Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-13 / 162. szám, szerda
6 i KULTÚRA 2016. július 13.1 www.ujszo.com Avignon érti a Finomhangolást Az Ifjú Szivek a hónap végéig további 18 előadást tart a világ legnagyobb színházi fesztiválján Szuggesztív kép az Ifjú Szivek produkciójából (Fotó: Ifjú Szivek) LAKATOS KRISZTINA öt előadást tartott eddig Avignonban az Ifjú Szivek. A nézők pedig minden este felállva, hangos ovációval díjazták a táncszínház és a Hégli Dusán Társulat Finomhangolás (Finetuning) című, kifejezetten a világ egyik legnagyobb színházi fesztiváljára készült produkcióját, amely mindenekelőtt férfi és nő viszonyáról, a nők elleni erőszak „hagyományáréi" mesél. „Most, hogy túl vagyunk az első előadásokon, ki merem mondani, hogy az általunk képviselt táncművészet más kontextusba helyezve is működik, Avignonban is érti, szereti a közönség - mondta el telefonon Hégli Dusán, az Ifjú Szivek művészeti Hégli Dusán: „Kicsit sarkítva - nem érdekes, milyen jól táncolunk, az az érdekes, mit akarunk ezzel a mozgáskultúrával elbeszélni" (Somogyi Tibor felvétele) vezetője, koreográfusa a magyar néptánc, a népzene, a komolyzene eszközeiből építkező, ezekre szuggesztív képi világot építő produkció franciaországi fogadtatásáról. - Létezik az az előítélet, hogy a színpadra vitt néptánc alapvetően bemutató jellegű történet; azt mutatja meg, hogy egy nemzetnek milyen táncai vannak. Ez itt senkit sem érdekel. Avignonban mindenki arra kíváncsi, hogy akár marionettbábokkal, akár a francia vagy az angol nyelvvel, akár a testüket használva milyen színházi élményt tudnak nyújtani a fellépők. Kicsit sarkítva: nem érdekes, milyen jól táncolunk, az az érdekes, mit akarunk ezzel a mozgáskultúrával elbeszélni. A csapásolás otthon, az ismerős, hazai kontextusban egy magyar vagy egy cigány ember mozgását jelenti. A Finomhangolásban össze van kötve egy olyan szimbólumtárral, amely az előadás végére kibomlik, új jelentést kap. Ehhez hozzájárul a zene is: nemcsak magyar népzenét, hanem klasszikus zenét, más stílusokat is beépítettünk az előadásba, ami szintén más kontextust teremt.” Júliusban Avignonban, a várpalota falai között minden színházzá változik. Ide költöznek ki a jelentős francia színházak, itt alakítják ki a játszóhelyeiket, a programot pedig igyekeznek olyan előadásokkal megtölteni, amelyek szakmailag és persze anyagilag is teljesíthetik az elvárásokat. Az egy hete megkezdődött fesztiválon 1400 produkció látható, ebből 70 a táncos, nagy részük kortárs tánc vagy balett, és mintegy kétharmaduk szóló vagy páros előadás. A Szivek a Festival Off d’Avignon részeként az Espace Alya Színházzal kötött szerződést, az általa működtetett színpadok egyikén lép fel. Mostanra már a pozsonyi székhelyű társulat napirendje is kialakult. „A nap tulajdonképpen úgy kezdődik, hogy hazatérünk lepihenni, ez nagyjából éjjel egykor van — meséli Hégli Dusán. - A reggel kinek-kinek a maga igényei szerint indul, én a croissant-ról nem tudok lemondani. Négy-öt óra körül megyünk be a színházba, ellenőrizzük a kosztümöket, részt veszünk az előadásunk és a színház promózásában. Nagy itt a kommunikációs zaj, rengeteg az előadás, ezekben a hetekben félmillió néző keresi az ízlésének megfelelő produkciót, így aztán mi is megragadunk minden lehetőséget, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet. Fine- tuningos pólóban járunk, visszük magunkkal a szóróanyagokat, mert soha nem lehet tudni, kivel futunk össze. Este nyolc körül eligazítást tartunk, utána bemelegítés következik, majd a gyors átállással el kell ké- szülnühk fél tízre. Az Espace Alya Színháznak négy színházterme van, mindegyik több produkciót fogad be, tehát csúszni nem lehet. Szinte másodpercre pontosan 22.15-kor kezdődik az előadásunk. A legnagyobb színpadon lépünk fel, alkalmanként A Finomhangolás trailere megtekinthető az ujszo.com-on. nagyjából száz néző előtt. A Finom- hangolás 58 perces, azaz negyed tizenkettőre ér véget. Rakodás, átöltözés, aztán lassan elindulunk haza. A befogadó színházunkban hétfő a szabadnap, ilyenkor nincsenek előadások, de a hét további hat napján minden este színpadra lépünk.” Az Ifjú Szivek a hónap végéig további 18 előadást tart Avignonban. Hégli, aki bő fél évet dolgozott azon, hogy a felmerülő anyagi és adminisztratív akadályokat elhárítva kijuttassa csapatát a nagy presztízsű fesztiválra, bízik abban, hogy ez a szereplés fontos kapukat tárhat ki a táncszínház előtt. A dél-franciaországi városban ilyentájt ugyanis nemcsak a szinházszerető közönség tömege válogat a programok között, hanem 3500 akkreditált szakmai vendég - színházigazgató, műsorforgalmazó, kritikus - is figyeli a produkciókat, keresi az egyedit, a különlegeset. Többen közülük már látták a Finomhangolást és névjegyet cseréltek a Szivek művészeti vezetőjével. Látogatható lesz a római Colosseum arénája Róma. Egyelőre kísérleti jelleggel megnyitják a látogatók előtt a római Colosseum arénáját, vagyis a turisták az ókori amfiteátrum közepén lévő színpadra is kimehetnek az egykori gladiátorok útját követve. Az érdeklődés máris óriási. Az aréna július 15-től, péntektől október végéig látogatható félórás vezetéssel. A látogatás legfeljebb ötven fős csoportokban zajlik, az előzetes helyfoglalás kötelező. A belépőjegy ugyanannyiba kerül, mintha a Colosseum más részébe váltanánk meg, de az arénába készülők külön kapun lépnek majd be az amfiteátrumba, és ugyanazon az útvonalon haladhatnak, mint egykor a gladiátorok. Az amfiteátrum közepén lévő színpadról beláthatják az egész ókori épületet. Az aréna bejárása után eldönthetik, hogy megnézik-e a Colosseum más részeit is - egy újabb belépő megváltásával - vagy távoznak. Az újítás főleg azoknak a turistáknak kedvez, akik tengeijáró hajókkal a Róma közeli kikötőkbe érkezve csak a Colosseumot akarják megnézni az örök városban, de ezt sem órákon keresztül. „Aki közvetlenül a Colosseum arénájába lép be, egész életében emlékezni fog a látványra!” - jelentette ki Francesco Prosperetti, a római régészeti felügyelőség vezetője. Prosperetti hangsúlyozta, hogy a tavalyi 6,5 millió látogatójával - a kínai nagy fal mögött - a világ második legnépszerűbb szabadtéri régészeti emlékének számító Colosseumban nem a turisták számát, hanem a látogatás rugalmasságát és biztonságát kívánják növelni azzal, hogy felszámolják a műemlék előtt egész évben kígyózó sorokat. Ezt az előre megszervezett, csoportos és az eddiginél jóval gyorsabb látogatások teszik lehetővé. A Colosseum arénáját fedő padlózatot a 19. század végén távolították el a szakemberek, hogy a színpad alatti részt feltárják. Az aréna egy részét továbbra is ideiglenes padlózat borítja, a tervezett teljes rekonstrukció 18,5 millió euróba kerül. (MTI) FÜLVIDÉK The Bride - Ballada az özvegyről Bat fór Lashes, azaz Natasha Khan pakisztáni bevándorlók londoni sarja, és a világ egyik legjobb dalszerző-énekesnője, aki szerencsére nálunk is egyre népszerűbb. Ezúttal egy konceptalbumot csinált nekünk, a dalok összefüggő történetté állnak össze, amelynek középpontjában egy esküvője napján megözvegyült fiatal nő áll. A vőlegény épp a szertartásra igyekszik, amikor autóbalesetben meghal, a menyasszony pedig egyedül nekiindul a kaliforniai sivatagnak, ahol találkozik egy fura fickóval... A daloklvaz klipek és novellák is készültek, a szerző szerint a lemez ezekkel együtt teljesedik ki. A dallamok többnyire éterien le- begősek, a zenei kíséret elektronikus pop, az ének szenvedélyes, az album hangulata pedig egy kicsit Nick Cave Murder Ballads című klasszikusát idézi. Aki nem érti a szövegeket, sokat veszít, mert Natasha Khan, amellett, hogy remek dalszerző, több hangszeren játszik és jól énekel, nagyszerű költő is - ha úgy tetszik, Laurie Anderson, Patti Smith vagy Björk kishúga, aki saját világot teremt, melyben mindenféle hókuszpókusz nélkül mesél veszteségről, fájdalomról, síron túli szerelemről, újratervezésről, sorsról és megbocsájtásról. A dalok persze nyelvtudás nélkül is élvezhetőek, de csak annyira, mint amikor egy nagy teljesítményű luxusautóban ülve 100 kilométeres sebességgel „araszolunk” a sztrádán. Ha rálépünk a gázra, hopp, máris kétszázat mutat a kijelző. A tizenkét dal közül csupán egy a kifejezetten gyors ritmusú, a többi lassú és még lassúbb. Van időnk elgondolkodni a zenei és szövegbéli tartalmon. Az egész album nagyon képszerű, egy kicsit olyan, mint egy film nélküli filmzene. Meglehet, új műfajt talált ki Natasha Khan, vagy legalábbis „ki- maxolt” egy már meglévőt. A The Bride mindenképp merész vállalkozás. Egyrészt, mert manapság mást sem hallani és olvasni a szaksajtóban, mint hogy a hagyományos nagylemezeknek végleg befellegzett, most már csak egyesével éri meg piacra dobni a dalokat. Másrészt a hosszú történetek helyett ma a többség a gyorsan befogadható, tömörített tartalmakat keresi. Mindez azonban szerencsére egyáltalán nem érdekli hősnőnket, aki minden eddiginél többet mozog a magas regiszterekben, és élvezettel kísérletezik az emberi hang és az elektronika összeboronálásának különböző változataival. Az eredmény néhol ugyan kissé teátrális - érezni, hogy a tartalom sok helyütt befolyásolta a formát, és picit rá is ült - de semmiképp sem közhelyes. Juhász Katalin Bat fór Lashes: The Bride. Parlophone,2016. Értékelés: 10/7
