Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-14 / 163. szám, csütörtök
2 KOZELET 2016. július 14. | www.ujszo.com A média és a politikusok BŐDTITANILLA A cikkek megjelenése előtti nyomásgyakorlás nem jellemző, megjelenés utáni telefonokat viszont mindenki kapott már - erről is volt szó a Gombaszögi Nyári Táborban, ahol három főszerkesztő beszélgetett a sajtó és a politikai nyomás vonatkozásairól: Szalay Zoltán az Új Szót, Balogh Ákos Gergely a Mandinert, D. Horváth Gábor pedig a Magyar Nemzetet képviselte. Mindhárom főszerkesztő lapjával szemben felmerülnek vádak, hogy elfogultan tájékoztatnak. „Az Új Szó mindig próbál középen állni világnézeti szempontból, de a szerkesztőségnek van egy álláspontja, amely átfedésbe kerülhet egyik vagy másik párt álláspontjával. Ez nem azt jelenti, hogy kiszolgálná azt a pártot” - szögezte le Szalay Zoltán. A Mandiner elődje a Fidelitas szervezet egykori, később függetlenedő lapja volt, tehát politikai közegben alakult. Balogh Ákos Gergely azonban elmondta, gyakran a fejükre olvassák, nem is jobboldaliak, mivel bizonyos kérdésekben nem értenek egyet a kormánnyal. A Mérték Médiaelemző Műhely 2014-es felmérése szerint az újságírók 73%-a érzi úgy, hogy politikai nyomás alatt áll. „A Fidesz politikusaiban van egy nagyon rossz médiaszocializáció, abban nőttek fel, hogy a média ellenség. Bizalmatlanok, és van bennük egy erős kont- rollmánia” - mondta Balogh Ákos Gergely, de hozzátette, főleg „esemény utáni” telefonokat kapnak. D. Horváth Gábor elmesélt egy 2010-es esetet, amikor egy szerep- tévesztéses újonnan kinevezett kormánybiztos felhívta a szerkesztőséget, hogy a Magyar Nemzet túl sok rossz hírt közöl a Tescóról. „Jó híreket vár a Tescóról a miniszteri biztos” - ilyen címmel jelent meg másnap a lapban egy cikk, a kormány- biztost pedig leváltották. Szalay Zoltán is megosztott a közönséggel egy történetet, amikor egy politikus egy alcímben szereplő gondolatjel miatt vitatkozott vele hosszú perceken át, és vonta kétségbe a lap objektivitását. Szó esett arról a jelenségről is, amikor egy párt politikusai bojkottálnak egy lapot, majd amikor abban más politikusok megjelennek, elfogultsággal vádolják az újságot. D. Horváth Gábor szerint a Magyar Nemzettel is ez történt, miután a Simicska-ügyet követően a kormánnyal szembefordult tulajdonosnál maradt a lap. „Velünk most így viselkedik a Fidesz, aztán ránk fogja, hogy jobbikosok vagy LMP-sek lettünk, miközben a Fidesz politikusai nem nyilatkoznak nekünk - mondta D. Horváth. - Pedig a kormányoldal véleménye lenne a legfontosabb, hiszen a végrehajtó hatalomtól függ minden.” A gyülekezési törvény módosítása elmaradt FINTA MÁRK Szlovákiában szokványos, hogy politikusok lakhelyén szervezzenek tüntetéseket, Magyarországon más e helyzet. Új gyülekezési törvénnyel védenék e politikusok nyugalmát. A magyar Alkotmánybíróság szerint a magánélet védelme az otthon védelmére is kiteljed, de a gyülekezési jogról szóló törvény erről nem rendelkezik, ezért van ütközés, mulasztásos alkotmánysértés áll fenn. Az Index.hu szerint már most sejteni lehet, hogy nem a jelenlegi gyülekezési törvényt módosítják, hanem teljesen újat alkotnak majd. Trócsányi László magyar igazságügyi miniszter szerint ugyanis a jelenlegi törvény 1989- ben született, ám az élet több ponton túlhaladt rajta, más a gyülekezések jellege, a jogszabály pedig nem elég differenciált. A kormány ezért ötpárti egyeztetést kezdeményez, és bevonja a törvényalkotásba a belügyminisztériumot is. Szlovákiában nem ritka, hogy tüntetéseket szerveznek a politikusok háza elé. Az elmúlt hetekben már négyszer is demonstráltak Robert Fico kormányfő lakásánál, a Bonaparte lakókomplexum előtt a Bastemák-ügy miatt. A rendezvények, bár szókimondóak és éles hangvételüek, de békések voltak, a rendőrségnek nem kellett beavatkoznia. A elégedetlenkedők már korábban is szerveztek akciókat politikusok házánál. 2014-ben a pöstyéni kórház túlárazott CT- gépe körül kirobbant botrány miatt a kassaiak a parlament akkori elnöke, Pavol Paška háza előtt demonstráltak, lemondását követelve. Paška a botrány következtében végül le is mondott, és a Smeren belül is a perifériára szorult. A gyülekezési törvény módosítása nálunk is többször volt már terítéken. Robert Kaliňák belügyminiszter már 2009-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg hatályos törvény 1990-ben született, és ideje lenne változtatni rajta. Legutóbb tavaly nyáron lángolt fel a vita a jogszabályról. Akkor a menekültek ellen tiltakozó szélső- jobboldali tüntetők miatt merült fel a módosítás ötlete, megmozdulásaik ugyanis többször is erőszakba fulladtak, tavaly júniusban például megtámadtak egy arab családot, és megzavartak egy kerékpárversenyt is. Robert Fico kormányfő akkor úgy nyilatkozott: egyetlen emberi jog sem kizárólagos, léteznek kivételek és korlátozások, és ezek a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a gyülekezési jogot is érintik. A szlovák törvény megváltoztatását úgy képzelte el, hogy előzetesen is be lehetett volna tiltani olyan tüntetéseket, melyeknél fennáll a veszély, hogy szélsőségesek használják ki politikai céljaikra. Felmerült az is, hogy a módosítás gyorsított eljárásban kerül a parlament elé, ám a nagy sietségből végül nem lett semmi. A belügy ősszel már nem válaszolt a Sme napilap ezzel kapcsolatos kérdéseire, és az ügyben azóta sem történt előrelépés. RÖVIDEN Jön az osztalékadó, drágul a cigaretta Pozsony. A pénzügyminisztérium az osztalékadó bevezetését tervezi, hogy ezzel kompenzálja a jövőre 22 százalékról 21 százalékra csökkenő társasági nyereségadóból származó bevétel- kiesést, melynek mértékét jövőre 132 millió euróra becsüli. Szlovákiából éves szinten mintegy 2 milliárd euró osztalékot utalnak külföldre a nálunk tevékenykedő külföldi társaságok, ám ha a kormánykoalíció 15 százalékos adótervét elfogadja a parlament, akkor 2018-tól évente legalább 220 millió euró többletbevételhez juthat az államkassza. Az osztalékadó bevezetése a 2012 óta regnáló Smer-kormányok eddigi legerőteljesebb beavatkozásának számít a szlovák adórendszerbe. Az új adónem részben a hazai vállalkozásokat is sújthatja, s elemzők szerint valamelyest visszavetheti a beruházási kedvet is. A dohánytermékekre kivetendő adót is emelnék 2017- től: ebben az esetben a cigaretta csomagjajanuártól 10-20 centtel drágulhat. A hazárdjátékok működtetőinek adóterhe ugyancsak emelkedik - napjainkban minden egyes játékautomata éves adóterhe 1500 euró. Az ebből befolyó összeg évi 145 millió euró, ami 2017-ben 10 millió euróval emelkedhet. (SITA, só) VILLÁMINTERJÚ Külföldön is felfigyeltek a Basternák-ügyre IBOS EMESE Brüsszel. Robert Fico kormányfő itthon azt állítja, hogy a Baštemák- ügyet csak az elégedetlen ellenzék fújja fel és próbálja életben tartani, ám a külföldi partnereket ez nem érdekli. Az Európai Parlamentben a héten azonban a szlovák uniós elnökség programja helyett a Bastemák-ügy került a figyelem középpontjába. Ä francia Éva Joly, aki egyébként hazájában évekig bíróként tevékenykedett, és nevéhez fűződik az egyik legnagyobb korrupciós botrány leleplezése és kivizsgálása, távozásra szólította fel Robert Kaliňák (Smer) belügyminisztert. Kétségbe vonta azt is, hogy az ügyet külső befolyás nélkül vizsgálná ki a rendőrség. A kritikához más képviselő is csatlakozott. Robert Fico az ügy kirobbanása óta vehemensen védelmezi miniszterét. „Kaliňák idehaza és külföldön is bizalmat kapott, elfogadják őt az európai uniós partnereink is, ellenkező esetben senki nem állna szóba vele” - ismételgeti hetek óta a kormányfő. A meghallgatáson a tárcavezetőt meglepő módon védelmébe vette a Smer EP-képviselője is. „Nem tartom helyesnek, hogy bulvárértesülésekre hivatkozva politikai állásfoglalásokat puffogtatnak akkor, amikor a szlovák miniszterek az uniós elnökség programját akarják bemutatni” - mondta Monika Flašíková- Beňová. A képviselő azon kevés smeresek egyike, aki a közelmúltban nyíltan Kaliňák menesztése mellett érvelt. Egy magas rangú EU-s diplomata lapunknak megerősítette, hogy diplomáciai körökben komoly figyelmet fordítanak a Bastemák-ügy alakulásának. „Figyelik az eseményeket és tisztában vannak az ügy súlyosságával” - mondta el lapunknak. Ezt Milan Nič külpolitikai szakértő is megerősítette. Véleménye szerint Robert Kaliňák hímevén folt esett. w ••■■■■ ... T R obert Kaliňák is megizzadt az EP- képviselők előtt (Jozef Jakubčo felvétele) Milan Nič külpolitikai szakértő Meglepő vagy standard dolognak számít, hogy az európai parlamenti képviselők kérdőre vonták Robert Kaliňák belügyminisztert a Basternák-ügv miatt? Véleményem szerint ez standard eljárás. A tagországok miniszterei nem jutnak be bármikor az EP-be, ez az uniós elnökséggel járó procedúra része. A belügyminiszter botránya már átlépte az ország határait, számos jelentős külföldi lap, köztük a francia Le Monde is foglalkozott az esettel. Az EP- képviselők csak azt tették, amit más uniós elnökséget átvevő ország belügyminiszterével tettek volna, ha annak neve hasonló botrányba keveredett volna. Ön szerint a hazai diplomaták is figyelemmel kísérik ezt a botrányt? Természetesen, véleményem szerint köztudott a diplomaták körében, hogy az új kormány komoly gondokkal küzd. Néhány nagy- követség tájékoztatja hazáját az eseményekről, melyek a helyi médiákhoz is eljutnak. Robert Fico azzal érvel, hogy Kaliňák élvezi a külföldi partnerek bizalmát, hogy tekintélye van. Nem válik hiteltelenné a belügyminiszter a Bašternák- botrány miatt? Az EP-s meghallgatás a második nagyobb seb volt Robert Kaliňáknak. Fontos, hogy ez nyilvános meghallgatás volt, ahol a képviselők kényesebb kérdéseket is feltesznek. Viszonylag csendben, számonkérés nélkül zajlott le a belügyminiszterek múlt heti nem nyilvános találkozója, viszont minden belügyminiszter hímevén folt esik, ha olyan botrányokba keveredik, mint Kaliňák. Lehet bármilyen negatív hatása' ennek az ügynek Szlovákia uniós elnökségére? Ha az uniós elnökség alatt olyan agendát kellene oldanunk, mint a korrupció vagy a független nyomozás témája, akkor igen. Tudatosítani kell azt is, hogy nem teljesen izoláltak ezek a játékterek. Az, hogy a belügyminiszternek sok megmagyaráznivalója van idehaza, világos a partnerei számára is. (ie) Szalay Zoltán (balra) és Balogh Ákos Gergely (jobbra) (Tóbiás Gergely felvétele)
