Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-14 / 163. szám, csütörtök

8 KULTÚRA 2016. július 14.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Tarantino nem tréfált Los Angeles. Quentin Tarantino véresen komolyan gondolta azt az évekkel ezelőtti kijelentését, hogy összesen tíz filmet akar ké­szíteni, a tizedik után abbahagy­ja, és felcsap kritikusnak. Az Al­jas nyolcas (The Hatéiul Eight) volt a nyolcadik nagyjátékfilmje, vagyis már csak kettő van hátra. A rendező most arról beszélt a Varietynek, hogy nem szeretne belerondítani abba az egyelőre még csak fiktív díszdobozos ki­adványba, amibe majd összegyűjtik a teljes életművét, amikor ő már az idősek otthoná­ban lesz. Következő filmjét an­nak az Elmore Leonardnak a Forty Lashes Less One című könyvéből készíti, akinek egy másik műve a Jackie Brown alapjául szolgált. Bár ezzel a tervvel kapcsolatban azt is meg­jegyezte: lehet, hogy inkább egy négy-öt órás minisorozatot for­gatna belőle. Tehát valószí­nűbbnek tűnik, hogy inkább a Becstelen brigantyk világához tér vissza a Killer Crow miatt. A Killer Crow benne volt a Becs­telen brigantyk eredeti forgató- könyvében, de utólag kiszedték a történetből. Ezzel Tarantino visszahozhatná Christopher Waltzot és vele Hans Landa ka­rakterét, akiről úgy nyilatkozott, hogy minden szereplője közül a legkedvesebb számára, (index, juk) 56-os emlékdalt írt Desmond Child Budapest. A tervek szerint ma fejezik be egy budapesti stúdió­ban annak a dalnak a felvételét, amelyet Desmond Child írt az 1956-os forradalom és szabad­ságharc tiszteletére. Ez lesz az 56-os emlékév hivatalos dala. Az apai ágon magyar származású amerikai sztárszerzőt maga Or­bán Viktor miniszterelnök kérte fel a munkára áprilisban Wa­shingtonban. A dalt a hírek sze­rint tíz neves magyar művész énekli fel egy csaknem ötventa- gú kórus és zenekar kíséretében, magyarul és angolul egyaránt. A neveket még nem hozták nyil­vánosságra, a hivatalos megren­delő, a Terror Háza múzeum igazgatója, Schmidt Mária csu­pán annyit közölt, hogy olyan dal megszületése volt a cél, amely a mai fiataloknak a művészet esz­közeivel teszi újraélhetővé azt a hat évtizeddel ezelőtti pillanatot, amikor „a magyar nemzet egy­ségesen megmozdult azért, hogy megharcoljon a szabadságért és a függetlenségért, és azokért a pil­lanatokért, amelyekért érdemes élni”. Desmond Child a világ egyik legkeresettebb dalszerzője, olyan slágerek fűződnek a nevé­hez, mint az I Was Made Fór Lovin’ You (Kiss), a Livin’ On a Prayer (Bon Jovi), a Livin’ La Vida Loca (Rieky Martin) vagy a Crazy (Aerosmith). Schmidt Mária, az emlékév kormánybiz­tosa szerint az is szempont volt a választásnál, hogy magyar szár­mazású művész szerezze a dalt. Child többször járt már Magyar- országon, először 18 éves korá­ban édesapjával. Idén februárban megkapta a magyar állampol­gárságot. (MTI, juk) Grófként a dzsungelben A Tarzan legendájában a nagy erejű, legyőzhetetlen hős visszatér a kongói őserdőbe TALLÓSI BÉLA A vadon elleni támadásról, a dzsungel fiáról, a legyőzhe­tetlen Tarzanról David Yates fogyasztható popcornmozit rendezett. Mozgóképében nem az ismert eredettörténe­tet bontja ki. A Tarzan legen­dája nem az őserdő hősánek dzsungelben töltött áletéről szól alapvetően. Azt meséli el, hogy az egy évtizede Angliá­ban, civilizáltan élő „vadem­ber" visszatér Kongóba. Meg akarja védeni régi ismerőseit. Aligha van olyan moziba járó, té­vénéző ember, akiben ne élne ilyen­olyan Tarzan-kép, attól függően, me­lyik megfilmesített verziót látta. Esetleg melyeket. Az alapsztori: Ed­gar Rice Burroughs író Tarzan, a ma­jomember című műve ugyanis moz­góképekből vált ismertté. A megható eredettörténet arról szól, hogy Tar- zant, Lord Greystoke angol főnemes fiát - a szülők halála után - ember- szabású majmok nevelik fel az afri­kai dzsungelben. Elsajátítja nyelvü­ket és viselkedésüket. Az őt felnevelő nősténymajom halála után pedig - miután bizonyítja erejét és rátermett­ségét - a csapat vezére lesz. Később megismerkedik az emberekkel, és megszereti Jane-t. Megtanul angolul, és eljut a civilizált világba. Ezt az ala­pot Burroughs több regényben kü­lönféle kalandokkal gazdagította. Az évek során számos film készült Tar­zanról (és nem csak irodalmi alap nyomán). A vászon népszerű Tarzan- történeteiben a dzsungel legyőzhe­tetlen ura expedíciók, betolakodók veszélyes támadásait veri vissza. Az állatoktól szerzett erejének és ügyes­ségének köszönhetően mindig hős­ként győzedelmeskedik. A legújabb részben is így van ez. Leon Rom (Christoph Waltz) II. Li- pót belga király parancsára gyémán­tot keres Kongóban. Az uralkodó a drágakő árából hadsereget kíván to­borozni, hogy újabb területeket el­foglalva továbbteijeszkedjen a tér­FILMKOCKA Tarzan legendája Színes amerikai kalandfilm, 2016,110 perc ■ Eredeti cím: The Legend of Tarzan ■ Szlovák cím: Legenda o Tarzanovi ■ Rendező: David Yates ■ író: Edgar Rice Burroughs ■ Operatőr: Henry Braham ■ Zene: Mario Grigorov ■ Szereplők: Alexander Skarsgard, Margot Robbie, Christoph Waltz, Samuel L Jackson, Casper Crump, John Hurt, Djimon Hounsou r * A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. ségben. A gyémántlelőhelyet azon­ban az ördögi Mbonga (Djimon Hounsou) uralja, s csak úgy hajlandó segíteni, ha Tarzant Kongóba csal­ják. Egy régi ügy miatt - Tarzan meg­ölte a fiát - szeretne leszámolni vele. A dzsungel egykori fia John Clayton néven Greystoke előkelő grófjaként nagyvilági életet él, és feleségével, Jane-nel (Margot Robbie) épp utód­ról álmodoznak. Közben azonban tu­domást szerez a tervről. Felkereke­dik, hogy megakadályozza az újabb gyarmatosítást, mert még mindig szí­vén viseli egykori hazája sorsát. Amíg Jóim Clayton célba ér és visszavedlik a dzsungel megállítha­tatlan, szuperhős fiává, gyermek- és ifjúkori emlékképek tolulnak fel ben­ne. Ezekből ismeri meg a néző az ere­dettörténetet. Ahogy majom pártfo- goltja felnevelte és küzdött érte. Míg­nem történt valami, ami miatt Tarzan megölte Mbonga fiát. Tarzant a ben­ne feltoluló - a vásznon az aktuális események közé beékelődő - emlék­képek motiválják, hogy felvegye a harcot Rommal és hódító csapatával. Az új filmben van minden: olyan akciók, amilyenek nem hiányozhat­nak a dzsungelból és a Tarzan-film- ből, de ezek ez elemek valamiféle in­novatív többletjelentést is kapnak. Társíthatok más szuperhősfilmek motívumaival - a liánokkal közleke­dés pl. a Pókember röpködésével, a majmok viselkedése az új Majmok bolygója-sorozat hőseinek magatar­tásával, és folytathatnánk a sort a mű­faj ismert darabjaival. Semmi újat, eredetit nem hoz David Yates rende­zése. Az új Tarzan-mozi a régi nép­szerű kalandfilmek építkezésének sémáját követi, minden kiszámítha­tó, az egyes jelenteken - a jót és a go- 'noszt képviselő szereplők egymás­nak feszülésén - mégis kellően lehet izgulni. Elménynyújtásban a termé­szeti környezet viszi a prímet. A va­lós helyszíneknek - annak, hogy ke­vesebb az épített, stúdióhelyszín - is köszönhető, hogy az IMAX formá­tum is hozzáad az élményhez. PENGE Szerelem két nyelven „Kétnyelvű szerelemben valami nagyon fontosat tanul meg az em­ber. Olyasmit, amit kétnyelvű sze­relem híján észre sem venne, majd oly gyanútlanul távozna e szép ár­nyékvilágból, ahogy megérkezett, tudatlanul. Ilyenek a létfontosságú dolgok, majdhogy észrevétlenek” (49.) - írja utószavában Nádas Pé­r' ^ BEKE ZSOLT 3 KRITIKAI Wf ROVATA tér. De nemcsak a szerelem, hanem a róla szóló versek is kétnyelvűek a Love affér love-ban. Elsősorban német és angol, jelen esetben - szá­munkra, Kiss Noéminek köszönhe­tően - magyar és angol. Mindössze nyolc vers alkotja a kö­tetet (a szerelem alaposan körüljárt monotémája megmagyarázza ezt a mennyiséget), de a súlyuk nagy. Nádas egyenesen Rakusa főművének tartja. A magyar iroda­lom számára különösként hathat ez ä nyelv, hiszen nem ez volt a ha­gyomány fősodrában, mondhatni, nagyon ritkán jelent meg. Közvet­lensége, „lélekből áradása”, az így elmondottak kontextualizálása a tág - a használt nyelvek által is kinyílt - kultúrtérben, s mindebbe belekiált­va vagy éppen belesuttog­va/csempészve a transzcendens... Szerelem (a) szerelem után - de olyan, amiben a másik a kiteljese­dés, a test és a szellem csúcsraj ára- tásának ígérete. És ez nem végződ­het mással, mint kudarccal (pl. „ Szűk lyuk a szenvedély ’’ [Never- more, 8.],illetve,, ...árulásés/ megértés között/csak hajszálfinom / a különbség / lép és félrelép... ” [Nowhere, 24.]). De vajon a kudarc mennyire meghatározott az ereden­dőjelen esetben ráadásul „valósá­gos” kétnyelvűség által? A kitelje­sedés ígérete csupán ígéret marad, hiszen a másikon keresztül kellene eljutni önmagához - lehetetlen vál­lalkozás, idegenül koppannak saját otthonos szavaink a másik nyelvén. „ ...lefolyik avíz, elmossa / mind az egeket ” (And Venice, 47.) mondja Rakusa. „Mintha nem is a másik, hanem a másik nyelvének kifejezési formáiban lenne beteljesedésük és kiteljesedésük egyetlen és végső akadálya” - mondja Nádas (54.). Nádas kisesszéjében láthatóan túl­interpretál, ám jó szándékkal: Ilma Rakusa hihetetlenül szélesnek el­képzelt nyelvfelfogása, fordítási gyakorlata alapján teszi ezt, az egész írói, költői, kritikusi, fordítói életművet, annak lényegét beterelve a Love affér love értelmezési meze­jére. Zárómondatával, annak min­den, főleg a nyelvet érintő értelme­zési leágazásával ennek ellenére maximálisan egyet lehet érteni: „Nagy realista mű.” (59.) Ilma Rakusa: Love after love. Fordította: Kiss Noémi. Utószó: Nádas Péter. Magvető, Budapest, 2016. Értékelés: 8/10 A legújabb Tarzan (Alexander Skarsgard) és felesége, Jane (Margot Robbie) (Fotó: Continental film)

Next

/
Thumbnails
Contents