Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-27 / 149. szám, hétfő
2 | KÜLFÖLD 2016. június 27.1 www.ujszo.com Az EU alapítói sürgetik a kiválás elkezdését Szombaton EU-zászlóval tüntettek, akik a bent maradásra voksoltak (tasr/ap-felvétel) MTI-HÍREK Berlin/London/Brüsszel. Az Európai Unió elődjónek hat alapító tagországa sürgeti Nagy-Britanniát a kiválási folyamat megindítására, ugyanakkor az Egyesült Királyságban már 3 millió EU- párti csatlakozott az újabb népszavazás kiírását követelő petícióhoz. Angela Merkel német kancellár felszólította Nagy-Britanniát, hogy adjon tájékoztatást a kiválási folyamatban várható további lépéseiről, az EU alapító tagországainak külügyminiszterei pedig a kiválási folyamat megindítását sürgették. Emellett Merkel és Francois Hollandé francia elnök is a szakszerű és objektív egyeztetés fontosságát hangsúlyozta a kiválási folyamatban. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a hatok külügyminisztereinek szombati berlini tanácskozásán azt mondta, „az a közös álláspontunk, hogy az eljárást mihamarabb el kell kezdeni, hogy ne maradjunk hosszú ideig bizonytalanságban, és hogy koncentrálni tudjunk Európa jövőjére.” Jean Asselbom luxemburgi külügyminiszter hozzátette: reméli, nem egy macskaegér játék kezdődik el. Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter felszólította Nagy-Britanniát: gyorsan nevezzen meg egy új miniszterelnököt, hogy a kiválási folyamat elkezdődhessen. Szerinte egy új kormányfő megnevezéséhez nincs szükség néhány napnál többre, tekintettel az ügy sürgősségére. Bejelentette távozási szándékát Jonathan Hill, az Európai Bizottság brit tagja. A pénzügyi stabilitásért és pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos szombati közleményében tudatta, hogy rendkívül csalódott a referendum végeredménye miatt, de azt nem lehet meg nem történtté tenni. Didier Seeuws belga diplomatát jelölték ki az Európai Unió részéről arra, hogy vezesse a tárgyalásokat az EU és Nagy-Britannia között a szigetország kiválásáról. A belga diplomata 2014 végéig Hermán Van Rompuynek, a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács akkori elnökének közeli munkatársa volt. Jelenleg az Európai Tanácson belüli egyik igazgatóságot vezeti. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az Európai Unió vezetőit okolta a népszavazás kimeneteléért, és pártja, a Sziriza központi bizottságához intézett beszédében kijelentette: a brexit az uniós vezetők „krónikus hiányosságainak”, valamint a populizmust és a nacionalizmust tápláló megszorításokhoz való ragaszkodásának a következménye. Mindeközben már meghaladta a 3 milliót azoknak a briteknek a száma, akik petícióban követelik újabb népszavazás kiírását Nagy-Britannia EU-tagságáról. A kezdeményezők és az aláírók az EU-tagságról szóló népszavazások szabályainak módosítását követelik a brit kormánytól, úgy, hogy e kérdésről második népszavazást kelljen kiírni, ha az elsőn a választók kevesebb mint 75 százaléka vett részt, és a kilépésre vagy a bennmaradásra 60 százaléknál kevesebben voksoltak. Egy másik petícióhoz pedig, amely azt indítványozza, hogy London váljon ki az Egyesült Királyságból, kiáltsa ki függetlenségét, és kérje felvételét az EU-ba, több mint 120 ezren csatlakoztak szombat délutánig. A brit EU-tagságról szóló csütörtöki népszavazáson a részvételi arány 72,2 százalékos volt, és 51,9 százalék szavazott arra, hogy Nagy- Britannia lépjen ki az EU-ból. London lakosságának 60 százaléka a bennmaradásra voksolt. Válnának a skótok RÖVIDEN Szervezik a 21-ek találkozóját Varsó. Külügyminiszteri találkozót szerveznek Varsóban azon 21 EU-tagország számára, amelyek nem vettek részt a hat alapító tagállam szombati berlini külügyminiszteri megbeszélésén. Ma Prágában lesz a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) külügyminiszteri egyeztetése. A találkozón Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is jelen lesz. A találkozók témája a brexit lesz. Varsó július 1-én veszi át Prágától a V4-ek soros elnökségét, míg Pozsony az Európai Unió elnöklő országa lesz. (MTi) Corbyn pozíciója veszélyben London. Sorra jelentették be lemondásukat a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt árnyékkormányának tagjai, igyekezve kikényszeríteni a párt vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Jeremy Corbyn távozását. Corbyn tegnap menesztette árnyékkormányának egyik legtekintélyesebb tagját, Hilary Benn külügyminiszter-jelöltet, azzal a váddal, hogy „puccsot” akar előkészíteni ellene. A Corbyn ellen forduló Labour-képviselők azzal vádolják a párt vezetőjét, hogy nem tudta hatékonyan mozgósítani a maradáspárti Munkáspárt támogatóit a brit EU-tagságról rendezett népszavazáson. (MTI) Az osztrákok is népszavaznának Bécs. A szükséges reformok hiánya esetén Ausztria egy éven belül népszavazáson dönthetne az unióból való kilépésről - jelentette ki az Österreich című osztrák napilapnak Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alelnöke, aki legutóbb a párt államfőjelöltjeként indult. „Ha az EU nem saját alapértékeit tartaná szem előtt, és Törökország is belépne az EU-ba, akkor úgy gondolom, az osztrák állampolgárokat is meg kell kérdezni arról, hogy szeremének-e továbbra is az EU-ban maradni” — mondta Hofer. (MTI) A skót kormányfő tárgyalásokat kezd Brüsszellel arról, mikónt lehetne megőrizni Skócia helyét az EU-ban. London/Dublin. London nem akadályozhatja meg az újabb skót függetlenségi népszavazást, ha ennek kiírásáról dönt a skót parlament, a skót parlamentnek viszont módjában állhat megakadályozni a brexitet, vagyis Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból - mondta tegnap Nicola Sturgeon skót miniszterelnök. Sturgeon a BBC televízió tegnapi politikai magazinműsorában kijelentette: igaz, hogy a 2014-ben tartott előző skóciai függetlenségi népszavazáson a skótok többsége még arra szavazott, hogy Skócia maradjon az Egyesült Királyság része, de „már nem létezik az az Egyesült Királyság, amelyhez tartozni akartak”. A brit EU-tagságról tartott népszavazáson Skócia nagy többséggel a bennmaradásra voksolt. Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha az új brit miniszterelnök, aki a távozó David Cameront követi, megtiltaná az újabb skót függetlenségi népszavazást, a skót kormányfő kijelentette: ez elfogadhatatlan lenne Skócia számára. A brit EU- népszavazás után kialakult helyzetben „már senki nem írhatja elő diktátumokkal, hogy Skócia hogyan döntsön saját jövőjéről, és óvnám a következő (brit) miniszterelnököt attól, hogy ilyen helyzetbe hozza magát” - mondta a skót miniszterelnök. A BBC egy másik inteijúműso- rában Nicola Sturgeon felvetette annak lehetőségét, hogy Skóciának módjában állna megakadályozni Nagy-Britannia kilépését az EU-ból. Sturgeon szerint nehezen elképzelhető, hogy a skót parlamentnek ne kelljen törvényalkotási aktussal hozzájárulását adnia a brexithez. Arra a kérdésre, hogy a kilépés elvetését kémé-e a skót parlamenttől, a skót miniszterelnök úgy válaszolt, hogy „természetesen”. _ Sturgeon, a függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője a skót kabinet rendkívüli ülése után közölte: haladéktalanul tárgyalásokat kezd Brüsszellel arról, miként lehetne megőrizni Skócia helyét az EU- ban és hozzáférését az EU egységes piacához. A The Sunday Post skót lap megbízásából 1600 választó megkérdezésével elvégzett online felmérés azt mutatta ki, hogy a skótok 59 százaléka a függetlenségre szavazna. Írország valamikori egyesítése Eszak-írországgal az ország állampolgárainak elsőrendű érdeke, de amíg Nagy-Britannia a EU-ból való kilépésről tárgyal, egy erről szóló referendum megosztottságot váltana ki -jelentette ki Charlie Flanagan ír külügyminiszter. „Az országegyesítés az állampolgárok elsőrendű érdeke, de csak akkor, ha az északírek többsége beleegyezik” - mondta Flanagan. Olyan helyzetben, amilyenben az Egyesült Királyság van, egy egyesítésről szóló referendum kiírása Eszak-írországban a jelenleginél is nagyobb megosztottságot váltana ki. Martin McGuiness északír miniszterelnök-helyettes az Egyesült Királyság EU-tagságáról tartott szavazás eredményének kihirdetése napján, pénteken javaslatot tett egy referendumra Észak-írország és Írország egyesítéséről. McGuiness kezdeményezését azonban Arlene Foster északír első miniszter és En- da Kenny ír kormányfő is elutasította. (MTI) Petíció indul Szlovákiában az EU-ból való kilépésért ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Marian Kotlába pártja aláírásgyűjtést kezd, hogy népszavazást írjanak ki Szlovákia távozásáról az EU-ból. Szlovákiában is aláírásgyűjtés kezdődik az Európai Unióból való kilépésről szóló népszavazás kiírásáért. A petíciót Marian Kotleba pártja, az ĽSNS kezdeményezte. „Nagy-Britannia állampolgárai elutasították Brüsszel diktátumát, megértették, hogy az EU-tagság sehova sem vezet. Eljött az ideje, hogy Szlovákia is elhagyja ezt a süllyedő Titanicot” - írta Facebook-oldalán Kotleba azzal, hogy az aláírásgyűjtést ma kezdik. A népszavazás kihirdetéséhez minimum 350 ezer aláírás kell, a szavazás érvényességéhez pedig az, hogy a jogosult választók fele leadja voksát. Szlovákiában eddig csak egy referendum volt érvényes, az, amelyben az ország Európai Unióhoz való csatlakozásáról döntöttünk. Bugár Béla, a Híd elnöke a hétvégén azonnal elutasított a Kotleba-féle népszavazást. A brexitért a brit politikusok mellett a médiát és a felszínesen tájékozódó brit állampolgárokat okolta. A pártelnök szerint a brit népszavazás legfőbb tanulsága, hogy a régi tagállamoknak meg kell hallgatniuk a többiek véleményét is, nemcsak rájuk erőltetni saját nézeteiket. „A népszavazás előtt azonban hamis információkkal masszírozták a szavazókat, akik ezek alapján döntöttek úgy, ahogyan döntöttek” - mondta Bugár. Robert Fico kormányfő a hétvégén megismételte, hogy a brexit inkább az EU, mintsem Nagy-Britannia hibája. „Mi az Európai Unió nélkül képtelenek lennénk a túlélésre” - közölte Fico, aki szerint Szlovákia Nagy- Britannia távozása után szorgalmazni fogja, hogy az EU valamelyik fontos intézményének székhelyét Angliából hozzánk helyezzék át. Maroš Šefcovič, az Európai Bizottság energetikai kérdésekért felelős alelnöke szerint kétségtelen, hogy a brexit mellett szavazók jelentős része már megbánta döntését. Meggyőződése, hogy fel kell gyorsítani a britek távozását. „Nincs mit halogatni. Hiba lenne, ha a kilépésről való tárgyalást csak David Caméron miniszterelnök utódja kezdené meg októberben” - állítja Šefcovič. Monika Flašíková Beňová, a Smer európai parlamenti képviselője a brit EP-képviselők mielőbbi lemondását követeli. „Nagyon jó példát mutatott az Európai Bizottság brit alelnöke, Jonathan Hill, aki a népszavazás után távozott posztjáról. Helyénvaló lenne, ha a 73 brit képviselő most kövemé a példáját” - mondta Beňová. (dp, SITA)
