Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-28 / 150. szám, kedd
www.ujszo.com | 2016. június 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Neonácik és tüntetők Nem tanácsos összemosni a szélsőségeseket a tüntetőkkel TOKÁR GÉZA csak abból kiin- dúlva akarnánk felbecsülni a-JL JL M' szlovákiai szélsőségesek táborát, hogy mennyien vettek részt a hétvégi pozsonyi neonáci felvonuláson, akkor megállapíthatnánk, hogy egy év alatt úgy a tizedére csökkent: míg tavaly nyolcezren csődültek össze, addig idén mondjuk ötszázan, és tíz őrizetbe vett szélsőséges a hivatalos mérleg. A valóságban azonban a szélsőjobboldal erősödik, és a szlovák belpolitikai problémákból legalább annyit profitál, mint az uniós válságokból. Nemzetközi szempontból az Európai Unióval soha nem szimpatizáló szélsőséges mozgalmakat legalább annyira ösztönzi a brit kilépési törekvések sikere, mint az, hogy Brüsszelnek az utóbbi időben egyre kevesebb problémára sikerült érthető, megvalósítható, könnyen magyarázható választ találnia. Az unióelle- nesség első számú témájukká válhat. A hétvégén is volt uniószászló-tépés, Brüsszel elleni tüntetés, Marián Kotleba a pedig a kilépésről szóló népszavazást akarja szervezni a következő hónapokban. Nem lesz egyedül: egész Európában felerősödnek a hasonló hangok. Ilyen népszavazásoknak esélye sem lenne akkor, ha az Európai Unió egy jól működő szervezetnek látszana, de nem látszik annak: a menekültválságra egyetlen működő megoldást sem sikerült kidolgozni, az európai összetartozás tudata a politikusokban mélyponton van, Brüsszel már rég nem a feltétel nélküli egyetértés fóruma, hanem csatatér, ahol a nemzetállami érdekeket képviselők csapnak össze. Az EU vagy megre- formálódik, vagy egyre gyorsuló ütemben széthullik - még van esély a változásra. Az itteni szélsőségesek térnyerésére azonban nagyobb befolyással van az, hogy mi történik a szlovák belpolitikában. Kotlebáék előretörését egy széles társadalmi elfogadottságnak örvendő kormány tudná megállítani, de a Smer-SNS-HídSief négyes aligha képes erre, ha a korrupciós ügyektől fiildoklik. A Smemek nemhogy a szélsőségesek elnyomása az érdeke, hanem a megtartásuk: ahogy ráomlanak a botrányok, a szélsőséges hatalomátvétellel való riogatás marad az egyetlen értelmezhető oka annak, miért van egyáltalán szükség erre a kormányra. Ez a forgatókönyv azonban nem lesz életképes. Hogy egy közeli példát mondjunk, a hasonlóképpen gyengén teljesítő Gyurcsány-kormánynak sem jött be a barna esővel való riogatás a krízishelyzetben. A szlovákiai tömegek már az utcán vannak, de a tisztességes állampolgárok nem a kopaszokkal mennek tüntetni, hanem a náluk egy fokkal vállalhatóbb Egyszerű Emberekkel és a Szabadság és Szolidaritással, a kormány ellen. Ok jobb, kevésbé korrupt országot szeretnének, s velük szemben most a jelenlegi kormány áll, amely megtestesít mindent, ami az elmúlt időszak politikai elitjében rossz. Megpróbálhatják összemosni az ellenzéki tüntetőket a szélsőségesekkel, de ezzel csak azt érik el, hogy maguk is azt hiszik, másban nem bízhatnak. Széteső királyság,#^ széteső Európa? x A kilépés híveinek győzelmét hozó brit uniós népszavazásnak szinte kizárólag vesztesei vannak, innentől kezdve csak rossz és még rosszabb forgatókönyvek között lehet válogatni. Sajnos azt kell mondani, majdnem mindegy, hogy az Egyesült Királyság végül kilép-e az EU-ból vagy sem, hogy a távozás gyors és egyszerű lesz-e, vagy nehéz és keservesen elhúzódik. így is, úgy is az euroszkeptikus, populista, nem ritkán szélsőséges pártok erősödhetnek Európa-szerte. Ha esetleg megismételnék a referendumot, netán a brit kormány és a parlament a népszavazás eredményével szemben mégis a maradás mellett döntene (egyébként mindkettő helytelen lépés lenne), akkor az lenne a reakció, hogy az EU-ban a nép már nem dönthet saját sorsáról, Brüsszel meg a helyi politikai (és gazdasági) elitek diktatúrája érvényesül, akik nem veszik figyelembe a választók akaratát. Ha a kilépés bekövetkezne, és azt az uniós vezetők megnehezítenék, ott tennének keresztbe, ahol tudnának, hogy negatív precedenst teremtsenek és ezzel ráijesszenek a többi potenciális kiugróra, akkor ez minden bizonnyal visszaütne. A távozást, az EU-tól nagyobb függetlenséget akarók rámutatnának a bosszúálló Brüsszel britekkel szembeni túlkapásaira, és újabb érvet kapnának arra, hogy miért kell elhagyni az uniót. Paradox módon, ennek ellenkezője is csak az EU-ellenes tábort erősítheti. Mert ha a maradék EU bölcsen és pragmatikusan igyekszik minél gyorsabban és fájdalommentesebben elengedni a briteket, és minél kedvezőbb uniós-brit együttműködést összehozni, akkor az euroszkeptikus tábor azt mondhatja: lám-lám, mire volt a nagy ijesztgetés a negatív következményektől, ha végül is ilyen zökkenőmentesen ment a válás, hát akkor lépjünk ki mi is, elvégre a briteknek alig ártott a dolog. A brit kilépés után természetesen széteshet az Egyesült Királyság (minimum Skócia távozásával), és folytatódhat az EU dezintegrációja. Ám aki esetleg azt válj a, hogy majd a kilépés mellett szavazók rádöbbennek, mekkora hibát követtek el, sőt, a többi tagországban a hozzájuk hasonlók más kárán tanulva elgondolkoznak az ilyen döntés veszélyein, nos, alighanem ki fog ábrándulni. Mert a saját tévedések beismerése nem széles körben elterjedt emberi tulajdonság. A brexitre szavazók majd bevallják, hogy alapvető információk hiányában, vagy téves információkra alapozva, esetleg nem is gondolkodva, hanem érzelmi alapon szavaztak? Aligha. Majd találnak valami más indokot arra, hogy miért döntöttek helyesen, és ha az az álláspont tarthatatlanná válna, akkor jó részük esetleg letagadhatja, hogy így szavazott. És mi van a szorosabb uniós együttműködést szorgalmazó politikusokkal és bürokratákkal? Ok most az utolsó vészcsengőként értelmezik a brit népszavazást, és leállnak az emberektől teljesen elszakadt föderációs EU-ról szóló utópista integrációs álmok gyártásával? Talán épp ellenkezőleg: minthogy távoznak a további integráció és centralizáció legfőbb és legerősebb kerékkötői, a britek, most majd új lendülettel ugranak neki az európai szuperállam projektje megvalósításának, olajat öntve a populisták által csiholt tűzre. És mit tesznek térségünk zseb-Napóleonjai, akik lépten-nyomon az uniót támadják és legitimitását gyengítik, és csak azért nem gondolkodnak a kilépésen, mert elesnének a brüsszeli kasszából jövő pénztől? (Egyébként jórészt ezen, a brüsszeli pénzen áll vagy bukik a demokrácia puszta léte országainkban...) Nos, ők vajon magukba szállnak, belátják, hogy nem okos dolog a tűzzel játszani és visszafogják EU-ellenes kirohanásaikat? Szerintem nem. A végén így mind vesztesek leszünk, a britek és a maradék EU polgárai is. Putyin és az általa is támogatott szélsőséges vagy populista erők meg Európa-szerte nyerhetnek, ami azt jelenti, hogy az oroszok és más európai állampolgárok túlnyomó többsége automatikusan veszít. FIGYELŐ Pánik a londoni üzleti negyedben Passporting rights - vagyis pénzügyi szolgáltatásnyújtási jog. Mi lesz veled. City? Ezer- milliárdos tranzakciók és a londoni City pénzügyi központban munkahelyek tízezrei függnek attól, hogy az oda települt euréövezeti pénzügyi szolgáltatók megtarthatják-e szolgáltatási jogukat. A brit népszavazás miatt veszélybe került London globális pénzügyi központként betöltött szerepe, mivel a Cityben megtelepedett cégek szinte biztosan elveszítenék az EU más gazdaságaira is kiterjedő szolgáltatásnyújtási engedélyüket, ha Nagy- Britannia nem tarthatja meg maradéktalan hozzáférését az egységes uniós piachoz. Az EU-ban maradó országok inkább arra törekednének, hogy saját pénzügyi szolgáltatási központjaikba - mindenekelőtt Frankfurtba és Párizsba - csábítsák át Londonból a magasan képzett pénzügyi szakértőket. A népszavazás óta hallható chybeli nyilatkozatok és értesülések szerint a folyamat előkészítése már meg is kezdődhetett. A JP Morgan, a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató csoportja máris arra hívta fel londoni alkalmazottainak figyelmét, hogy szükségessé válhat munkahelyek áttelepítése a Cityből a kontinensre. Jamie Dimon, a JP Morgan vezérigazgatója már a népszavazás előtt arról beszélt, hogy a cég akár négyezer londoni munkahelye is veszélybe kerülhet. A JP Morgan londoni központjában 16 ezren dolgoznak, és ez csak az egyike a Cityben megtelepült pénzügyi munkaadóknak. A City közvetlenül 350 ezer, közvetve pedig kétszer ennyi alkalmazottat tart el - többet, mint ahányan a legfőbb kontinentális riválisnak tartott Frankfurtban összesen laknak. A City esetleges leépülése a brit költségvetést is súlyosan érintené, hiszen a londoni pénzügyi központ adja a brit adóbevételek tíz százalékát. Nagy-Britannia a 2008-2009-es pénzügyi válságból és az azzal együtt járó recesszióból békeidőben példátlan, a hazai össztermék 11 százalékát meghaladó államháztartási hiánnyal keveredett ki, és az előrejelzések szerint csaknem másfél évtizedes költségvetési konszolidációra van szükség ennek leépítésére. A City eróziójával e konszolidációs folyamat vége a belátható előrejelzési távlaton túli messzeségbe veszne. (MTI) „Bocsánatot kell kórni a melegektől" Ferenc pápa örményországi útjáról hazatérve a repülőgépen adott interjút az őt kísérő újságíróknak, ahol szóba került a melegek diszkriminációja. A pápa azt mondta: az egyháznak bocsánatot kellene kérnie a melegektől, mert hosszú ideje kirekeszti őket. Hozzátette, a katolikus tanítás az elfogadást, nem pedig a kirekesztést hirdeti. „Az egyház szent, mi keresztények vagyunk bűnösök. Hiszem, hogy nem csupán a melegektől kell bocsánatot kémünk, akiket megbántottunk, hanem a szegényektől is, a kizsákmányolt nőktől, a munkára kényszerített gyerekektől és bocsánatot kell kémünk azért is, mert annyi fegyvert megáldottunk” - mondta az új ságíróknak a pápa. (Origó) Eldobják a brit állampolgárságot Sokkolta a Brüsszelben dolgozó brit hivatalnokokat a brexit. Néhá- nyan el is sírták magukat, hiszen elveszítik állásukat. Többen közülük az fontolgatják, hogy belga állampolgárságért folyamodnak, hiszen van, aki már 30 éve dolgozik az EU székhelyén. Akinek pedig más uniós tagállamból származik a házastársa, annak az országnak az állampolgárságátveszi fel. „Sokkolva vagyunk, az itteni álláshoz uniós állampolgárnak kell lenni. De köztisztviselők vagyunk, gyakorlatiasak, átvergődünk ezen”- mondta egy uniós intézmény brit vezetője. Ä britek Brüsszelben a köztisztviselői állások 4 százalékát töltik be, bár Nagy-Britannia az EU lakosságának 12 százalékát adja. Ez a britek rossz idegennyelvtudására vezethető vissza. (MTI)
