rendelkeznie, az idén de­cemberig elért bevételek alapján. A biztosító értesít A vállalkozóknak nincs bejelentési kötelezettségük a biztosítóval szem­ben. 2015 januárjától az információs rendszerben lévő adatok alapján az SP kötelessége nyomon követni a különböző határidőket, valamint számon tartani, hogy kinek kell ki­vagy bejelentkeznie. Az SP most már hivatalból értesíti az érintetteket, ha július 1-jétől kialakult a járulékfize­tési kötelezettségük. Törvényből ki­folyólag a vállalkozók 2 csoportjá­nak kötelesek levelet küldeni: az új ügyfeleknek és azoknak, akiknek jú­liustól csak módosul a biztosítási díj összege. „A gyakorlatban ez azt je­TEMA: a járulékok - változása július 1-től V lenti, hogy akik 2016. július 1 -je előtt nem rendelkeztek kötelező biztosí­tással, de most kialakult a járulékfi­zetési kötelezettségük, azokat az SP levélben tájékoztatja a kötelező beteg- és nyugdíjbiztosítás kialaku­lásáról, a kivetési alapról, a biztosí­tási díjak nagyságáról, a fizetési ha­táridőkről valamint az összeg átuta­lásához szükséges adatokról. Akik pedig eddig is rendelkeztek biztosí­tással, és az előző évi bevételeik alap­ján továbbra is kötelezően fizetik a járulékokat, azokat az SP tájékoztatja az új kivetési alapról és a biztosítási díj új összegéről” - olvasható a biz­tosító közleményében. Noha a vo­natkozó törvény nem hja elő, az SP felveszi a kapcsolatot azokkal is, akiknek most megszűnt a járulékfi­zetési kötelezettségük. Változik a járulék A járulékfizetési kötelezettség fe­lülbírálása a legtöbb vállalkozó szá­mára azt jelenti, hogy mivel változik a kivetési alap, módosul a biztosítási járulék összege is. Az új összeget jú­liusra visszamenőleg, legkésőbb augusztus 8-áig kell átutalni. Az önálló kereső tevékenységet végző személyek a járulékfizetéshez szükséges kivetési alapjukat úgy számolják ki, hogy megnézik az adó­mentes részt is tartalmazó adóalap­jukat, hozzáadják a befizetett szoci­ális és egészségügyi járulékokat, és az így kapott összeget elosztják 1,486 értékű koefficienssel, majd a hóna­pok számával, azaz 12-vel. A Szoci­ális Biztosító honlapján (www.soc- poist.sk) közzétett számológép se­gítségével mindenki kiszámíthatja járuléka pontos összegét. A szüksé­ges adatok megadása után a rendszer kiszámolja az új biztosítási díjat, ám ha valakinek nem tetszik az összeg, rákérdezhet a biztosítóban. (sza) Társadalombiztosítási tudnivalók ♦ Kivetési alap - a vállalkozás adóalapja, hozzászámítva a befize­tett biztosítási járulékot, s az így ka­pott összeg adóalapjának az arányos részét elosztják az ún. vállalkozói konstanssal. •4 Arányos rész - az adóalap egy hónapra jutó része. Aki egész évben vállalkozott, 12-vel oszt. ♦ Konstans - az év első felében a konstans értéke 1,6 volt, júliustól ez 1,486-ra módosult, ami tovább nö­veli a járulék nagyságát. Mekkora a járulók? ♦ A vállalkozók kötelező társada­lombiztosítását a beteg-, öregségi és rokkantsági nyugdíjbiztosítás alkotja, emellett kötelezően fizetik a hozzájárulást á szolidaritási tar­talékalapba. •♦•Minden biztosításnak saját kulcsa van, melyet a kivetési alap bizonyos százalékaként határoznak meg. ♦ Az egyes járulékösszegeket a legközelebbi centre, lefelé kerekítik, és a végén összeadják. Minimum ás maximum •4 A minimális kivetési alap janu­árban változott, a tavalyelőtti havi átlagkereset 50 százalékának meg­felelő összeg, melyből kiszámíthat­ják a vállalkozó járulékterhét, azaz hogy mennyit kell elvezetnie a szo­ciális és az egészségügyi biztosító­ba. Idén ez 429 euró, a belőle kiszá­mított minimális biztosítási díj pe­dig 142,20 euró. Az egyéni vállal­kozók ennél kevesebbet nem fizet­hetnek a Szociális Biztosítóba. •4 A maximális kivetési alap a ta­valyelőtti havi átlagbér ötszörösé­nek megfelelő összeg. Januártól ez 4290 euró, a belőle kiszámított havi biztosítási díj összege 1422,13 euró. 4 Azok a vállalkozók, akik a mi­nimális kivetési alapból fizetik ajá­ndékokat, és a múlt évi bevételeik alapján is csak a minimumot kell elvezetniük, továbbra is akkora biz­tosítási díjat fognak átutalni a bizto­sító számlájára, amekkorát június végéig térítettek. (sza) A Szociális Biztosító válaszol 1. Mi történik, ha nem fize­tem be a biztosítási díjat? Ilyen esetben a biztosító hatá­rozatban előírja az összeg befi­zetését, a határidő a határozat kézbesítésétől számított 15. nap. Aki ezután sem fizeti be a járu­lékot, akkor az SP végrehajtóhoz fordulhat. Azoknak, akik nem fi­zették be időben a járulékot, vagy kisebb összeget utaltak át, az adósság 0,5%-ának megfelelő büntetést hagyhatnak jóvá min­den egyes napért egészen a tar­tozás törlesztéséig, illetve az el­lenőrzés megkezdéséig. A bün­tetést csak akkor nem szabják ki, ha a vitatott időszakért 3,32 eu- rónál alacsonyabb összeget kel­lene fizetni. A biztosítási járulék gyors befizetésével megelőzhető a büntetés további emelkedése. 2. Kell járulékot fizetnem, ha nem engedélyköteles, önálló kereső tevékenységet folytató személy vagyok? Aki nem engedélyköteles ön­álló kereső tevékenységet végez (művész, szerző, sportoló), és 2015-ben a vállalkozásából leg­alább 5148,01 bevételre tett szert (ez az a jövedelemhatár, amikor kialakul a járulékfizetési kötele­zettség), 2016. július 1-jétől már kötelezően kell rendelkeznie társadalombiztosítással. Ha ed­dig is volt kötelező biztosítása, akkor ezt továbbra is fizetni kell. Aki beszüntette a tevékenysé­gét, arról egy becsületbeli nyi­latkozatban tájékoztatni kell a Szociális Biztosítót, s a benne feltüntetett dátumtól megszűnik a biztosítása - de nem visszame­nőleg, hanem legkorábban a nyilatkozat kézhez vételétől. 3. 2016. július 1-jétől vállal­kozóként kialakult a járulék- fizetési kötelezettségem. A Szociális Biztosítótól rokkant­sági nyugdíjat kapok, és a szo­ciális ügyi hivatalban súlyos egészségkárosodott személy­ként tartanak nyilván, van ŤZP-igazolványom. Mindeb­ből kifolyólag részesülhetek valamilyen járulékfizetési kedvezményben? Az a tény, hogy egy vállalkozó rokkantsági nyugdíjas és súlyos egészségkárosodott személy is egyben, nincs befolyással a járu­lékfizetési kötelezettségre. Az ilyen vállalkozónak, amennyiben a bevételei alapján kialakult a já­rulékfizetési kötelezettség, ugyanúgy kell fizetnie a társada­lombiztosítást, mint bármelyik más vállalkozónak. A vállalko­zók fizetési kötelezettségére csak az öregségi, korengedményes és szolgálati nyugdíj van hatással. Ha egy vállalkozó számára az SP jóváhagyja az öregségi vagy kor- engedményes nyugdíjat, a járan­dóság jóváhagyásának napjától vállalkozóként már nem kell fi­zetnie a rokkantságinyugdíj­biztosítást, ami a kivetési alap 6%-a. Ez azt jelenti, hogy ha va­laki 2016-ban a minimális kive­tési alapból (429 euró) fizeti a já­rulékokat, a nyugdíj jóváhagyá­sának dátumától már nem fizeti a 25,74 eurós rokkantságinyugdíj­biztosítást, és összesen 116,46 euró biztosítási díjat kell átutal­nia. (Forrás: Szociális Biztosító) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: ÉVES SZABADSÁG ■ KI HÁNY NAPRA JOGOSULT, MILYEN FELTÉTELEK MELLETT LEHET MERÍTENI, MIT SZABHAT MEG A VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents