Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-11 / 160. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2016. július 11. AUTÓ-MOTOR 115 Több országban drágult a matrica A horvát fizetőkapuknál idén nem fogunk többet fizetni a sztrádákért (Somogyi Tibor felvétele) DEMECS PÉTER Pozsony. Az európai országokban Németország kivátelável fizetni kell az autópályák és gyorsforgalmi utak használatáért. Szlovákiában idén először használunk elektronikus matricákat, több helyen még levonó formájú matricát kell venni, s akadnak olyan orszá­gok is, ahol az elsőrendű utak használatáért is fizetni kell. Aki autóval megy szabadságra, annak idén sem árt indulás előtt le­ellenőriznie, mennyibe kerül a fize­tett útszakaszok használata. Az Eu­rópai Unió tagállamainak szuverén döntése, hogy mely utakat tesznek fizetőssé milyen gépkocsi­kategóriák számára. Az egyetlen megkötés, hogy az előírások nem diszkriminálhatják a külföldieket - más tagállamok állampolgárai nem fizethetnek magasabb útdíjat a ha­zaiaknál. Ezért is gyűlt meg a baja Németországnak az Európai Bizott­sággal (EB), amelynek nem tetszik, hogy Berlin a külföldi sofőrök szá­mára bevezetné a sztrádadíjat. A né­met kormány azzal érvel, hogy a né­met állampolgárok is fizetnének, az EB szerint viszont a rendszer így is igazságtalan, ugyanis a németeknek különböző kompenzációkkal gya­korlatilag visszafizetnék a sztráda- matricák árát. A bizottság már eljá­rást kezdeményezett Németország ellen, az eljárás eredménye egyelőre ismeretlen. Matrica vagy kapu Bár az Európai Unióban időről időre felmerül az egységes útdíj rendszerének bevezetése, konkrét elképzelés mindeddig nem lett ki­dolgozva. Az útdíj fizetése ezért tagállamonként változik. Például sztrádamatricákat (levonó vagy elektronikus) jelenleg hét uniós or­szágban használnak: Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban, Ma­gyarországon, Romániában, Szlo­vákiában és Szlovéniában. Az ese­tek többségében egyhetes, tíznapos, egy hónapos vagy egyéves matricá­ból válogathatnak a sofőrök. Kivétel csak Svájc, ahol kizárólag egyéves matricát lehet venni. Ahol nincs matrica, ott fizetőka­puknál kell téríteni a megtett út árát készpénzben vagy bankkártyával. Ahol duális rendszer érvényes, tehát matrica és fizetőkapu egyaránt, ott a matricákat rendszerint csak sze­mélyautókra lehet megvenni. Egyébként nem árt tudni, hogy né­hány országban a fizetőkapuknak van nyitvatartási ideje, így előfor­dulhat, hogy a hivatalos nyitvatar- táson kívül csak bankkártyával lehet kifizetni a díjat, készpénzben nem. Drágább matrica Bárhol is járnak, még véletlenül sem éri meg elkerülni a fizetést, a bírságok ugyanis mindenütt rendkí­vül magasak. Néhány európai or­szág ráadásul ä nyári szezon előtt megemelte a sztrádadíjakat és a büntetéseket is. Például Ausztria 1,30 euróval emelte az éves sztrá­damatrica árát, így jelenleg már 85 euróba kerül. A két hónapra szóló matrica 40 centtel drágább, az ára 25,70 euró, a tíznapos pedig 10 cent­tel drágult a jelenlegi 8,80 euróra. Nyugati szomszédainknál a bírsá­gokat is emelték, aki handsfree ké­szülék nélkül telefonál vezetés köz­ben, tilos helyen előz vagy irányjel­ző nélkül tér le az útról, az 2000 euró feletti büntetést is kaphat. Franciaország a közúti alagutak használatáért fizetett illetéket emel­te meg. Ezért a Mont Blanc alatti alagút 44 euróba, a francia-olasz ha­tár közelében fekvő 13 kilométeres Fréjus alagút 44,20 euróba kerül. Bulgária a sztrádahálózat bővítése után 40 százalékkal növelte a sztrá­damatricák árát. Az egyhetes matri­ca 15 lev (7,67 euró), az egy hónapra szóló pedig 30(15,34 euró). Aki idén autóval indul Horvátor­szágba, annak jó hír, hogy Magyar- országon, Szlovéniában és az Adri­ánál sem drágultak a sztrádamatri­cák. Ne feledjék, hogy a horvátok úgynevezett nyílt és zárt útdíjrend­szert használnak. A nyílt az egyes hi­dakra, alagutakra és rövidebb sztrá­daszakaszokra érvényes - itt a sofőr a szakasz elején előre fizet. A zárt pe­dig olyan hosszabb sztrádákra, me­lyeken több lejárat van. Itt a szakasz elején a sofőr a fizetőkapunál kap egy sztrádajegyet, amelyet az autópálya elhagyásakor felmutat a fizetőkapu­nál, s a megtett távolság szerint fizet. A horvát autópályákon lehet kártyá­val, kunával és euróval is fizetni, ám ez utóbbi esetben a visszajárót ku- nában kapja meg a sofőr. r Útban autóval Horvátországba Magyarországon kétféle út­díjfizetési rendszer érvényes. A 3.5 tonnánál könnyebb gépko­csikra, motorkerékpárokra és autóbuszokra elektronikus sztrádamatricát kell vásárolni, a 3.5 tonnánál nehezebb gépjárművekre pedig elektroni­kus útdíjat. Az elektronikus sztrádamatricát interneten, ám SMS-üzenetben is megvásárol­hatják. Fizetés előtt többször el­lenőrizzék le, hogy helyesen adták-e meg az országot, illetve a rendszámot. A rendőrség fényképezi az autókat, a rend­szám alapján egy elektronikus rendszerben ellenőrzi, hogy kifizették-e az adott gépkocsira a sztrádamatricát vagy sem, a büntetést az objektív felelősség elve szerint az autó tulajdonosá­nak küldik ki. Aki 30 napon be­lül fizeti ki a bírságot, annak 14 875 forintot (47,17 euró) kell fi­zetnie, aki később, annak 59 500 forintot (188,58 euró). Előfor­dulhat hogy a bírságot nem a Nemzeti Utdíjfizetési Szolgál­tatótól kapják meg, hanem a szolgáltatóval együttműködő ügyvédi irodától, amely a bírság mellé még kezelési költséget is felszámlázhat, így a büntetés az imént említett összegeknél még magasabb lehet. Szlovéniában nem emelték a sztrádamatricák árát, s továbbra sem hajlandóak bevezetni a tíz­napos matricát, amelynek kö­szönhetően megtakaríthatnának azok, akik egy hétnél hosszabb időre utaznak az Adriához. A személyautókra vonatkozó egy­hetes matrica 15 euróba kerül, az egy hónapos 30 euróba, az egy­éves pedig 110-be. A bírság 300 és 800 euró között mozog. Horvátországban a megtett távolság függvényében 6-tól 223 kunáig (0,80-29,79 euró) terje­dő útdíjat kell fizetni. A bírság az adott autó kategóriájára vonat­kozó, leghosszabb fizetett út­szakaszra érvényes illeték dup­lája. (dp) A gépkocsik kötelező felszerelése országonként eltérő ÖSSZEFOGLALÓ Ahogy a sztrádamatricák ára vagy a közlekedási előírások, úgy változik országonként a gépkocsik kötelező felszerelése is. Aki nem néz utána, mit kell az adott országban az autóban hordani, az egy véletlenszerű közúti ellenőrzés során ráfázhat. Pozsony. A gépkocsi kötelező felszerelése nem igazán szokta ér­dekelni a sofőröket, pedig ezen a té­ren vannak a legnagyobb különbsé­gek az egyes országok között. Az 1968-ban elfogadott, közúti közle­kedésről szóló bécsi egyezmény szerint az autók kötelező felszerelé­sét azon ország jogszabályához kell igazítani, amelyben regisztrálták. Másrészt nagyon valószínű, hogy az adott ország rendőreinek többsége soha nem is hallott valamilyen bécsi egyezményről, így a sofőr jobban teszi, ha megveszi út előtt a kötelező felszerelés tartozékait, minthogy aztán vitatkozzon valahol az egyen­ruhásokkal. Jó hír, hogy külföldön a rendőrök csak elvétve tartanak ilyen részletes ellenőrzéseket, rendszerint csak ak­kor állítják meg a sofőrt, ha valami­lyen kihágást követett el, ám ennek ellenére sem árt tudni, mit kell az au­tóban hordani. Például aki dioptriás szemüveget hord, annak Spanyolor­szágban egy pótszemüveget is ma­gánál kell hordania, Belgiumban pedig a kerékpározóknak előírt öl­tözéket kell hordaniuk. Belgiumban motorozni csak kesztyűben, kabátban, hosszúszárú nadrágban s bokavédővel ellátott ci­pőben lehet. A láthatósági mellény csak a sofőröknek kötelező, poroltót pedig csak a Belgiumban regisztrált gépkocsikban kell hordani, a külföl­dieknek csupán ajánlott. Bulgáriá­ban a motorkerékpárok kivételével minden autóban kötelező a poroltó ugyanúgy, mint a két elakadásjelző háromszög. Horvátországban a 12 évesnél fi­atalabb gyermekek nem utazhatnak az autó elülső ülésem, kivétel a két­évesnél fiatalabb gyermekekre vo­natkozik, amelyek gyermekülés­ben, kikapcsolt légzsákokkal utaz­hatnak elöl. Az utánfutóval közle­kedő gépkocsikban két elakadásjel­ző háromszög kötelező, s látható­sági mellényt csak a sofőrnek kell hordania. Ausztriában a motorkerékpározók kötelező felszerelése az egészség- ügyi doboz. Tilos az autó fedélzetén olyan kamerákat használni, amelyek felvételt készítenek az útról, a lát­hatósági mellény csak a sofőrnek kötelező - lehet narancssárga, sárga és piros. Szlovéniában nem szállíthatunk motorkerékpáron 12 évesnél fiata­labb gyermeket, a láthatósági mel­lény mindenkinek kötelező, aki az úttesten kiszáll a gépkocsiból - az előírás megszegéséért 40 eurós bír­ság fenyeget. Spanyolországban a dioptriás szemüveget vagy kontakt- lencsét viselő sofőröknek egy pót­szemüveget is kell hordaniuk. Lát­hatósági mellény a külföldön re­gisztrált gépkocsiknál nem kötelező ugyanúgy, mint például Németor­szágban. Lengyelországban romlott látási viszonyoknál a gyalogosnak, a kerékpározónak és mindenkinek, aki az úton száll ki a gépjárműből, kö­telező láthatósági mellényt viselni. A poroltó csupán az utánfútóval köz­lekedő autókban kötelező. (dem) A láthatósági mellény az országok többségében kötelező (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents