Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-03 / 129. szám, péntek
2 KÖZÉLET 2016. június 3.1 www.ujszo.com A fizetés több mint fele az államé RÖVIDEN MOLNÁR IVÁN Pozsony. Tavaly június 4-én volt az adószabadság napja, idén pedig már június 2-án, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy tegnap délig az államra dolgoztunk, az év hátralevő részében pedig már magunkra - derül ki a Szlovákiai Adófizetők Szövetsége (ZDPS) és a Hayek Alapítvány tegnap közzétett elemzéséből, amely azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy mindezek ellenére idén nőttek az adóterhek. Az adófizetők szövetsége 1999 óta vizsgálja a lakosság adóterheit, a könnyebb érthetőség kedvéért vezették be az adószabadság napját. Minél inkább kitolódik a dátum, elvileg annál több pénzt vesz el tőlünk az állam. A legalacsonyabb adóterhek ebből a szempontból 2008-ban voltak, amikor az adószabadság napja május 22-ére esett. „Az adószabadság idei dátuma azonban korántsem jelenti azt, hogy csökkentek volna az adóterhek. Idén ugyanis az első fél évben eggyel több nap volt, mint tavaly, több államünnep pedig a hétvégére esett, vagyis míg tavaly 105 napot dolgoztunk az államra, idén már 106-ot” - tette hozzá Matúš Pošvanc, a Hayek Alapítvány igazgatója. 1 euróból 42 cent A gyakorlatban ez azt j elenti, hogy míg tavaly a megtermelt javak 41,80 százaléka vándorolt az államkasszába, idén már a 42,12 százaléLAJOSP. JÁNOS Már nemcsak a magasabb képzettséget igénylő munkahelyeken dolgozóknak, hanem a kétkezi munkásoknak is szükségük van számítástechnikai ismeretekre, derült ki az IVÓ társadalomkutató intézet felméréséből. Pozsony. Az elmúlt tíz évben szinte minden foglalkozási kategóriában nőtt a számítástechnikai ismeretek jelentősége. A legnagyobb ugrást a szakmunkások esetében mutatta az IVÓ felmérése, amelyet a profesia.sk Afizetésünktöbb mint felét elveszi ka, vagyis minden egyes megtermelt euróból az állam több mint 42 centet vesz el. „Az adóterhek növekedése az állam indokoltnál nagyobb kiadásaival magyarázható” - nyilatkozta Martin Lindák, a Hayek Alapítvány elemzője. Az adószabadság kiszámításánál ugyanis a közkiadások mértékét hasonlítják össze a bruttó hazai termékkel. Márpedig idén a szlovák gazdaság várhatóan csak 3,2 százalékos növekedést produkál, miközben az állami kiadások több mint 5 százalékkal nőnek. A fizetés fele A Hayek Alapítvány elemzői idén is megvizsgálták, hogy mekkora összeget fizetnek ki az államnak azok, akik a Statisztikai Hivatal által jelzett 912 eurós bruttó havi átlagbért kapják. „A 912 eurós átlagbér és az Accenture társasággal közösen készített. Míg 2005-ben a szakmunkásoknak csak 28 százaléka állította, hogy szüksége van munkája során bizonyos számítástechnikai alapismeretekre, addig 2015-ben ez az arány már 45 százalékos volt. Ugyancsak jelentős ugrást mutatkozik a szolgáltatásokban dolgozók esetében is, 2005-ben közülük 48% tartotta szükségesnek a számítógépes ismereteket, 2015-ben viszont már 65%-uk dolgozott legalább részben valamilyen számítástechnikai eszközzel. A dolgozók képzése azonban nem tart lépést a munkaadók igényeivel. A felmérés alapján a munkaadók már a képzetlen munkaerőt igénylő munkahelyek esetében is 30 százalékban (TASR felvétel) esetében a munkáltató teljes bérköltsége egy alkalmazottra számítva 1233 euró. Ha ebből levonjuk a bruttó bért, megkapjuk azt az összeget, amit a munkáltató az alkalmazott után járulékként fizet az államnak. Az alkalmazottak az említett 912 euróból is fizetnek adót és járulékot, végül így csak 699,95 eurót kapnak nettó bérként. Ezzel azonban még nincs vége, hiszen az állam a vásárlást is megadóztatja. Ha ezeket a közvetett adókat is leszámítjuk, az alkalmazottnak a fizetéséből ténylegesen csak 591,64 euró marad. Mindezt figyelembe véve az állam az alkalmazott által megkeresett pénzösszeg, vagyis a teljes bérköltség több mint a felére teszi rá a kezét” - mondta Lindák, hozzátéve persze, hogy az említett 912 eurós bruttó átlagbér az alkalmazottak kémek bizonyos számítógépes alapismereteket, a szakmunkás munkahelyek esetében ez az aránya már 55 százalék. A magasabb képzettséget igénylő állások esetében az arány mindenhol 80-90% körül mozog. A képzés viszont nem tart lépést ezekkel az igényekkel. Egy 2012-ben készített felmérés alapján a 18-26 éves fiatalok sem elégedettek azzal, amit az iskolában tanultak. Mindössze 11%- uk állította, hogy az iskolában mindent megtanultak, amire az életben szükségük volt a számítástechnikából, 54 százalék szerint csak alapokat kaptak, a többit hozzá kellett tanulniuk. Ennél is rosszabb véleménnyel van 35 százalék, aki szerint az iskola nagyon keveset tanított meg azokból többségének elérhetetlen álomnak számít, ebbe ugyanis a csúcsvezetők fizetéseit is beszámolják. A járulékok a teljes bérköltség 36 százalékát viszik el, 7 százalék jut a jövedelemadóra, 9 százalék pedig a közvetett adókra, az alkalmazottnak így reálisan csak a teljes bérköltség 48 százaléka üti a markát. Nem a Hayek Alapítvány azonban az egyetlen, amely közzéteszi az adószabadság napját. A Deloitte könyvvizsgáló már márciusban közzétette az ezzel kapcsolatos elemzését. Ez ugyan más képletet alkalmaz, Adószabadság napja 2000-ben június9. 2002-ben június4. 2004-ben június 3. 2006-ban június 1. 2008-ban május 22. 2010-ben június 7. 2012-ben június 1. 2014-ben június 2. 2015-ben június4. 2016-ban június 2. (Forrás: Hayek Alapítvány) az ő számításai szerint ugyanis az adószabadság napja idén május 28- ára esett, a lényeg azonban nem változik: az adószabadság napja náluk három nappal későbbre esik, mint tavaly, vagyis az ő számításaik szerint is többet vesz ki az állam a zsebünkből, mint egy évvel korábban. a számítógépes ismeretekből, amelyekre a gyakorlatban szükségük van. A legelégedetlenebbek ebben a tekintetben a munkanélküli fiatalok, 57%-nyian mondták azt, hogy legalább a szükséges alapokat megkapták, 43% viszont teljes mértékben elégedetlen a gyakorlati számítás- technikai képzéssel. Marián Velšic (IVO) szerint a munkanélküliek többségének gondot okoz az egyszerű szövegszerkesztő szoftverek alkalmazása, illetve az elektronikus levelezés is. „40 százalékuk számára gondot okoz a PC, a tablet vagy az okostelefon használata is” - állítja Velšic. Ez akadály a munkakeresés során is, a legtöbb ajánlat ugyanis az interneten található. A kormányprogram szent Fico szerint Pozsony. Június végén, július elején tárcaközi egyeztetésre küldi az igazságügyi minisztérium az offshore cégek tevékenységét korlátozó törvény javaslatát. Atörvény 2017.január elsejétől hatályos lehet. Erről tegnap Robert Fico miniszterelnök és Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter találkozója után tájékoztatott az igazságügyi tárca. „Ami a kormányprogramban van, az szent, és annak meg kell valósulnia” - kommentálta a találkozót Fico. Lucia Žitňanská szerint 2017-ben a végrehajtási eljárások terén is olyan eredményeket kívánnak felmutatni, amelyek tehermentesítik a bíróságokat és segítik a kis- és középvállalkozókat. (szalzo, TASR) Mélyen a minimálbér alatt Pozsony. A nem pedagógiai alkalmazottak bérezésének javítására szólított fel tegnap az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete. Pavel Ondek, a szervezet elnöke szerint régóta kritikus az oktatási intézmények nem pedagógiai alkalmazottainak helyzete, bérezésük mélyen a minimálbér szintje alatt mozog, ám a szakszervezet kéréseit eddig a kormány nem vette figyelembe. A szervezet mintalevelet készített elő, és arra buzdítanak mindenkit, saját adataik kitöltésével küldjék el a levelet a kormányfőnek. (SITA) Válaszoltak Kollárnak Pozsony. A napokban felröppent a hír, miszerint Boris Kollár meg akar szabadulni három képviselőjétől, Martina Simkovičovától, Peter Maréektől és Rastislav Holú- bektől. Később felmerült, a három képviselő a Siefbe lépne át, lehetővé téve így Radoslav Pro- cházka számára a saját frakció kialakítását. Az egyik Kollár által kritizált képviselő, Peter Marček most felszólította pártelnökét, állítsa le a rágalomhadjáratot. Marček szerint Kollár vádjai hamisak, és azért nem terjesztett be eddig törvényjavaslatot, mert még tanul. (SITA) Egyre több helyen kell a számítástechnika Kísérleti fázisban az új szlováknyelv-oktatási módszertan IBOS EMESE Az új szlováknyelv-oktatási módszertan bevezetése mellett a kisebbségi iskolák egyéb problémái is szóba kerültek tegnap Komáromban a pedagógiai ás módszertani intézetben szervezett megbeszélésen. Komárom. Komoly problémák vannak a munkafüzetek beszerzésével, a szülőknek gyakran saját zsebből kell ezeket állniuk, derült ki tegnap az új szlováknyelv-oktatási módszertan komáromi bemutatóján. A résztvevők rámutattak, hogy nyolc évvel a nagy oktatási reform után a 9. osztályosoknak még mindig nem készültek el az új szlovák tankönyvek. Két pályázat is kudarcba fulladt, jelenleg gyakorlatilag nincs senki, aki a tankönyvet megírja. Osztott szlovákórák Felmerült továbbá az osztott órák pozitív hatása, mellyel kapcsolatban azonban nem egyértelmű a vonatkozó rendelet. Csak az igazgatókon múlik, hogy két csoportra osztja-e a szlovákórákat. Volt, aki azt javasolta, hogy régiókra szabott tankönyvekkel segítsék a magyar iskolákban a szlovák nyelv oktatását, hiszen a gyerekeknek régiónként más lehetőségeik vannak a nyelv elsajátítására. A szakemberek szerint ennek anyagi akadályai vannak, mivel a kis tételben nyomtatott tankönyvek óriási költséget jelentenek. Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár rámutatott, hogy míg egy 60 ezer példányban kiadott tankönyv 2,6 eurós költséggel jár, addig a 200 példányban nyomtatott kiadványok csillagászati összegeket visznek el. A tárcának pedig végesek a tankönyvpolitikára elkülönített forrásai. Tud róla a tárca A pedagógusok ismét felvetették a magyarórák csökkentésének és a szabad óráknak a problémáját. A jelenlevők álláspontja egyöntetűen az volt, hogy az a gyermek, aki a magyarórák csökkentett száma miatt nem tudja elsajátítani az anyanyelvét, az nem csak a szlovák nyelvvel, hanem más tantárgyakkal sem tud majd boldogulni. „Tudunk erről a problémáról, és meg kell birkóznunk vele” - reagált a felvetésre Peter Krajňák. Szeptembertől új módon A komáromi módszertani és pedagógiai központban tartott megbeszélés fő témája volt, hogy szeptembertől három magyar tanítási nyelvű alapiskolában új módszertan alapján tanítják majd a szlovák nyelvet. A kísérleti oktatásba a somorjai, a nagymegyeri és a bátorkeszi alapiskolák kapcsolódnak be. Ezekben a tanintézményekben az első és az ötödik évfolyamokban már szeptembertől az új módszert alkalmazzák. A projekt ötéves időtartama alatt fokozatosan az összes évfolyam bekapcsolódik. A módszertan kidolgozásában az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ), az Oktatásügyi Szabványosított Mé- résekNemzeti Intézete (NÚCEM)és az Állami Tanfelügyelőség (SSI) vett részt.
