Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-09 / 159. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2016. JULIUS 9. ÁLLATVILÁG 13 Az agresszív hímek elől menekülnek az emberek közelébe az anyamedvék A zért keresik az emberek közelségét a Svédország erdeiben élő anyamedvék, hogy így leljenek védelemre az agresszív hímek elől. A Proceedings című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint bár az állatok alapvetően félnek az emberektől, bocsaik védelmében a nőstények szinte „védőpajzsként” használják az embereket. Skandináv kutatók éveken át vizsgálták az állatok viselkedését egy svéd erdőben. A bocsokat életük első hónapjaiban nagy veszély fenyegeti, mert a hímek megpróbálják megölni őket a májustól júliusig tartó párzási időszakban, hogy így újabb együttlétre ösztönözzék a nőstényeket. A bocsokat nevelő anyamedvék ugyanis nem párosodnak. Az anyamedvék a veszélyeket rejtő párzási időszakban feltűnően gyakran keresik a települések közelségét, holott általában távol tartják magukat tőlük - írta Sam Steyaert, a tanulmány szerzője. A nőstények és bocsaik viszont nyilvánvalóan nagyobb biztonságban érzik magukat az emberek közelében, a hímek ugyanis nem merészkednek el odáig. .Amint véget ér a párzási időszak, az anyák és bocsaik ismét eltávolodnak, bevonulnak az erdő mélyére, ugyanis már nem kell tartaniuk a hímektől” - fogalmazott a szakértő. A kutatók 2005 és 2012 között 26 anyamedve mozgását követték figyelemmel jeladó segítségével. A medvék közül 16 védte meg sikeresen, és nevelte fel bocsát, tíz elveszítette utódait. A sikeres anyák ádagosan mindössze 780 méter távolságban éltek a településtől, a bocsokat elveszítő nőstények pedig lényegesen távolabb, ádag 1210 méterre közelítették meg az embereket. (MTI) Már a pumi is versenyezhet ilvántartásba vette az amerikai ebtenyésztők klubja (American Kennel Club, AKC) az egyik őshonos magyar terelőkutya-fajtát, a pumit - jelentette be a klub a napokban. A pumi ezzel a 190. fajta lett, amely bekerült a legrégibb amerikai fajtanyilvántartásba, tehát versenyezhet a legnevesebb amerikai kutyakiállításon, a Westminster Kennel Club rendezvényén. A rövid, göndör szőrű, lebi- csakló fülű kutya tanulékony, élelmes, nagy munkabírású fajta a szakértők szerint. A 9-13 kilogrammos pumit évszázadokon át használták Magyarországon marhacsordák, birkanyájak és sertéskondák ^ letveszélyben is elkezE denek énekelni a kék cinegék, ráadásul a tojók is - állapították meg bécsi szakértők. A Journal of Ornithology című szaklapban bemutatott tanulmány szerint először sikerült bizonyítani, hogy a nőstény kék cinegék is énekelni kezdenek, ha ragadozó madár fenyegeti őket jelenlétével. Korábban a tudomány azt feltételezte, hogy a madarak éneke elsősorban a társkeresést vagy a versengést szolgálja. Sokáig úgy vélték, hogy elsősorban a hímek dalolnak, a tojók ritkábban hallatják hangjukat. A kék cinege esetében azonban mindkét nemnél többféle éneklési minta is megfigyelhető, ami arra utal, hogy daluk nemcsak a párkeresésnél és rivalizálásnál kap szerepet. Herbert Hoi és Katharina Mahr, Nem annak való, aki egész nap a kanapén ül és tévét néz (Fotó: MTI) terelésére, rokona a pulinak, amelyet az AKC már elismert. a Bécsi Állatorvosi Egyetem Kon- rad Lorenz Összehasonlító Viselkedéskutató Intézetének munkatársai ragadozók - karvalyok és erdei siklók - utánzatát helyezték ki a kék cinegék közelében, hogy valamilyen reakciót váltsanak ki a fészekalját felügyelő állatokból. A tojók énekelni kezdtek a ragadozó láttán, daluk ereje megközelítette a szintén a közelben tartózkodó hímét. Mindkét nem tagjai csak a ragadozó madárra reagáltak, az erdei siklóra nem. A tudósok szerint ennek az az oka, hogy míg a karvaly a kifejlett madarakra is veszélyt jelent, a sikló csak a fészekalját támadhatja meg. Azt, hogy a kékcinke-tojók is énekkel és figyelemfelkeltéssel reagáltak a ragadozók közelségére, a kutatók azzal magyarázzák, az állatok ezzel jelzik, hogy észrevették a ragadozót, és képesek, Az amerikai Magyar Pumi Klub elnöke, Chris Levy szerint ez a kutya nem annak való, aki „egész nap a kanapén ül és tévét néz”. Levy, aki évtizede óta fáradozik a fajta amerikai elterjesztésén, elmondta, hogy a pumik nagyon jól teljesítenek az ügyességi versenyeken és más kutyás sportokban, Amerikában nyu- lakat, csirkéket, kecskéket és még macskákat is őriznek. Ahhoz, hogy az AKC nyilvántartásba vegyen egy fajtát, egyéb kritériumok teljesítése mellett az is kell, hogy legalább háromszáz egyed éljen belőle az országban. Két másik fajtát, az amerikai meztelen terriert és az arab agarat januárban vették fel a regiszterbe, a jövő februári kutyakiállításon tehát már ők is részt vehetnek. (MTI) Kék cinege (Fotó: Wikipedia/Francis Franklin) illetve készek a menekülésre. Az ének azonban lehet egyszerűen a stressz által kiváltott hormonfiig- gő inger, ahogy Konrad Lorenz orvosetológus azt korábban leírta. A szakértők kizárták annak lehetőségét, hogy a tojó dala segélykérés. Több megfigyelőiéi jelen volt a kísérlet során a hím is, és a két madár együtt énekelt. Elképzelhető, hogy ezzel fejezik ki kölcsönösen bátorságukat, ami erősíti a pár összetartozását. (MTI) Életveszélyben énekelni kezdenek a kék cinegék A méhek titokzatos élete dőjárásnak ellenálló, színes számozon címkével ellátott több száz méhet bocsátottak szabadon Londonban a Queen Mary Egyetem tetejéről biológusok, hogy megfigyelhessék és adatokat gyűjthessenek a méhek titokzatos életéről a brit fővárosban. A szakemberek egyben arra bátorították a lakosságot, hogy jegyezzék fel, hány számozott méhet láttak kertjükben, teraszukon, és küldjenek fotókat róluk, valamint a brit főváros leginkább méhbarát kertjeiről. A Londoni beporzók nevű projekt célja, hogy megtalálják a méhek legkedveltebb helyeit, legkedveltebb virágait a brit fővárosban - adta hírül a phys. org tudományos ismeretterjesztő hírportál. A múlt héten ötszáz számozott méhet bocsátottak szabadon, és még több százat fognak minden egyes héten a következő egy hónapban. Lars Chittka projektvezető elmondta, hogy a „rendszám- táblával ellátott” méhek lehetővé teszik mindenki számára, hogy saját tudományos munkát folytasson és kérdéseket tegyen fel a méhek viselkedéséről. Például az érdeklődők megfigyelhetik, hogy visszatér-e az adott méh a teraszukra, feljegyezhetik azt, hogy ez mely napszakban történt, hányszor tért vissza, és milyen virágot részesít előnyben - magyarázta. Chittka közölte, a szakemberek a projekttől azt is remélik, hogy a kerttulajdonosok körében nőni fog a méhek megbecsülése. (MTI) Világító kukacok lógnak a plafonról. Új-Zélandon, a Waitomo-barlangban található egy csodálatos és egyedi jelenség. A cseppkőbarlangban, amelybe egy föld alatti folyón, csónakkal juthatunk csak el, olyan látvány tárul a szemünk elé, mintha a csillagos eget bámulnánk. Valójában azonban egy különleges jelenségről, a biolumineszenciáról van szó: egy helyi légyfaj ragadozó lárvája produkálja a fényt, amellyel próbálja magához csalogatni a zsákmányt. Az aprócska lények ragadós szálakat engednek le, amelyekbe az elvarázsolt préda beleragad, (femcafe) (Fotó: waitomo.com)
