Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-09 / 159. szám, szombat
o N OD t S Már a pumi is versenyezhet 13. oldal 2016. július 9., szombat, 10. évfolyam, 28. szám A kivégzéseknél használt teljes méreginjek- ció-készlet szavatossága lejárt, és Arizona nem tudja pótolni a hiányzó szereket - derült ki egy bírósági beadványból. Joseph Wood, a kétszeres gyilkos altatószerek iránti érzékenységet, illetve hibák történnek az adagok előkészítésekor. A büntetés-végrehajtó intézetek gyakran hiányt szenvednek a méreginjekcióban, a gyógyszergyártó cégek - főként az európaiak - nem hajlandók ellátni őket a szükséges összetevőkkel. Egyre több elítélt fordul bírósághoz, és haladékot kér arra hivatkozva, hogy az újonnan alkalmazott méreginjekciók a törvény által tiltott szenvedést okozhatnak. Az JÉ ügyben hét /% _ halálraítélt LÉ rW támadta meg / % t bíróságon JL BL m. aJ Arizona állam kivégzési módszerét, arra hivatkozva, hogy az alkotmány tiltja a kegyetlen vagy szokadan büntetéseket. Az Arizonában a kivégzéseknél használt egyik szer az úgynevezett midazolám, de 2014 júliusa óta nem hajtottak végre kivégzést. Akkor a halálraítélt Joe Wood az előírt dózis tizennégyszeresét kapta, és két órán át haldoklott. Arizonában május 31-én a teljes készlet szavatossága lejárt, a midazolámot gyártó Pfizer pedig közölte: megtiltotta minden olyan szer forgalmazását, melyet kivégzéseknél használnak. Korábban Ohióban döntöttek úgy, hogy 2017-ig felfüggesztik a halál- büntetés végrehajtásán mert elfogyott a méreginjekció-alapanyag. A következő kivégzés 2017 januárjában lesz: az 1993-ban elítélt Ronald Phillipsen hajtják végre, aki megerőszakolta és agyonverte élettársa hároméves kislányát. A közlemény szerint évek óta nagyon nehéz beszerezni a méreginjekciót. Ohio egyike a 32 amerikai szövetségi államnak, ahol érvényben van a halálbüntetés. 2014 óta nem hajtottak itt végre halálbüntetést, de 2016-ra 11 kivégzést terveztek. 2014 januárjában Ohio elsőként használta midazolam nyugtató és hidromoron fájdalomcsillapító keverékét, Dennis McGuire kivégzéséhez, aki 1993-ban egy állapotos nőt erőszakolt és gyilkolt meg. A kivégzés 25 percig tartott, szemtanúk szerint az elítélt 15 percen át kapkodott levegő után. Az Egyesült Államokban heves vita dúl a halálos ítéletek végrehajtásához használt injekcióról, több túladagolás fordult ugyanis elő, gyakran figyelmen kívül hagyják az A midazolámot gyártó Pfizer cég bejelentette: megtiltotta minden olyan szer forgalmazását, melyet kivégzéseknél használnak Az arizonai Florence városban levő börtön, amelyben 2014 júliusában méreginjekcióval kivégezték az 55 éves Joseph Woodot. A kivégzésnek tíz percig kellett volna tartania, de végül Wood két óra után halt meg. Jan Brewer, Arizona kormányzója azt mondta, Wood törvényes módon halt meg, és a szemtanúk, valamint a szakértők szerint nem szenvedett, ellentétben a szörnyű szenvedéssel, amit két áldozatának és hozzátartozóinak okozott. 1989-ben megölte 29 éves volt barátnőjét és annak 55 éves apját. (Fotók: siTA/AP-felvétel) Egyesült Államokban idén eddig 14 embert végeztek ki. Kivégzés méreginjekcióval a Az oklahomai büntetés-végrehajtó intézet méreginjekciós kivégzéshez használt szobája A méreginjekció támogatói úgy vélik, hogy a halálos ítéletek végrehajtásának ez a „legemberségesebb” és legbiztonságosabb módja. Az amerikai Clayton D. Lockett 2014-ben történt botrányos kivégzése óta - amelynek során egy új, vitatott összetételű méregkeverék haliadon kínokat okozott az elítéltnek - azonban sokan megkérdőjelezik ezt az álláspontot. A GlobalPost amerikai online hírügynökség körképet készített arról a néhány országról, ahol elvben használatban van ez a kivégzési módszer. Egyesült Államok Az észak-amerikai ország volt az első állam, ahol bevezették a méreginjekció használatát a halálbüntetés végrehajtására. Jelenleg még 32 szövetségi államban alkalmazzák. A lakosság 55 százaléka támogatja a halálos ítéletet a gyilkosságért elítélt bűnözők esetében. A 2014. április 29-én történt, balul végződött ítélet-végrehajtás óta azonban súlyos dilemmák merültek fel a mérgek alkalmazásával kapcsolatosan. Clayton D. Lockettnek egy új, háromkomponensű mérget adtak be egy Oklahoma állambeli büntetés-végrehaj tó intézetben, miután a férfi heves zihálásba kezdett, vonaglott, csikorgatta a fogait. Feltehetőleg szétrepedt a vénája, és az orvos leállíttatta a kivégzést. Negyven perccel később a férfi szívrohamban halt meg. Ezután május 8-án egy oklahomai bíróság hat hónappal elhalasztotta egy másik halálraítélt kivégzését, akit ugyanazon az éjszakán kellett volna kivégezni, mint Lockettet. Az Egyesült ^Államokban egyébcsupán annyit várnak el a jelentkezőktől, hogy „olvassák el a méreginjekciókról szóló kézikönyvet, és vegyenek részt egy, a kézikönyvet magyarázó tanórán”. Florida államban már 18 éves kortól kezdve bárki jelentkezhet hóhérnak - vagyis 21 év alattiként alkoholt nem ihat a szabálykövető állampolgár, egy elítélt halálbüntetését viszont „megfelelő” tréning után végrehajthatja. Kína A halálbüntetések világrekordját tartó Kínában 2010-ben döntöttek arról, hogy kivégzőosztagok helyett méreginjekciót használnak a halálos ítéletek végrehajtására. A lépésre egyrészt azért szánta el magát az ázsiai ország, mivel emberségesebbnek vélték ezt a módszert, másrészt olcsóbbnak bizonyult a hagyományos kivégzéseknél. A kivégzőosztagos kivégzés ára 112 dollárba került, míg a méreginjekció költsége csupán 50 dollár. Korábban, a kivégzőosztagos időszakban a halálos ítéletek végrehajtása után A méreginjekció ellenzői általában az amerikai Clayton D. Lockett esetét, a 2014-ben történt botrányos kivégzését emlegetik. Lockettnek egy új, háromkomponensű mérget adtak be egy Oklahoma állambeli büntetés-végrehajtó intézetben, miután a férfi heves zihálásba kezdett, vonaglott, csikorgatta a fogait. Feltehetőleg szétrepedt a vénája, és az orvos leállíttatta a kivégzést. Negyven perccel később a férfi szívrohamban halt meg. ként bárkiből meglepően egyszerűen lehet ítéletvégrehajtó. A kiképzés ádagosan két és fél napot vesz igénybe, és Tennessee államban a bűnözők családtagjainak lövedékenként 50 centet számoltak fel. A méreginjekció bevezetése azonban okozott néhány „emberiességi problémát”. A halálos ítéleteket ugyanis a nácik elgázosító járműveihez hasonlító „kivégző-bu- szokban” kezdték végrehajtani. Ezekben a szokványosnak tűnő rendőrségi kocsikban villamosszéket helyeztek el, és az elítéltek abba ülve kapták meg a halálos injekciót. A kínai hatóságok ugyanezekben a buszokban szabadították meg a kivégzetteket bizonyos szerveiktől, de ez már egy másik történet - jegyezte meg a Global Post. Tajvan Az Egyesült Államok után Tajvan volt a világon a második ország, ahol bevezették a méreginjekció használatát. Az Egyesült Államokkal ellentétben ott azonban sohasem alkalmazták, továbbra is kivégzőosztagokat alkalmaznak. Az elítélteket a hatóságok illetékesei matracokra fektetik, hogy az orvosok keresztet rajzolhassanak a szívük fölé. Ha az elítéltek szervdonorok, nem a szívükre, hanem tarkójukra céloz a kivégzőosztag. Guatemala A dél-amerikai országban a kivégzések végrehajtására kizárólag méreginjekciót alkalmaznak, erre azonban 2000 óta nem került sor. Abban az évben ugyanis balul végződött egy halálos ítélet végrehajtása, amelyet ráadásul közvetített az állami televízió. Az elítélt perceken keresztül görcsösen rángatózott, az eset pedig közfelháborodást okozott az országban. A dél-amerikai országban egyébként nőket nem ítélhetnek halálra. Thaiföld A kivégzőosztagok helyett a méreginjekciók használatára tért át 2003 októberében a délkelet-ázsiai ország. Egészen 1932-ig lefejezéssel végezték ki a halálraítélteket Thaiföldön, akkor tértek át a golyó általi halálbüntetésre. A királyi család tagjait és más arisztokratákat, akikről úgy gondolták, hogy magasabb rangot képviselnek annál, mint hogy egyszerűen lelőjék őket, illatos fából készített bottal verték agyon. Jelenleg 112 elítélt van a halálsoron Thaiföldön, 2009 óta azonban senkit sem végeztek ki. Vietnam A délkelet-ázsiai országban először 2013-ban hajtottak végre méreginjekciós kivégzést, és ezzel Vietnam a hatodik lett azon országok sorában, amelyek elfogadták e módszer használatát. A vietnami rendőrség már 2006-ban sürgette ezt az átállást a kivégzőosztagok tagjainak mentális egészségére hivatkozva. Miután azonban az Európai Unió betiltotta a halálos ítéletekhez használt vegyi anyagok exportját, és mivel Vietnam nem gyárt ilyen anyagokat, a kormány azt fontolgatja, hogy visszatérnek a kivégzőosztagos kivégzéshez, vagy pedig törvényt módosítanak, hogy hazai mérgeket is lehessen alkalmazni. (MTI)
