Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-29 / 151. szám, szerda
16| KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. június 29. | www.ujszo.com Sycorax nem metálzenekar, diákszínpad A csoport tagjai mindannyian a Királyhelmeci Gimnázium diákjai LECZO ZOLTÁN Rendhagyó módon alakult a bodrogközi település gimnázi' urnának diákszínpada. Nem a gimnázium tanáraitól jött az ötlet, hanem a diákok kerestek valakit a felnőttek közül, aki segítene nekik megvalósítani az elkópzeléseiket. Bari Fatima, a csoport egyik tagja elmondta, négy évvel ezelőtt szerettek volna színre vinni egy darabot, de mindenütt, ahol szerettek volna fellépni, azt akarták tudni a szervezők, ki az a felnőtt személy, aki a társulatot vezeti, akivel tárgyalni lehet. Pekárovics Marianna, a gimnázium magyartanárának személyében hamarosan meglett a társulatvezető. „Sycorax, akiről a csapatot elnevezték, Shakespeare Vihar című darabjának egyik szereplője. Mivel egyrészt tisztelegni szerettem volna az általam nagyon szeretett és tisztelt szerző munkássága előtt, másrészt pedig az sem volt elhanyagolható szempont, hogy jól hangzó, ám szokatlan nevet válasszunk - a boszorkány nevét vette fel a társulat. Ez utóbbi elvárásnak olyannyira sikerült megfelelnünk, A társulat idén Székely Csaba egyik művét vitte színpadra, mely aktuális társadalmi kérdéseket vet fel (Képarchívum) k! TiVi361 g gr (, '■ .!!- ’t \ 1 t • : 1 v'.. ‘ » r-r-yrr'. | ... • ______fiűür •* ; ■ hogy a kezdetekkor néhány embernek el kellett magyaráznunk, a Sycorax nem metálzenekar, hanem diákszínpad” - mesélte a csoport vezetője. A Sycorax először a helyi nyugdíjasklubban lépett fel, népi betle- hemes játékokkal, majd komolyabb lépésekre szánták el magunkat. Elkészítették Szászi Zoltán és Gyenes Gábor Kamasz című művének színpadi változatát, melyet Szerelem címmel lírai összeállítás követett. Az iskolai zenekarral kiegészülve sikeresen szerepeltek a kassai Lit- Fest rendhagyó irodalmi esten is, ahol kortárs szlovákiai magyar költők műveiből állítottak össze egy csokorra valót. Az idei választás egy Székely Csaba-drámára, pontosabban politikai gyerekdarabra esett. A mű eredeti változata három, másmás helyszínen és szereplőkkel játszódó történet. Ebből a sycoraxosok kettőt, két ellentétes világban (a szellemek és az ovisok világában) játszódó történetet adtak elő. A dráma mindhárom részének mozgatórugója, a szereplők tudtával vagy tudtán kívül, az idegengyűlölet. A szellemek birodalmában még, az ovisok világában már megjelenő társadalmi, illetve szociálpszicho• A csoport vezetője: Pekárovics Marianna A társulat tagjai: Bari Fatima, Bodzás Annamária, Blanár Panna, Bodnár Bogi, Csizmadia Cyntia, Feke Ádám Körmöndi Krisztián, Lakatos Juca, Rinkács Viktor A zenekar Németh Olivér, Szimko Dániel, Glovicky Máté, Tárnok Bence és Bagos Viktória lógiai jelenség önmagában véve is természetellenes. S mivel ez ellen legelőször úgy tudunk bármit is tenni, hogy beszélünk róla, a diákok döntése után nem is volt kérdéses az idei darabválasztás. Ugyan a Jókai Napok zsűrijének tetszését nem nyerte el a produkció (illetve az ítészeknek inkább a szerző személyével és munkásságával kapcsolatosan voltak kifogásaik - a szerk. megj.), az eset nem szegte a társulat kedvét. Már csak azért sem, mert mind Komáromban, mind a királyhelmeci bemutatón a közönségnek nagyon tetszett a darab. Legközelebb a kisgéresi Szőlőfiirt citerazenekar t mutatjuk be. Bástya nyugat felé, kapu nyugat felől SZÁSZI ZOLTÁN Misztikus, legendás hely Dóvény, egyszerre nyit és zár, fogad ás elutasít. Annak, aki szeretné megnézni az igen tekintélyes területen húzódó romokat, azt ajánlanám, Pozsonyból, kirándulóhajóval közelítse meg Dévényt, úgy járja be a romokat, múzeumokat a várban. Azok az ősi idők Dévény vára igen fontos stratégiai hely volt mindig, a terület több mint hatezer éve lakott. Könyvtárnyi szakirodalmat megírtak már róla. Talán ez az egyik legkutatottabb vár Szlovákia területén, amit annak köszönhet, hogy igen nagy számban kerültek itt elő kora szláv, avar- szláv kori leletek, de azonosítottak itt a 9. században épített kör alakú templomot, úgynevezett rotundát, és persze sokkal korábbi - kelta, római - és sokkal későbbi — középkori, újkori - leleteket is. Dévény nevének Ady Endre jóvoltából pedig szimbolikus többletjelentése is van, egyszerre bástya, ugyanakkor kapu. Védelmezte az országot a nyugat felől érkező idegen hatalmak, hadak ellen, más kultúráknak pedig megnyitotta a Kárpát-medencét. A vár egy sziklamasszívumon terül el. Ma is látható magja, az úgynevezett fellegvár, a mágasabbik, nyugati mészkőszirtre épült. Ennek eleinte az úgynevezett öregtorony volt a központi épülete, amelyet a későbbiekben erődítésekkel, palo- taszámyakkal bővítettek, a robusztus objektumot éppen felújítják. Jól kivehetők rajta a különböző építési fázisok. Dévényben a római kor, a kelták, a szlávok, az avarok, a kora román kor, a gótika, a reneszánsz és a barokk kor nyomai szinte rétegezetten mutatkoznak meg. A fellegvár alatti, kelet felé eső részeken néhány éve szláv korból származó szakrális épületek nyomát tárták fel a régészek, ezek ma külön múzeumi részként látogathatók. A dévényi vár legismertebb része, a kis őrtorony (A szerzó felvétele) Birtokosok egész sora A nagymorva birodalom alatt, a fuldai évkönyvben is említett dévényi palánkvár helyén megépült az első román kori torony, a vár ekkor koronabirtok volt, azaz királyi vár, s az is maradt az országalapító Szent Istvántól az Árpád-ház kihalásáig. Ez volt a román kori építkezések ideje. A 15. század elején Garay Miklós nádor birtokába került, neki köszönhető a fellegvártól délkeleti irányba kitérTájoló Dévényt Pozsonyból Károlyfalu városrész felé indulva a Dévényi úton lehet elérni, városi tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető. Nyáron izgalmasabb ide kirándulni a pozsonyi kikötőből naponta többször is induló kirándulóhajóval. Dévényben teljes körű a turisztikai szolgáltatás. jedő gótikus palota, amit ma is Garay- féle palotának neveznek. A vár egyik nagy védelmi építkezését Bazini György vitte végbe, amikor kialakíttatta az északi kaput és a védműveket, ő már a reneszánsz stílus szerint fejlesztett. Mohács után a Báthory- család tulajdonába került. Ez a család építette meg a középső vár palotáit, egy legkevesebb négyszintes, pazarul kivitelezett lakópalotát kell elképzelni. A gazdag és politikailag igen befolyásos család szinte az egész várat bővíttette, felújíttatta, mindezt a reneszánsz jegyében. Ekkor épülhetett a dévényi várnak a fényképekről talán legismertebb része, a faragott pártázatú és faragott sarokköves kis bástya. A 17. század elején a Pálfíy- család tulajdonába került, védőműveket, kaszámyaépületeket, hadianyag-raktárakat építettek. Bár a Pálffyak jelentősebb várfejlesztést nem végeztek, jól megőrizték a vár épületeinek állagát. Dévény vára még a Szatmári béke utáni várrombolásokat is átvészelte, egészen jó állapotban érte a 19. század. A napóleoni háború azonban végzetes volt a vár számára. 1809-ben Bonaparte Napóleon gránátosai Pozsony várát elpusztították, Dévény várát felrobbantották. A romok pusztulni kezdtek, a vár sorsa csak a második világháború után kezdett rendeződni. Štúr mozgalma itt Dévényben szárnyalt fel, de 1896-ban a várhegyen állították fel az ország hét millenniumi emlékműve közül az egyiket. 1920-ban a csehszlovák katonaság rombolta le. Szemközt vele, a Dunajobb partján Hamburg vára áll. Kapuk. Kelet és nyugat közt. Érdemes ellátogatni ezekre a helyekre.
