Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-11 / 160. szám, hétfő
POPKULTÚRA www.ujszo.com | 2016. július 11. A Longitai mostani koncertje azt tanúsítja, hogy a zenekar karrierje eddigi legkiteljesedettebb pillanatátéli Pillanatok a Pohodáról HAVRAN KATI Trencsén Absztrakt izlandi posztrock, virtuóz jazzgitár, kamarazenével kiegészített könnyűzene - ilyen volt a tegnap véget ért troncséni Pohoda fesztivál. A rendezvény eddigi talán legszínesebb zenei kínálatát mutatta, ahol rétegzenét lehetett hallani a nagyszínpadon, búcsúzott egy zenei legenda, és szé volt arról is, hol tart a hazai könnyűzene. ASigurRós megdermeszti a levegőt Szürke füstbe burkolózik a színpad. A zenészeket csak sejteni lehet a színpad mélyén, mikor megszólalnak a hangszerek, és felhangzik Jónsi Birgisson átütően tisztajeges falzettje. A színpadi kamerák sem látnak többet, a kivetítők a tömör szürkeséget mutatják, amely mintha átfolyna a színpad feletti felhős égre. Az időjárás megváltozott, a forró nyári napsütést nyolc órakor hatalmas szürke felhőtakaró fedi el. Az egész eget beborítja. Mintha lehűtötték volna a levegőt maguk körül a fagyos izlandiak. Bevallom, tartottam a Sigur Rós koncerttől. Ha zenéjüket hallgatva lehunyom a szemem, izlandi táj suhan a szemem előtt, kopár, szürkészöld domboldalak, amelyekre érdekes fényt vet az erőtlen napsugár, és kötött pulcsis izlandiak, akik magányosan gyalogolnak a kietlen tájban. Mivel tudtam, hogy nem hagyhatom figyelmen kívül a színpadi látványt - hiszen mégsem ácsoroghatok egy tízezres tömegben másfél órán át csukott szemmel -, nem sejtettem, milyen lesz, ha megszakad ez az erőteljes képi kapcsolat. Az izlandi trió azonban olyan dolgot ér el, amire nem számítottam: az élményt egy konkrét képi univerzumnál sokkal absztraktabb síkba helyezi át. Birgissonék csak a huszadik percben, zenéjük első erőteljes kirobbanásának pillanatában törnek ki a füst mögül. A lassan elsötétedő ég alatt ezüstszínűbe vált a vizuális színpadi háttér. Jónsi Birgisson hangjával mintha hideg fuvallat söpörne végig a tízezres tömegen, amelyben libabőröznek a hátak. Amikor Ernest Ranglin a húrokon zongorázik A napfényes délután felcsendülő ütemes jazzmuzsika kétszeres megtiszteltetés lehetett a Pohodá- nak. A nyolcvannégy éves jamaikai gitárlegenda visszavonul az aktív zenei életből, az ez évre tervezett koncertsorozata így búcsúturné is egyben. Nem egyszemélyes show-ról van szó. Ahogy az a világ legjobb gitárosának búcsúturnéjához illik, Ernest Ranglin a zenevilág legjobbjait hívta meg. Cheikh Lő énekel, dobol, és egy dal erejéig a gitárt is előveszi. Courtney Pine hatalmas egyéniségével és szaxofonnal hódít. Lesétál a színpadról, hogy az első sorban állók tenyerébe csapjon. Tony Allen a dobokon játszik, Alex Wilson zongorán és Ira Cole- man basszusgitáron. Egyikük zenéje sem kísérőzene, hanem egyenértékű jazzmuzsikus itt mindenki. Mégis Emest Ranglin a karmester: ő az, aki eldönti, melyik hangszer mikor kap főszerepet. A jamaikai zene keresztapja gitárját pengetve, szürke mellényben, szemén fekete napszemüveggel, ráErnest Ranglin, a jamaikai zene keresztapja gitárját pengetve, szürke mellényben, szemén fekete napszemüveggel, ráérősen sétálgatott a színpadon (A szerző felvételei) érősen sétál a színpadon, hogy kiválasszon egy zenészt és zenei párbajra invitálja. Muzsikusok virtuóz párbeszéde folyik itt, egy-egy ilyen zenei dialógus kicsúcsosodásakor Emest Ranglin összeráncolja a homlokát', foga közé veszi a pengetőt, és csupasz ujjakkal pengeti tovább a húrokat. A Longitai Suita bearanyozza az éjszakát Míg a Pohoda a huszadik, a Longitai a tizenötödik születésnapját ünnepelte. Míg tizenöt éve a zenekar a Dlhé diely nevű kezdőcsapat volt, mostani koncertjük azt tanúsítja, hogy a zenekar karrierje eddigi legkiteljesedettebb pillanatát éli. A Shina és Dano Salontay alkotta, sokáig elektronikus háttérzenével dolgozó duó pár éve akusztikus hangszerelésre váltott, majd csatlakozott hozzájuk volt dobosuk, Marián Slávka. A régi-új triónak ezután az ötlött az eszébe, hogy vonóskvartettet importáljanak egy koncert erejéig. Az ötletből stúdiófelvétel lett, majd megszületett egy koncertsorozat, és a projekttel a huszadik Pohoda fesztiválra is meghívást kaptak. Dano és Shina hangsúlyozzák, hogy ebben a felállásban mindenki egyenlő mértékben fontos elem, és ez meg is látszott a zenészek közötti remek kommunikáción. A vonóskvartett nem pusztán kiegészítette a zenekart, hanem szerves része volt az előadásnak. Shina hosszú szalagokat pörgetett a levegőben, melyeket aranyszínűre festett a színpadi fény, vizuális aláfestést nyújtva a két hegedű, a brácsa és a cselló játékához. A koncertlátványt remekül segíttette az is, hogy egy olyan színpadon rendezték meg, amelyet két oldalról egy-egy magasított nézőtér vett körül. A fesztivál vendégei között ott volt a brit zenei piac néhány neves szakértője, akik egy beszélgetésen vettek részt. Ezen azt a feladatot kapták, hogy értékeljék néhány hazai zenekar dalát. „A Longitai igényesebb hallgatókat keres, ami egyértelműen nehéz feladat” — mondta Vic Galloway, a BBC Radio munkatársa, aki szerint olyan zenekarról van szó, amely megállná a helyét a nemzetközi zenei piacon is. ^ _______________________L9 M ár célegyenesben a Metallica új lemeze Egy német magazin már a megjelenés dátumát is tudni véli, a zenekar és kiadója azonban erről egyelőre nem beszél. Csak egy biztos: ősszel megjelenik a Metallica várva várt tizedik stúdióalbuma. Ezt a kaliforniai rockegyüttes frontembere, James Hetfield énekes-gitáros is megerősítette. „A rögzítés a végéhez közeledik, utána már csak az utolsó simítások következnek. Reméljük, az új dalok elnyerik a közönségünk tetszését. Nagyon izgatottak vagyunk. A zenélés a szenvedélyünk, ez a nagylemez pedig ponVisszatérés előtt a Metallica tosan olyan lesz, amilyennek elképzeltük” - mondta Hetfield. A Metallica a legutóbbi, Death Magnetic című stúdióalbumát 2008 szeptemberében adta ki. Bármikor kerül is forgalomba az új nagylemez, ilyen hosszú idő még nem telt el a zenekar két stúdióalbuma között. Lars Ulrich dobos szerint családi kötelezettségeik is közrejátszottak abban, hogy a munkálatok ennyire elhúzódtak. A Bild úgy értesült, hogy a lemez október 14-én érkezik, ezt azonban az együttes és kiadója sem erősítette meg. (puhá) (Képarchívum) Glastonbury hatása PUHAJÓZSEF A brit zenepiacon semmi sem veszélyezteti a Glastonbury Festival vezető helyét — továbbra is ez a legnépszerűbb zenei fesztivál. Ahogy az elmúlt években, idén is jelentősen megnőtt az ott koncertet adók munkássága iránti kereslet. Az idei fellépők közül a brit albumeladási listára visszatért az Electric Light Orchestra (jelenleg a Jeff Lynne’s ELŐ néven fut) 2005- ös válogatása, az All Over the World: The Very Best of Electric Light Orchestra - a korong 114. hete tanyázik a rangsorban. Christine and the Queens francia énekesnő odahaza még 2014-ben megjelent, az Egyesült Királyságban angol nyelvű változatban idén februárban kiadott lemeze, a Cha- leur humaine korábban csak egy hétig szerepelt a listán, a 85. helyen, most a TOP 10-ben van. A fesztivál legnagyobb nyertese Adele. A 25 című albuma a 14. pozícióból az elsőbe (231 százalékkal nőtt meg a kereslet iránta), a 21 című a 67. helyről a tizedikre jött fel, a 19 című a 12. pozícióba tért vissza. Hogy lesz ebből ünnep? 1991 július 12-én jelent meg a Take That bemutatkozó dala, a Do What U Like, amely ugyan nem lett sikeres, a brit listán csak a 82. helyig jutott, de elindított egy csodás pályafutást. Ennek tehát huszonöt éve, s az együttes szeretné megünnepelni a jubileumot: új stúdiólemezt tervez, és koncertezni is akar. Pontosabban egyelőre az öt tag közül csak hárman... A manchesteri Take That legutóbbi, 2014-ben kiadott 111 című albumát Gary Barlow, Mark Owen és Howard Donald készítette. Az előzőt, a 2010-es Progress címűt még öten jegyzik - ez volt az első nagylemez, amelyen Robbie Williams is közreműködött, aki 1995- ben távozott az együttesből. Howard Donald elmondta, két egykori társukkal is beszéltek már a tervezett folytatásról, de többet nem árult el. A bennfentesek szerint Robbie egyelőre kivár, Jason Orange viszont elzárkózott a közös munkától. A Take Thatnek tizenkét brit listavezető slágere van. 1993-ban a Pray (négy hétig), a Luluval készült Relight My Fire (két hétig), a Babe (egy hétig), 1994-ben az Everything Changes (két hétig), a Egyelőre csak hárman vannak (Képarchívum) Sure (két hétig), 1995-ben a Back fór Good (négy hétig), a Never Forget (három hétig), 1996-ban a How Deep Is Your Love (három hétig), 2006-ban a Patience (négy hétig), 2007-ben a Shine (két hétig), 2008-ban a Greatest Day (egy hétig), 2014-ben a These Days (egy hétig) szerepelt az élen. (péjé)
